Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Ausztrália (kontinens), Állatok, Északi terület, Barna (szín), Bőr (anatómia), Csörgőkígyók, Darling (folyó), Egérfélék, Ember, Eyre-tó, Faj, Farok, Gerincesek, Gerinchúrosok, Hüllők, Herpetológia, Kígyók, Kobra, Méreg, Mérgessiklófélék, Medián halálos adag, Murray (ausztrál folyó), Patkány, Pikkely, Pikkelyes hüllők, Queensland, Rágcsálók, Sárga, Szürke, Tojás (biológia).
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Állatok · Többet látni »
Északi terület
Az Északi terület (Northern Territory vagy rövidítve NT) Ausztrália középső, illetve középső és északi területén fekvő, az ausztrál államszövetséghez tartozó territórium.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Északi terület · Többet látni »
Barna (szín)
A barna egy kompozit szín.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Barna (szín) · Többet látni »
Bőr (anatómia)
Az emberi '''bőr''' felépítése A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Bőr (anatómia) · Többet látni »
Csörgőkígyók
A csörgőkígyók (Crotalus) a gödörkésarcú viperák alcsaládjába (Crotalinae) tartozó nem.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Csörgőkígyók · Többet látni »
Darling (folyó)
A Darling Ausztrália negyedik leghosszabb folyója, az Új-Dél-Wales szövetségi állam északi részén található forrásától a Murray folyóba torkollásáig 1462 km hosszan kanyarog az állam területén.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Darling (folyó) · Többet látni »
Egérfélék
Az egérfélék (Muridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Egérfélék · Többet látni »
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Ember · Többet látni »
Eyre-tó
Az Eyre-tó Ausztrália legnagyobb tava és egyben a kontinens legmélyebb pontja; felszíne mintegy 15 méterrel a tengerszint alatt található, igen meleg és száraz, sivatagos területen.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Eyre-tó · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Faj · Többet látni »
Farok
skorpió farka A farok az állatok hátsó testrésze; a szó általánosságban a torzó egy egyedi, hajlékony függelékére utal.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Farok · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Gerinchúrosok · Többet látni »
Hüllők
A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Hüllők · Többet látni »
Herpetológia
A herpetológia a zoológia azon ága, amely a kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozik.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Herpetológia · Többet látni »
Kígyók
A kígyók (Serpentes, Ophidia) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Kígyók · Többet látni »
Kobra
A kobra a mérgessiklófélék (Elapidae) egyes fajainak (különösen a Naja nemzetségbe tartozóknak) az összefoglaló neve.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Kobra · Többet látni »
Méreg
Paracelsus, „a toxikológia atyja” Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Méreg · Többet látni »
Mérgessiklófélék
Déli halálkígyó ''(Acanthophis antarcticus)'' Gyűrűszalagos krait ''(Bungarus fasciatus)'' Kelet-afrikai mamba ''(Dendroaspis angusticeps)'' Fekete mamba ''(Dendroaspis polylepis)'' Zöld mamba ''(Dendroaspis viridis)'' Egy korallkígyó faj ''(Micrurus)'' Mozambiki köpködőkobra ''(Naja mossambica)'' Pápaszemes kobra ''(Naja naja)'' Vörös köpködőkobra ''(Naja pallida)'' Sziámi kobra ''(Naja siamensis)'' Királykobra ''(Ophiophagus hannah)'' ''Pseudonaja'' Fekete sivatagikobra ''(Walterinnesia aegyptia)'' A mérgessiklófélék (Elapidae) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a kígyók (Serpentes) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Mérgessiklófélék · Többet látni »
Medián halálos adag
''Rattus norvegicus'' (''Wistar''-törzs) az LD50 meghatározásokhoz leggyakrabban használt állat A medián halálos adag (szokásos rövidítése a lethal dose angol kifejezés alapján LD50) a gyógyszerhatástanban és a toxikológiában használatos kifejezés, ami megadja, hogy egy adott xenobiotikumból (testidegen anyagból) mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok 50%-ának pusztulását.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Medián halálos adag · Többet látni »
Murray (ausztrál folyó)
A Murray folyó Ausztrália délkeleti részén.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Murray (ausztrál folyó) · Többet látni »
Patkány
A patkány (Rattus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Patkány · Többet látni »
Pikkely
bélyegkép A pikkely (halaknál: halhéj vagy halpénz) az állatokon és növényeken általában az a megkeményedett bőrképlet, amely egymást cserépzsindelyfedélszerűen fedi.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Pikkely · Többet látni »
Pikkelyes hüllők
A pikkelyes hüllők (Squamata) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Pikkelyes hüllők · Többet látni »
Queensland
Queensland (ejtsd: kvínszlend) Ausztrália egyik tagállama a szigetország északkeleti részén.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Queensland · Többet látni »
Rágcsálók
A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2449 recens faj tartozik.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Rágcsálók · Többet látni »
Sárga
A sárga az a színészlelet, amilyennek az 565 és 590 nanométer közötti hullámhosszú fényt érzékeljük A CIE bővebb tartományt ad meg.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Sárga · Többet látni »
Szürke
A szürke átmeneti szín a fekete és a fehér színek között.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Szürke · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.
Új!!: Kispikkelyű tajpán és Tojás (biológia) · Többet látni »
