Tartalomjegyzék
25 kapcsolatok: Bánffy család, Báthori György, Báthori István (országbíró, 1555–1605), Báthory Anna, Brandenburgi Katalin, Drágffy család, Hagymási Kristóf, I. Mátyás magyar király, II. János magyar király, II. Rákóczi György, Jagelló Izabella magyar királyné, Kápolnokmonostor, Község, Kővár vára, Kővárvidék, Lápos (folyó), Máramaros megye, Miksa magyar király, Nagybánya, Románia, Szolnok-Doboka vármegye, Urbárium, Vajda, Zsigmond magyar király, 1876-os megyerendezés.
Bánffy család
Magyarország történelmében Bánffy néven hat különböző család szerepel.
Megnézni Kiskörtvélyes és Bánffy család
Báthori György
Bátori Báthori György, II.
Megnézni Kiskörtvélyes és Báthori György
Báthori István (országbíró, 1555–1605)
Szarkofágja a nyírbátori református templomban Ecsedi Báthori István (1555 – Ecsed, 1605. július 25.) országbíró.
Megnézni Kiskörtvélyes és Báthori István (országbíró, 1555–1605)
Báthory Anna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Báthory Anna (egyértelműsítő lap).
Megnézni Kiskörtvélyes és Báthory Anna
Brandenburgi Katalin
Brandenburgi Katalin (Königsberg, 1602 május 28. – Schöningen, 1644 vagy 1649) Bethlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem.
Megnézni Kiskörtvélyes és Brandenburgi Katalin
Drágffy család
''I. Drágos, Moldva fejedelme'', egy 19. századbeli festményen bélyeg bélyeg A bélteki Drágffy-család Oláhországból származik, ahol tekintélyes bojárok voltak.
Megnézni Kiskörtvélyes és Drágffy család
Hagymási Kristóf
Hagymási Kristóf egyes forrásokban Hagymássy, Hagymásy illetve Hagymás (1510(?) vagy 1517(?) – Marosvécs, 1577. március 6. vagy április 6. vagy március 4.) erdélyi politikus, hadvezér, fejedelmi tanácsos, Közép-Szolnok vármegye főispánja.
Megnézni Kiskörtvélyes és Hagymási Kristóf
I. Mátyás magyar király
I.
Megnézni Kiskörtvélyes és I. Mátyás magyar király
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Megnézni Kiskörtvélyes és II. János magyar király
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Megnézni Kiskörtvélyes és II. Rákóczi György
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Megnézni Kiskörtvélyes és Jagelló Izabella magyar királyné
Kápolnokmonostor
Kápolnokmonostor település Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kiskörtvélyes és Kápolnokmonostor
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Megnézni Kiskörtvélyes és Község
Kővár vára
Kővár egy régi metszeten, a Lápos folyóval Kővár vára, mely egykor a róla elnevezett Kővárvidék központja is volt, az erdélyi Berkeszpataka község területén található.
Megnézni Kiskörtvélyes és Kővár vára
Kővárvidék
az első katonai felmérésen A kovási fatemplom Teleki-kastély kertjében Csernefalva Groppa A nyárfási fatemplom Drágavilma Kővárvidék (Kővár vidéke, Kővár-vidék, vagy) a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban.
Megnézni Kiskörtvélyes és Kővárvidék
Lápos (folyó)
A Lápos a Szamos jobb oldali mellékfolyója Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kiskörtvélyes és Lápos (folyó)
Máramaros megye
Máramaros megye Románia északi részén helyezkedik el.
Megnézni Kiskörtvélyes és Máramaros megye
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Megnézni Kiskörtvélyes és Miksa magyar király
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Megnézni Kiskörtvélyes és Nagybánya
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Kiskörtvélyes és Románia
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Kiskörtvélyes és Szolnok-Doboka vármegye
Urbárium
Az urbárium a magyar jogtörténetben a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt.
Megnézni Kiskörtvélyes és Urbárium
Vajda
Lásd még: Nagyvajda.
Megnézni Kiskörtvélyes és Vajda
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Megnézni Kiskörtvélyes és Zsigmond magyar király
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Megnézni Kiskörtvélyes és 1876-os megyerendezés