Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
42 kapcsolatok: A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája, Újságírás, Braun József, Budapest, Budapesti TC, Eisenhoffer József, Első világháború, Földessy János, Ferencvárosi TC (labdarúgás), Gerhárd Lajos, Guttmann Béla, Hirzer Ferenc, Játékvezető (labdarúgás), Jeny Rudolf, Középpályás, Labdarúgás, Magyar AC, Magyar Futballbírák Testülete, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály), Magyar Labdarúgó-szövetség, Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Május 16., Május 17., Mándi Gyula, Műegyetemi AFC, Millenáris Sporttelep, MTK Budapest FC, Obitz Gábor, Október 21., Opata Zoltán, Orth György, Törekvés SE, 1881, 1903, 1909, 1910, 1917, 1959, 33 FC.
A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája
Ez a szócikk tartalmazza a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listáját.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája · Többet látni »
Újságírás
Hagyományos újságírók munkában az 1940-es években Az újságírás a hírek, leíró és szemléltető anyagok és vélemények közlésének mestersége a nyilvánosság felé az erre rendelkezésre álló médiumok, különösen az újságok, a televízió-adások, rádióadások és az internet útján.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Újságírás · Többet látni »
Braun József
Braun József, Barna (Budapest, 1901. február 26. – Harkov mellett, 1943. február) labdarúgó, banktisztviselő, az MTK jobbszélsője.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Braun József · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Budapest · Többet látni »
Budapesti TC
A Budapesti Torna Club, rövidítve BTC, 1885-ben alakult, nagy érdemei vannak a tornászat népszerűsítése körül.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Budapesti TC · Többet látni »
Eisenhoffer József
Eisenhoffer József (Aczél) (Budapest, 1900. november 8. – Budapest, 1945. február 13.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Eisenhoffer József · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Első világháború · Többet látni »
Földessy János
Földessy János dr.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Földessy János · Többet látni »
Ferencvárosi TC (labdarúgás)
A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete és labdarúgócsapata Budapest IX. kerületében.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) · Többet látni »
Gerhárd Lajos
Gerhárd Lajos, Gerhárd Lajos Kálmán (Budapest, 1886. április 26. – Budapest, Józsefváros, 1934. február 2.) magyar újságíró, sportújságíró.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Gerhárd Lajos · Többet látni »
Guttmann Béla
Guttmann Béla az SC Hakoah Wien mezében Guttmann Béla, Gárdos (Budapest, 1899. január 27. – Bécs, 1981. augusztus 28.) magyar válogatott labdarúgó, nemzetközi szinten is kiemelkedő edző.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Guttmann Béla · Többet látni »
Hirzer Ferenc
Hirzer Ferenc, Híres (Budapest, 1902. november 21. – Trento, 1957. április 28.) magyar válogatott labdarúgó, csatár.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Hirzer Ferenc · Többet látni »
Játékvezető (labdarúgás)
A versenyek, mérkőzések egyik legfontosabb résztvevője a sportolók mellett a játékvezető, mivel az a feladata, hogy betartassa a szabályokat.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Játékvezető (labdarúgás) · Többet látni »
Jeny Rudolf
Jeny Rudolf, Jenny, Jeney, Jenei (Budapest, 1901. március 2. – 1975. május 27.) magyar válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Jeny Rudolf · Többet látni »
Középpályás
Középpályások lehetséges pozíciói a modern labdarúgásban A középpályás a mai labdarúgócsapatban betöltött egyik szerepkör, amely a védekező hátvédek és a támadások befejezéseben jeleskedő csatárok között található (az ábrán kék színnel láthatóak a középpályások lehetséges pozíciói).
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Középpályás · Többet látni »
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Labdarúgás · Többet látni »
Magyar AC
A Magyar Atlétikai Club (MAC) egy 1875-ben alapított magyar sportegyesület.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar AC · Többet látni »
Magyar Futballbírák Testülete
Magyar Futballbírák Testülete.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar Futballbírák Testülete · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)
Az NB II a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) · Többet látni »
Magyar Labdarúgó-szövetség
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar Labdarúgó-szövetség · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyarország · Többet látni »
Május 16.
Névnapok: Mózes, Botond + Hannibál, János, Nepomuk, Pellegrin, Simon, Sion, Szimonett, Szimonetta, Ubul, Ugod.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Május 16. · Többet látni »
Május 17.
Névnapok: Paszkál + Andor, Brúnó, Ditmár, Fábió, Fábiusz, Fabó, Paszkália, Pasztorella, Rezeda, Szalók, Szolón.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Május 17. · Többet látni »
Mándi Gyula
Az 1924-es olimpián szereplő magyar csapat, Mándi Gyula jobbról az ötödik Mándi Gyula vagy Julius Mandel (Budapest, 1899. január 21. – Budapest, 1969. október 18.) magyar válogatott labdarúgó, edző.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Mándi Gyula · Többet látni »
Műegyetemi AFC
A Műegyetemi AFC (teljes nevén: Műegyetemi Atlétikai és Football Club, röviden: MAFC) egy 1897-ben alapított budapesti sportegyesület, amely tagja volt az első magyar labdarúgó-bajnokságnak.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Műegyetemi AFC · Többet látni »
Millenáris Sporttelep
A Millenáris Sporttelep egy budapesti sportpálya a XIV. kerületben.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Millenáris Sporttelep · Többet látni »
MTK Budapest FC
Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és MTK Budapest FC · Többet látni »
Obitz Gábor
Obitz Gábor, Óbecsei, Ormai (Budapest, 1899. január 18. – 1953. március 20.) válogatott labdarúgó, fedezet, majd edző.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Obitz Gábor · Többet látni »
Október 21.
Névnapok: Orsolya + Celina, Cettina, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Ilárion, Kende, Klementina, Kolombina, Larion, Laurent, Orsi, Orsika, Szelina, Ursula, Urszula, Viátor, Zelina, Zeline, Zelinke, Zselyke, Zsolt.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Október 21. · Többet látni »
Opata Zoltán
Opata Zoltán, Patai, Ormos (Budapest, 1900. szeptember 24. – Budapest, 1982. május 19.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Opata Zoltán · Többet látni »
Orth György
Orth György, Faludy (Budapest, 1901. április 30. – Porto, 1962. január 11.) kora egyik legkiválóbb magyar labdarúgója, később külföldön tevékenykedett labdarúgóedzőként.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Orth György · Többet látni »
Törekvés SE
A Törekvés Sportegyesület (Törekvés SE) az első magyarországi vasutasegyesületként önszerveződéssel jött létre.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Törekvés SE · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és 1881 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és 1903 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és 1909 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és 1910 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és 1917 · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és 1959 · Többet látni »
33 FC
A 33 FC, 33 Football Club, 1900-ban alakult óbudai labdarúgócsapat volt, amely 1958-ban megszűnt, majd 2011-ben újjáalakult.
Új!!: Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és 33 FC · Többet látni »
