Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
21 kapcsolatok: Újvidék, Aszód, Délvidék, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Gyula (Magyarország), Horgos, Liszka József, Magyarkanizsa, Magyarok, Magyarország, Maradék (település), PhD, Szabadka, Szegedi Tudományegyetem, Szeptember 22., Szerémség, Túrkeve, Topolya, Vajdaság, 1955.
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Klamár Zoltán és Újvidék · Többet látni »
Aszód
Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.
Új!!: Klamár Zoltán és Aszód · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Klamár Zoltán és Délvidék · Többet látni »
Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem (röviden: DE) Magyarországon, Debrecen városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.
Új!!: Klamár Zoltán és Debreceni Egyetem · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Klamár Zoltán és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Klamár Zoltán és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
Horgos
A vasútállomás A röszkei határátkelőhely, a háttérben Horgos A horgosi határátkelőhely Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik.
Új!!: Klamár Zoltán és Horgos · Többet látni »
Liszka József
Liszka József (Köbölkút, 1956. április 6. –) szlovákiai magyar néprajzkutató, többek között az interetnikus kapcsolatok és a szakrális kisemlékek kutatója.
Új!!: Klamár Zoltán és Liszka József · Többet látni »
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Klamár Zoltán és Magyarkanizsa · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Klamár Zoltán és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Klamár Zoltán és Magyarország · Többet látni »
Maradék (település)
Maradék (Марадик/Maradik) település Szerbiában, a Szerémségben.
Új!!: Klamár Zoltán és Maradék (település) · Többet látni »
PhD
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tudományos fokozat.
Új!!: Klamár Zoltán és PhD · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Klamár Zoltán és Szabadka · Többet látni »
Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.
Új!!: Klamár Zoltán és Szegedi Tudományegyetem · Többet látni »
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Klamár Zoltán és Szeptember 22. · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: Klamár Zoltán és Szerémség · Többet látni »
Túrkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.
Új!!: Klamár Zoltán és Túrkeve · Többet látni »
Topolya
Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.
Új!!: Klamár Zoltán és Topolya · Többet látni »
Vajdaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vajdaság Autonóm Tartomány.
Új!!: Klamár Zoltán és Vajdaság · Többet látni »
1955
Nincs leírás.
Új!!: Klamár Zoltán és 1955 · Többet látni »
