20 kapcsolatok: A bolygó zsidó, Anglia, Antiszemita, Antiszemitizmus, Feudalizmus, Hódító Vilmos, I. Eduárd angol király, Jézus Krisztus, Judaizmus, Középkor, Magna Carta, Oliver Cromwell, Pészah, Pogrom, Sárga csillag, Skócia, Vérvád, Wales, York, Zsidók.
A bolygó zsidó
Gustave Doré: A bolygó zsidó A bolygó zsidó (vagy más néven az örök zsidó) legendája középkori eredetű történet egy zsidóról, aki az újszövetségi történetben ugyan nem szerepel, de akit a Biblián kívüli legenda szerint Jézus a Golgotára menet megátkozott, hogy életben maradjon az utolsó ítéletig, így kénytelen vándorolni a világban.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és A bolygó zsidó · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Anglia · Többet látni »
Antiszemita
#ÁTIRÁNYÍTÁS Antiszemitizmus.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Antiszemita · Többet látni »
Antiszemitizmus
Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Antiszemitizmus · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Feudalizmus · Többet látni »
Hódító Vilmos
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Vilmos angol király.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Hódító Vilmos · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és I. Eduárd angol király · Többet látni »
Jézus Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Jézus Krisztus · Többet látni »
Judaizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó vallás.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Judaizmus · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Középkor · Többet látni »
Magna Carta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magna Carta Libertatum.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Magna Carta · Többet látni »
Oliver Cromwell
Oliver Cromwell (Huntingdon, 1599. április 25. – London, 1658. szeptember 3.) angol hadvezér és államférfi.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Oliver Cromwell · Többet látni »
Pészah
A zsidó naptár szerint.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Pészah · Többet látni »
Pogrom
Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Pogrom · Többet látni »
Sárga csillag
Németországban használt sárga csillag „Jude” (zsidó) felirattal A sárga csillag a Harmadik Birodalomban illetve az általa megszállt területeken – 1944–1945-ben Magyarországon is – a zsidók megjelölésére kötelezőleg bevezetett, a felsőruházaton viselt, textíliából készült jelvény volt.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Sárga csillag · Többet látni »
Skócia
Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Skócia · Többet látni »
Vérvád
1475-ben az észak-itáliai Trent városában három zsidó családot azzal vádoltak, hogy meggyilkoltak egy Simon nevű keresztény fiút. A vérvád a szokásos elnevezése a zsidók ellen emelt azon vádnak, hogy keresztény gyermekeket meggyilkolnak és vérüket rituális célokra, különösen a húsvéti (pészah) kovásztalan kenyér (mácah vagy macesz) sütésére felhasználják.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Vérvád · Többet látni »
Wales
Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és Wales · Többet látni »
York
#ÁTIRÁNYÍTÁS York (Anglia) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.
Új!!: Kitoloncolási rendelet és York · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.