Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Klór

A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

158 kapcsolatok: Aktinoidák, Alga, Alkaloidok, Alkánok, Alkének, Alkinek, Alumínium, Aminosavak, Antimon, Antimon-pentafluorid, Arany, Argon, Arilcsoport, Arzén (elem), Atomsugár, Azbeszt, Azeotrópos elegy, Béta-bomlás, Benzoil-klorid, Beton, Bróm, Carl Wilhelm Scheele, Cézium, Cianogén-klorid, Cink, Cirkónium-dioxid, Claude Louis Berthollet, Dúsított urán, DDT, Diamágnesesség, Dielektromos állandó, Diklór-monoxid, Diklórmetán, Dioxin, Elektrofil, Elektrolízis, Elektronaffinitás, Elektronegativitás, Első világháború, Ezüst, Ezüst-klorid, Föld, Földkéreg, Fenol, Flavonoidok, Fluor, Forrás (átalakulás), Foszfor, Foszfor-pentaklorid, Friedel–Crafts-reakciók, ..., Halogének, Harmadik Birodalom, Hexaklórpropén, Hidrazin, Hidrogén, Hidrogén-fluorid, Hidrogén-jodid, Hidrogén-klorid, Higany(II)-oxid, Hipoklórossav, Holt-tenger, Homok, Humphry Davy, Ion, Ionos kötés, Irídium, Ivóvíz, Jód, Jöns Jakob Berzelius, Joseph Louis Gay-Lussac, Kalcium-hipoklorit, Kálium, Kálium-fluorid, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai kötés, Kémiai reakció, Kén, Kősó, Királyvíz, Klór-dioxid, Klór-monofluorid, Klór-pentafluorid, Klór-trifluorid, Klórmetán, Klórossav, Klórsav, Klórvegyületek összegképletének listája, Klorid, Kloroform, Kozmikus sugárzás, Kvaterner ammóniumvegyület, Lantanoidák, Légkör, Magnézium, Mangán-dioxid, Második világháború, Műanyag, Michael Faraday, Molibdén, Nátrium, Nátrium-hidroxid, Nátrium-hipoklorit, Nátrium-klorát, Nátrium-klorid, Nátrium-perklorát, Nehézvíz, Nemesgázok, Nemfémek, Nitrilek, NMR spektroszkópia, Nukleoszintézis, Nyálkahártya, Olvadáshő, Oxigén, Palládium, Perklórsav, Platina, Plutónium, PVC, Radioaktivitás, Radon, Rácsenergia, Ródium, Római Birodalom, Redoxireakció, Royal Society, Sav, Sósav, Semmelweis Ignác, Standard állapot, Standardpotenciál, Szabványos nyomás és hőmérséklet, Szén-monoxid, Szén-tetraklorid, Szénhidrogének, Szelén, Szerves kémia, Szilvin, Szteroidok, Sztratoszféra, Távozó csoport, Tűzhányó, Tüdő, Tellúr, Terpenoidok, Tionil-klorid, Triád (kémia), Urán-hexafluorid, Urán-trioxid, Van der Waals-erők, Vas, Vegyértékelektron, Vegyi fegyver, Volfrám, Xenon, Ypres, Zsírsavak. Bővíteni index (108 több) »

Aktinoidák

Az aktinoidák (vagy régebbi, a IUPAC által nem támogatott néven aktinidák) sorozata tizennégy, 90 és 103 közti rendszámú – kémiai elemet foglal magában, a tóriumtól a laurenciumig.

Új!!: Klór és Aktinoidák · Többet látni »

Alga

Potomac folyó barnamoszat Zöldmoszat "virágzása" Az algák, vagy moszatok különböző, fotoszintézisre képes, nagy vonalakban hasonló élőlények – mindazon, oxigént termelő élőlények, amelyek az embriós növények (Embryophyta) előtt jelentek meg.

Új!!: Klór és Alga · Többet látni »

Alkaloidok

Az alkaloidok növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek.

Új!!: Klór és Alkaloidok · Többet látni »

Alkánok

A legegyszerűbb alkán, a metán Az elágazó szénláncú izobután és az el nem ágazó szénláncú bután szerkezete Az alkánok a telített szénhidrogének egyik csoportját alkotják (a másik csoport a gyűrűt tartalmazó cikloalkánok).

Új!!: Klór és Alkánok · Többet látni »

Alkének

A legegyszerűbb alkén, az etén (más néven etilén) Az alkének olyan telítetlen szénhidrogének, amelyekben egy vagy több szén-szén kétszeres kötés található.

Új!!: Klór és Alkének · Többet látni »

Alkinek

Alkinek Az acetilén, a legegyszerűbb alkin háromdimenziós modellje Az alkinek vagy acetilén-szénhidrogének a telítetlen szénhidrogének egyik csoportját alkotják.

Új!!: Klór és Alkinek · Többet látni »

Alumínium

Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.

Új!!: Klór és Alumínium · Többet látni »

Aminosavak

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul.

Új!!: Klór és Aminosavak · Többet látni »

Antimon

Az antimon egy kémiai elem a periódusos rendszer Va csoportjából, vegyjele Sb, rendszáma 51, atomi tömegegysége 121,75.

Új!!: Klór és Antimon · Többet látni »

Antimon-pentafluorid

Az antimon-pentafluorid egy szervetlen vegyület, képlete SbF5.

Új!!: Klór és Antimon-pentafluorid · Többet látni »

Arany

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme.

Új!!: Klór és Arany · Többet látni »

Argon

|- | Hármaspont || 83,8058 K (−189,3442 °C), 69 kPa |- | Kritikus hőmérséklet || 150,87 K (−122,28 °C) |- | Kritikus nyomás || 4,898 MPa Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.

Új!!: Klór és Argon · Többet látni »

Arilcsoport

A szerves kémiában az arilcsoport olyan funkciós csoport vagy szubsztituens, amely egyszerű aromás gyűrűből származtatható, legyen az fenil, tiofén, indolil stb.

Új!!: Klór és Arilcsoport · Többet látni »

Arzén (elem)

Arzén: (légykő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.

Új!!: Klór és Arzén (elem) · Többet látni »

Atomsugár

Az atomsugár az atommag és a legkülső stabil elektronpálya távolsága az egyensúlyi helyzetben levő atomban.

Új!!: Klór és Atomsugár · Többet látni »

Azbeszt

Krizotilazbeszt Az azbeszt (kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő) kémiailag magnézium-szilikát (névváltozata: szerpentinit).

Új!!: Klór és Azbeszt · Többet látni »

Azeotrópos elegy

Az azeotrópos elegy kettő vagy több folyadék (vagy vegyület) olyan elegye, amely desztillációval nem választható szét alkotórészeire.

Új!!: Klór és Azeotrópos elegy · Többet látni »

Béta-bomlás

A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.

Új!!: Klór és Béta-bomlás · Többet látni »

Benzoil-klorid

A benzoil-klorid szerves klórvegyület, képlete C6H5COCl.

Új!!: Klór és Benzoil-klorid · Többet látni »

Beton

Alapozás transzportbetonnal A beton egy mesterséges építőanyag, amely kötőanyagból (cementből), vízből és természetes vagy mesterséges adalékanyagokból, esetleg adalékszerekből és egyéb kiegészítő anyagokból készül.

Új!!: Klór és Beton · Többet látni »

Bróm

A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.

Új!!: Klór és Bróm · Többet látni »

Carl Wilhelm Scheele

Carl Wilhelm Scheele szobra Stockholmban Carl (Karl) Wilhelm Scheele (Stralsund, 1742. december 9. – Köping, 1786. május 21.) német származású, svéd kémikus, az oxigén felfedezője.

Új!!: Klór és Carl Wilhelm Scheele · Többet látni »

Cézium

A cézium (latinul: Caesium) a periódusos rendszer 55.

Új!!: Klór és Cézium · Többet látni »

Cianogén-klorid

A cianogén-klorid vagy klór-cián szervetlen vegyület, képlete NCCl.

Új!!: Klór és Cianogén-klorid · Többet látni »

Cink

A cink egy fémes elem, átmenetifém.

Új!!: Klór és Cink · Többet látni »

Cirkónium-dioxid

A cirkónium-dioxid (képlete ZrO2) egy szervetlen vegyület, a cirkónium oxidja.

Új!!: Klór és Cirkónium-dioxid · Többet látni »

Claude Louis Berthollet

Claude Louis Berthollet, (magyarosan Berthollet Kolozs Lajos) Talloires, 1748.

Új!!: Klór és Claude Louis Berthollet · Többet látni »

Dúsított urán

A uránnak két izotópja található a természetben: a 235-ös (0,72%) és a 238-as (99,28%) tömegszámú.

Új!!: Klór és Dúsított urán · Többet látni »

DDT

A DDT a diklór-difenil-triklóretán rövidítése, nagy hatású rovarméreg.

Új!!: Klór és DDT · Többet látni »

Diamágnesesség

Pirolitikus grafit lebegése A diamágnesesség a mágnesesség egy formája, amely csak külső mágneses tér hatására jelentkezik.

Új!!: Klór és Diamágnesesség · Többet látni »

Dielektromos állandó

A dielektromos állandó a szigetelő anyagok jellemzője.

Új!!: Klór és Dielektromos állandó · Többet látni »

Diklór-monoxid

A diklór-monoxid szervetlen vegyület, a klór egyik oxidja.

Új!!: Klór és Diklór-monoxid · Többet látni »

Diklórmetán

A diklórmetán vagy metilén-klorid a metán klórozott származéka, halogénezett szénhidrogén.

Új!!: Klór és Diklórmetán · Többet látni »

Dioxin

Dioxinnak nevezik azt a két szerves heterociklusos vegyületet, amelyek egymás izomerjei, nevük: 1,2-dioxin (vagy o-dioxin) és 1,4-dioxin (vagy p-dioxin. Szerkezeti képletüket a jobb oldali ábra mutatja. Mindkettő a heterociklusos vegyületek családjába tartozik. Az orto izomer – az 1,2-dioxin – peroxid típusú szerkezete miatt igen instabil. CAS száma 289-87-2. 1,4-dioxint elő lehet állítani cikloaddícóval (Diels-Alder reakció alkalmazásával). Dioxin izomerek szerkezeti képlete és a szubsztituensek számozási sémája.

Új!!: Klór és Dioxin · Többet látni »

Elektrofil

Az elektrofilek általában pozitívan töltött részecskék, melyek az elektronban gazdag centrumokhoz vonzódnak.

Új!!: Klór és Elektrofil · Többet látni »

Elektrolízis

Az elektrolízis az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat.

Új!!: Klór és Elektrolízis · Többet látni »

Elektronaffinitás

Az elektronaffinitás, Eea fogalmát különbözőképpen értelmezik.

Új!!: Klór és Elektronaffinitás · Többet látni »

Elektronegativitás

Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).

Új!!: Klór és Elektronegativitás · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború vagy I. világháború, röviden VH1 (a második világháború előtt egyszerűen csak világháború, „Nagy Háború” vagy „a háború, amely véget vet minden háborúnak”) néven illetett háború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

Új!!: Klór és Első világháború · Többet látni »

Ezüst

|- | ATC-kód || Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.

Új!!: Klór és Ezüst · Többet látni »

Ezüst-klorid

Az ezüst-klorid (AgCl, régi magyar nevén szaruezüst) egy szervetlen vegyület.

Új!!: Klór és Ezüst-klorid · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Klór és Föld · Többet látni »

Földkéreg

A Föld öves felépítése A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka.

Új!!: Klór és Földkéreg · Többet látni »

Fenol

A fenol (régi nevén karbolsav, INN: phenol) jellegzetes illatú, színtelen, kristályos szilárd anyag, amelyben egy benzolgyűrűhöz egy hidroxilcsoport kapcsolódik.

Új!!: Klór és Fenol · Többet látni »

Flavonoidok

A flavonoidok a növényvilágban elterjedt gyógyhatású vegyületcsoport, sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait.

Új!!: Klór és Flavonoidok · Többet látni »

Fluor

A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Klór és Fluor · Többet látni »

Forrás (átalakulás)

A víz alacsonyabb forráspontjának bemutatása alacsonyabb nyomáson A forrás a folyadékok gyors átalakulása gőzzé.

Új!!: Klór és Forrás (átalakulás) · Többet látni »

Foszfor

A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.

Új!!: Klór és Foszfor · Többet látni »

Foszfor-pentaklorid

A foszfor-pentaklorid (vagy foszfor(V)-klorid) a foszfor kloridja, +5-ös oxidációs számú foszfort tartalmaz.

Új!!: Klór és Foszfor-pentaklorid · Többet látni »

Friedel–Crafts-reakciók

Friedel–Crafts-reakciónak nevezzük azokat a szubsztitúciós, izomerizációs, eliminációs, polimerizációs illetve addíciós reakciókat, melyekre vízmentes közegben Lewis- és Brönsted-savak egyaránt katalizáló hatást fejtenek ki.

Új!!: Klór és Friedel–Crafts-reakciók · Többet látni »

Halogének

A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem A halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.

Új!!: Klór és Halogének · Többet látni »

Harmadik Birodalom

A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

Új!!: Klór és Harmadik Birodalom · Többet látni »

Hexaklórpropén

A hexaklórpropén toxikus vegyület, képlete C3Cl6, szerkezeti képlete CCl3CCl.

Új!!: Klór és Hexaklórpropén · Többet látni »

Hidrazin

A hidrazin a nitrogén és hidrogén N2H4 összegképletű vegyülete, szerkezete H2N–NH2.

Új!!: Klór és Hidrazin · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Klór és Hidrogén · Többet látni »

Hidrogén-fluorid

A hidrogén-fluorid (HF, régiesen fluor-hidrogén) szúrós szagú, színtelen, maró hatású gáz vagy folyadék.

Új!!: Klór és Hidrogén-fluorid · Többet látni »

Hidrogén-jodid

A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI.

Új!!: Klór és Hidrogén-jodid · Többet látni »

Hidrogén-klorid

A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl.

Új!!: Klór és Hidrogén-klorid · Többet látni »

Higany(II)-oxid

A higany(II)-oxid a higany oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja.

Új!!: Klór és Higany(II)-oxid · Többet látni »

Hipoklórossav

A hipoklórossav a leggyengébb klór-oxosav.

Új!!: Klór és Hipoklórossav · Többet látni »

Holt-tenger

A Holt-tenger (héberül ים המלח, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت, ami a. m. Halott tenger) lefolyástalan tó Izrael és Jordánia határán.

Új!!: Klór és Holt-tenger · Többet látni »

Homok

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

Új!!: Klór és Homok · Többet látni »

Humphry Davy

Humphry Davy Sir (Penzance, Cornwall, 1778. december 17. – 1829. május 29.) angol kémikus, fizikus, feltaláló, számos kémiai elem felfedezője, a róla elnevezett biztonsági bányászlámpa, a Davy-lámpa kifejlesztője.

Új!!: Klór és Humphry Davy · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Új!!: Klór és Ion · Többet látni »

Ionos kötés

Az ionos kötés elsőrendű kémiai kötés, mely ellentétes töltésű ionokat tartalmazó anyagokban fordul elő.

Új!!: Klór és Ionos kötés · Többet látni »

Irídium

Nincs leírás.

Új!!: Klór és Irídium · Többet látni »

Ivóvíz

Vízpocsékolás Csapvíz Vízcsepp leszakadása Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak.

Új!!: Klór és Ivóvíz · Többet látni »

Jód

A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.

Új!!: Klór és Jód · Többet látni »

Jöns Jakob Berzelius

Berzelius egy 1836-os litográfián Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, 1779. augusztus 20. – Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész.

Új!!: Klór és Jöns Jakob Berzelius · Többet látni »

Joseph Louis Gay-Lussac

260px 260px Joseph Louis Gay-Lussac (Saint-Léonard-de-Noblat, 1778. december 6. – Párizs, 1850. május 9.) francia fizikus, vegyész.

Új!!: Klór és Joseph Louis Gay-Lussac · Többet látni »

Kalcium-hipoklorit

A kalcium-hipoklorit (más néven klórmész, kalcium-oxiklorid) egy szervetlen kalciumvegyület.

Új!!: Klór és Kalcium-hipoklorit · Többet látni »

Kálium

A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Klór és Kálium · Többet látni »

Kálium-fluorid

A kálium-fluorid (KF) a kálium és a fluor vegyülete.

Új!!: Klór és Kálium-fluorid · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Klór és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai elemek periódusos rendszere

A kémiai elemek periódusos rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Új!!: Klór és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »

Kémiai kötés

Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.

Új!!: Klór és Kémiai kötés · Többet látni »

Kémiai reakció

A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.

Új!!: Klór és Kémiai reakció · Többet látni »

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Új!!: Klór és Kén · Többet látni »

Kősó

Üvegfényű kősókristály A kősó (halit) az üledékes kőzetek közé tartozik, az evaporitok gyűjtőcsoportjában.

Új!!: Klór és Kősó · Többet látni »

Királyvíz

A királyvíz salétromsav és sósav 1:3 mólarányú elegye.

Új!!: Klór és Királyvíz · Többet látni »

Klór-dioxid

A klór-dioxid szervetlen vegyület, képlete ClO2.

Új!!: Klór és Klór-dioxid · Többet látni »

Klór-monofluorid

A klór-monofluorid az interhalogének közé tartozó illékony vegyület, képlete ClF.

Új!!: Klór és Klór-monofluorid · Többet látni »

Klór-pentafluorid

A klór-pentafluorid interhalogén vegyület, képlete ClF5.

Új!!: Klór és Klór-pentafluorid · Többet látni »

Klór-trifluorid

A klór-trifluorid szervetlen vegyület, két halogén (a fluor és a klór) egymással alkotott vegyülete (interhalogén).

Új!!: Klór és Klór-trifluorid · Többet látni »

Klórmetán

A klórmetán vagy metil-klorid a metán klórtartalmú származéka, a halogénezett szénhidrogének közé tartozik.

Új!!: Klór és Klórmetán · Többet látni »

Klórossav

A klórossav gyenge szervetlen sav, képlete HClO2.

Új!!: Klór és Klórossav · Többet látni »

Klórsav

A klórsav a klór egyik oxosava, sói a klorátok, képlete HClO3.

Új!!: Klór és Klórsav · Többet látni »

Klórvegyületek összegképletének listája

A lap egyes klórvegyületek összegképletét sorolja fel.

Új!!: Klór és Klórvegyületek összegképletének listája · Többet látni »

Klorid

A szervetlen kémiában a kloridok kloridiont (Cl−) tartalmazó vegyületek.

Új!!: Klór és Klorid · Többet látni »

Kloroform

A kloroform (régi magyar nevén hangyanyhalvag) a halogénezett szénhidrogének közé tartozó szerves vegyület, melynek összegképlete CHCl3.

Új!!: Klór és Kloroform · Többet látni »

Kozmikus sugárzás

A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.

Új!!: Klór és Kozmikus sugárzás · Többet látni »

Kvaterner ammóniumvegyület

Kvaterner ammóniumvegyület. Bármely vagy minden R csoport lehet azonos vagy eltérő alkilcsoport, valamint bármelyik között lehet kapcsolat A kvaterner ammóniumvegyületek mikroorganizmusok elleni fertőtlenítő hatású anyagok, valamint gombaölő tulajdonságúak.

Új!!: Klór és Kvaterner ammóniumvegyület · Többet látni »

Lantanoidák

A periódusos rendszer 57–71 rendszámú elemeit, a lantántól a lutéciumig lantanoidáknak (vagy lantanidáknak) nevezzük.

Új!!: Klór és Lantanoidák · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Új!!: Klór és Légkör · Többet látni »

Magnézium

A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Klór és Magnézium · Többet látni »

Mangán-dioxid

A mangán-dioxid vagy mangán(IV)-oxid a mangán oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja.

Új!!: Klór és Mangán-dioxid · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Klór és Második világháború · Többet látni »

Műanyag

Mindennapok során használatos, műanyagból készült termékek Műanyaghulladékkal borított tengerpart A műanyagok mesterséges úton előállított, vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek.

Új!!: Klór és Műanyag · Többet látni »

Michael Faraday

Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, a Royal Society tagja (FRS).

Új!!: Klór és Michael Faraday · Többet látni »

Molibdén

A molibdén (nyelvújításkori magyar nevén ólany) egy kémiai elem, rendszáma 42, vegyjele Mo.

Új!!: Klór és Molibdén · Többet látni »

Nátrium

A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.

Új!!: Klór és Nátrium · Többet látni »

Nátrium-hidroxid

A nátrium-hidroxid (NaOH), lúgkő, marónátron, nátronlúg, marószóda, zsírszóda vagy marólúg fémes bázis.

Új!!: Klór és Nátrium-hidroxid · Többet látni »

Nátrium-hipoklorit

A nátrium-hipoklorit (NaOCl, INN: sodium hypochlorite) szervetlen vegyület.

Új!!: Klór és Nátrium-hipoklorit · Többet látni »

Nátrium-klorát

A nátirum-klorát a nátrium szervetlen vegyülete, formálisan a klórsavval alkotott sója.

Új!!: Klór és Nátrium-klorát · Többet látni »

Nátrium-klorid

A nátrium-klorid (NaCl) – más néven konyhasó, só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület.

Új!!: Klór és Nátrium-klorid · Többet látni »

Nátrium-perklorát

A nátrium-perklorát szervetlen vegyület, képlete NaClO4.

Új!!: Klór és Nátrium-perklorát · Többet látni »

Nehézvíz

A nehézvíz (deutérium-oxid, D2O vagy 2H2O) tulajdonságai nagyon hasonlítanak a közönséges víz (H2O) tulajdonságaihoz.

Új!!: Klór és Nehézvíz · Többet látni »

Nemesgázok

Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.

Új!!: Klór és Nemesgázok · Többet látni »

Nemfémek

A fémek és a félfémek mellett a nemfémek képezik a kémiai elemek három nagy csoportjának egyikét, amely csoportok meghatározó tulajdonságai az ionizáció és a kémiai kötés.

Új!!: Klór és Nemfémek · Többet látni »

Nitrilek

A nitrilcsoport szerkezete — a nitril funkció kékkel kiemelve. A nitrilek olyan szerves vegyületek, amelyek −C≡N funkciós csoportot tartalmaznak.

Új!!: Klór és Nitrilek · Többet látni »

NMR spektroszkópia

Egy 700 MHz-es NMR spektrométer Az NMR spektroszkópia, vagy más néven mágneses magrezonancia spektroszkópia (az angol Nuclear Magnetic Resonance kifejezésből) napjaink talán legelterjedtebb és leginkább széles körben alkalmazott kémiai szerkezetvizsgálati módszere, mely egyaránt képes molekuláris szintű szerkezeti információt nyújtani szilárd és oldatfázisú mintákról.

Új!!: Klór és NMR spektroszkópia · Többet látni »

Nukleoszintézis

A nukleoszintézis az a folyamat, mely új atommagokat hoz létre magfúzió (egyesülés) vagy maghasadás (radioaktivitás, neutronsugárzás) során.

Új!!: Klór és Nukleoszintézis · Többet látni »

Nyálkahártya

Üreges zsigeri szerv felépítésének vázlatos képe. (A vékonybél keresztmetszete). A nyálkahártya (tunica mucosa) az üreges szerveket bélelő védőréteg.

Új!!: Klór és Nyálkahártya · Többet látni »

Olvadáshő

A moláris olvadáshő változása a harmadik periódusban (kJ/mol)A moláris olvadáshő változása a második periódusban (kJ/mol) Az olvadáshő – az olvadási entalpia (ΔmH) –, az egységnyi mennyiségű anyagnak állandó hőmérsékleten – az olvadásponton – és állandó nyomáson történő megolvadásához szükséges hőenergia.

Új!!: Klór és Olvadáshő · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Klór és Oxigén · Többet látni »

Palládium

Palládium A palládium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Klór és Palládium · Többet látni »

Perklórsav

A perklórsav (HClO4) egyike a legerősebb egyértékű savaknak, vízben gyakorlatilag teljes a protolízise.

Új!!: Klór és Perklórsav · Többet látni »

Platina

Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik.

Új!!: Klór és Platina · Többet látni »

Plutónium

A plutónium (latinul: Plutonium; vegyjel: Pu) mesterséges, radioaktív, transzurán kémiai elem.

Új!!: Klór és Plutónium · Többet látni »

PVC

A kábeleket lágy PVC-vel vonják be A PVC szerkezete A PVC – poli(vinil-klorid) – hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag.

Új!!: Klór és PVC · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére csak egy vastag ólomlemez képes hatékonyan, habár a sugárzás erőssége az útja során folyamatosan csökken. A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Klór és Radioaktivitás · Többet látni »

Radon

A radon a periódusos rendszer 86.

Új!!: Klór és Radon · Többet látni »

Rácsenergia

A rácsenergia az az energia, mely ahhoz kell, hogy 1 mol kristályos anyagot szabad ionokra bontsunk.

Új!!: Klór és Rácsenergia · Többet látni »

Ródium

A ródium kémiai elem, amelynek vegyjele Rh és a rendszáma 45.

Új!!: Klór és Ródium · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Klór és Római Birodalom · Többet látni »

Redoxireakció

Redoxifolyamatoknak vagy redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak.

Új!!: Klór és Redoxireakció · Többet látni »

Royal Society

A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.

Új!!: Klór és Royal Society · Többet látni »

Sav

Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.

Új!!: Klór és Sav · Többet látni »

Sósav

A sósav a hidrogén-klorid (HCl) tiszta, színtelen, szúrós szagú vizes oldata.

Új!!: Klór és Sósav · Többet látni »

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. – Bécs, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, „az anyák megmentője".

Új!!: Klór és Semmelweis Ignác · Többet látni »

Standard állapot

A standard állapot kémiai kifejezés.

Új!!: Klór és Standard állapot · Többet látni »

Standardpotenciál

A standardpotenciál a fémek ionjainak egységnyi koncentrációjú oldatában mért potenciálértéke a hidrogénionokéhoz viszonyítva.

Új!!: Klór és Standardpotenciál · Többet látni »

Szabványos nyomás és hőmérséklet

A kémiában és a fizikai kémiában használjuk a hőmérséklet és a nyomás szabványos értékének fogalmát (angol eredetiben: STP, azaz: standard condition for temperature and pressure), amely ahhoz szükséges, hogy lehetővé váljék az eltérő eredetű kísérleti eredmények összehasonlítása.

Új!!: Klór és Szabványos nyomás és hőmérséklet · Többet látni »

Szén-monoxid

A szén-monoxid (CO) egy színtelen, szagtalan, íztelen gáz.

Új!!: Klór és Szén-monoxid · Többet látni »

Szén-tetraklorid

A szén-tetraklorid (vagy tetraklór-metán) (CCl4) a szerves szintetikus kémiában elterjedt anyag és korábban tűzoltásra és hűtőanyagnak is használták.

Új!!: Klór és Szén-tetraklorid · Többet látni »

Szénhidrogének

A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.

Új!!: Klór és Szénhidrogének · Többet látni »

Szelén

A szelén egy nemfémes elem, amelynek a rendszáma 34 és a vegyjele Se, nyelvújításkori neve reteny.

Új!!: Klór és Szelén · Többet látni »

Szerves kémia

A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.

Új!!: Klór és Szerves kémia · Többet látni »

Szilvin

A Szilvin a kálium-klorid természetben megtalálható ásványi formája.

Új!!: Klór és Szilvin · Többet látni »

Szteroidok

A szteroidok IUPAC által ajánlott nomenklaturája A szteroidok perhidro-ciklopentano-fenantrénvázat vagy más néven gonánvázat tartalmazó, a lipidek családjába tartozó szerves molekulák.

Új!!: Klór és Szteroidok · Többet látni »

Sztratoszféra

A légkör szerkezete A sztratoszféra a Föld légkörének azon rétege, amelyben a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el.

Új!!: Klór és Sztratoszféra · Többet látni »

Távozó csoport

A kémiában távozó csoportnak nevezzük a molekula azon részét, mely heterolitikus kötéshasadás révén egy elektronpárral kiválik a molekulából.

Új!!: Klór és Távozó csoport · Többet látni »

Tűzhányó

Az olaszországi Stromboli egyik kitörése Sunset Crater, Arizona, Amerikai Egyesült Államok Az indonéziai Rinjani vulkán A salvadori Chinameca vulkán A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Új!!: Klór és Tűzhányó · Többet látni »

Tüdő

Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része.

Új!!: Klór és Tüdő · Többet látni »

Tellúr

A tellúr az oxigéncsoportba tartozó kémiai elem.

Új!!: Klór és Tellúr · Többet látni »

Terpenoidok

Izoprén A (C5H8)n összegképletű, izoprén egységekből álló vegyületeket terpéneknek, az ezekből levezethető szénhidrogéneket és oxigéntartalmú származékaikat terpenoidoknak nevezzük.

Új!!: Klór és Terpenoidok · Többet látni »

Tionil-klorid

A tionil-klorid vagy szulfinil-klorid egy szervetlen vegyület, amelynek összegképlete SOCl2.

Új!!: Klór és Tionil-klorid · Többet látni »

Triád (kémia)

A triád (Döbereiner triádjai) kifejezést a kémiában a periódusos rendszerrel összefüggésben használják.

Új!!: Klór és Triád (kémia) · Többet látni »

Urán-hexafluorid

Az urán-hexafluorid (UF6) az urán és fluor egyik vegyülete.

Új!!: Klór és Urán-hexafluorid · Többet látni »

Urán-trioxid

Az urán-trioxid az urán és oxigén vegyülete, egyik oxidja.

Új!!: Klór és Urán-trioxid · Többet látni »

Van der Waals-erők

A Van der Waals-erőket Johannes Diderik van der Waals (1837–1923) Nobel-díjas (1910) holland fizikusról nevezték el.

Új!!: Klór és Van der Waals-erők · Többet látni »

Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

Új!!: Klór és Vas · Többet látni »

Vegyértékelektron

Az atomok kölcsönhatásakor a kémiai általában a legnagyobb energiájú elektronok állapotában következik be a változás.

Új!!: Klór és Vegyértékelektron · Többet látni »

Vegyi fegyver

Vegyi fegyver jelzés A vegyi fegyver az ellenséges katonák egészségére ártalmas, maradandó sérülést vagy halált okozó, katonai felhasználásra előkészített vegyi anyagok gyűjtőneve.

Új!!: Klór és Vegyi fegyver · Többet látni »

Volfrám

|- | 182W || 26,50% || > 1 E21 y | α || colspan.

Új!!: Klór és Volfrám · Többet látni »

Xenon

|- | Kritikus nyomás || 5,84 MPa |- | Kritikus hőmérséklet || 289,8 K (16,6 °C) |- |ATC-kód ||,, A xenon (INN) egy kémiai elem, vegyjele Xe, rendszáma 54.

Új!!: Klór és Xenon · Többet látni »

Ypres

Ypres (flamandul Ieper, németül Ypern) kisváros Nyugat-Belgiumban.

Új!!: Klór és Ypres · Többet látni »

Zsírsavak

A kémiában zsírsavak-nak hívjuk azokat a növényi, vagy állati eredetű zsírok vagy olajok fő alkotórészét képező (mono)karbonsavakat, melyek hosszabb, nyílt láncú, el nem ágazó, telített vagy telítetlen alifás szénláncot tartalmaznak.

Új!!: Klór és Zsírsavak · Többet látni »

Átirányítja itt:

Chlorine, Cl, Cl2, E925, Halvany.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »