Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Járás · Többet látni »

Jászszentlászló

Jászszentlászló község Bács-Kiskun vármegye Kiskunmajsai járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Jászszentlászló · Többet látni »

Kéleshalom

Kéleshalom község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Kéleshalom · Többet látni »

Kömpöc

Kömpöc község Bács-Kiskun vármegye Kiskunmajsai járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Kömpöc · Többet látni »

Község

Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Község · Többet látni »

Kelebia (Magyarország)

Kelebia község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában, a déli határszélen.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Kelebia (Magyarország) · Többet látni »

Kiskunhalas

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Kiskunhalas · Többet látni »

Kiskunmajsa

Kiskunmajsa város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunmajsai járás székhelye.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Kiskunmajsa · Többet látni »

Kisszállás

Kisszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Kisszállás · Többet látni »

Kunbaja

Kunbaja község Bács-Kiskun vármegye Bácsalmási járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Kunbaja · Többet látni »

Kunfehértó

Kunfehértó falu Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Kunfehértó · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Magyarország · Többet látni »

Mélykút (Bács-Kiskun vármegye)

Mélykút város Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Mélykút (Bács-Kiskun vármegye) · Többet látni »

Nagyközségkörnyék

#ÁTIRÁNYÍTÁS Városi jogú nagyközség Kategória:Tanácsrendszer Magyarországon.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Nagyközségkörnyék · Többet látni »

Pirtó

Pirtó község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Pirtó · Többet látni »

Rém

Rém község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Rém · Többet látni »

Szank

Szank község Bács-Kiskun vármegye Kiskunmajsai járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Szank · Többet látni »

Tanácsrendszer (Magyarország)

A tanácsrendszer Magyarországon a szovjet mintára kialakított, 1950 és 1990 között működött helyi államhatalmi és államigazgatási illetve közigazgatási szervek rendszere volt.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Tanácsrendszer (Magyarország) · Többet látni »

Tompa (Magyarország)

Tompa város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Tompa (Magyarország) · Többet látni »

Városi jogú nagyközség

Városi jogú nagyközség volt Magyarországon 1984.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Városi jogú nagyközség · Többet látni »

Városkörnyék

A városkörnyékek községeket összefogó közigazgatási egységek voltak a tanácsrendszer időszakának második felében 1971 és 1990 között Magyarországon.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Városkörnyék · Többet látni »

Zsana

Zsana község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Új!!: Kiskunhalasi járás és Zsana · Többet látni »

1950-es járásrendezés

Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.

Új!!: Kiskunhalasi járás és 1950-es járásrendezés · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek