Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kispesti járás

Index Kispesti járás

A Kispesti járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon.

30 kapcsolatok: Albertfalva, Alsódabasi járás, Alsónémedi, Aszódi járás, Biai járás, Budafok, Budapest, Csepel (történelmi település), Duna, Dunaharaszti, Erzsébetfalva, Gödöllői járás, Gyömrői járás, Járás, Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye), Kispest, Magyarország, Megyei város (polgári korszak), Monori járás, Nagy-Budapest, Nagyközség (polgári korszak), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Pestszentlőrinc, Ráckevei járás, Rákoskeresztúr, Rendezett tanácsú város, Soroksár (történelmi település), Szigetszentmiklós, Taksony (település), Vecsés.

Albertfalva

Albertfalva (németül Sachsenfeld) Budapest XI. kerületének egyik városrésze, 1950 előtt önálló nagyközség volt.

Új!!: Kispesti járás és Albertfalva · Többet látni »

Alsódabasi járás

Az Alsódabasi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Alsódabas, majd ennek Felsődabassal való egyesülése után néhány hónapig Dabas volt.

Új!!: Kispesti járás és Alsódabasi járás · Többet látni »

Alsónémedi

Alsónémedi nagyközség Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Kispesti járás és Alsónémedi · Többet látni »

Aszódi járás

Az Aszódi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Kispesti járás és Aszódi járás · Többet látni »

Biai járás

A Biai járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Bia volt.

Új!!: Kispesti járás és Biai járás · Többet látni »

Budafok

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Új!!: Kispesti járás és Budafok · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Kispesti járás és Budapest · Többet látni »

Csepel (történelmi település)

Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.

Új!!: Kispesti járás és Csepel (történelmi település) · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Kispesti járás és Duna · Többet látni »

Dunaharaszti

Dunaharaszti város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Kispesti járás és Dunaharaszti · Többet látni »

Erzsébetfalva

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pestszenterzsébet Kategória:Magyarország megváltoztatott településnevei.

Új!!: Kispesti járás és Erzsébetfalva · Többet látni »

Gödöllői járás

A Gödöllői járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gödöllő.

Új!!: Kispesti járás és Gödöllői járás · Többet látni »

Gyömrői járás

A Gyömrői járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon.

Új!!: Kispesti járás és Gyömrői járás · Többet látni »

Járás

Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.

Új!!: Kispesti járás és Járás · Többet látni »

Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt.

Új!!: Kispesti járás és Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) · Többet látni »

Kispest

Grassalkovich Antal (1694–1771) Régi térkép délkelet Pestről Grassalkovich-kápolna Budapest, XVIII. Margó Tivadar-Sallai Imre u. sarok (Fotó: Varga Máté) Herrich Károly és felesége, Deák Szidónia Kispest egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX. kerülete alakult.

Új!!: Kispesti járás és Kispest · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kispesti járás és Magyarország · Többet látni »

Megyei város (polgári korszak)

A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.

Új!!: Kispesti járás és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Monori járás

A Monori járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Kispesti járás és Monori járás · Többet látni »

Nagy-Budapest

Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.

Új!!: Kispesti járás és Nagy-Budapest · Többet látni »

Nagyközség (polgári korszak)

A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1871 és 1950 között.

Új!!: Kispesti járás és Nagyközség (polgári korszak) · Többet látni »

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.

Új!!: Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Pestszentlőrinc

Pestszentlőrinc térképe 1920 körül Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán, a villamos építésekor Képeslap: A villamos végállomása a mai Béke térnél, miután 1929-ben a vonalat egészen a város határáig meghosszabbították Pestszentlőrinc (németül Sanktlorenz) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.

Új!!: Kispesti járás és Pestszentlőrinc · Többet látni »

Ráckevei járás

A Ráckevei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Kispesti járás és Ráckevei járás · Többet látni »

Rákoskeresztúr

Rákoskeresztúr (németül Gerersdorf, szlovákul KerestúrLelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. p. 570, 894.) egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része.

Új!!: Kispesti járás és Rákoskeresztúr · Többet látni »

Rendezett tanácsú város

A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.

Új!!: Kispesti járás és Rendezett tanácsú város · Többet látni »

Soroksár (történelmi település)

Soroksár történelmi település Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei, aztán 1911-től a Kispesti, végül 1922-től a Központi járásában.

Új!!: Kispesti járás és Soroksár (történelmi település) · Többet látni »

Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.

Új!!: Kispesti járás és Szigetszentmiklós · Többet látni »

Taksony (település)

Taksony Dunamenti nagyközség Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Kispesti járás és Taksony (település) · Többet látni »

Vecsés

Vecsés város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Vecsési járás központja.

Új!!: Kispesti járás és Vecsés · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »