Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kiskalmár Éva

Index Kiskalmár Éva

Fischer-Kiskalmár Éva (Bukarest, 1953. július 13. –) magyar televízióbemondó, műsorvezető, szerkesztő-riporter, újságíró, tanár.

29 kapcsolatok: Óbudai Árpád Gimnázium, Bukarest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyesült Királyság, Esti Hírlap, Ez a Divat, Film Színház Muzsika, Fischer Sándor (tanár), Gondolat Kiadó, Július 13., La Sapienza Egyetem, Lamberto Gardelli, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018), Magyar nyelv, Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyarok, Magyarország, Metropolitan Opera, Népszabadság, Olasz nyelv, Róma, Staatsoper (Bécs), Tükör (hetilap, 1964–1989), Teatro alla Scala, Teatro dell’Opera di Roma, Veronai Aréna, 1953.

Óbudai Árpád Gimnázium

Az Óbudai Árpád Gimnázium középiskola Budapest III. kerületében.

Új!!: Kiskalmár Éva és Óbudai Árpád Gimnázium · Többet látni »

Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.

Új!!: Kiskalmár Éva és Bukarest · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Kiskalmár Éva és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Új!!: Kiskalmár Éva és Egyesült Királyság · Többet látni »

Esti Hírlap

Az Esti Hírlap az MSZMP Budapesti Bizottságának valamint a Fővárosi Tanács félig hivatalos lapjaként, de funkciója szerint bulvárlapként, 1956 decembere óta jelent meg egészen a rendszerváltásig.

Új!!: Kiskalmár Éva és Esti Hírlap · Többet látni »

Ez a Divat

Az Ez a Divat magazin egy országos divatlap volt.

Új!!: Kiskalmár Éva és Ez a Divat · Többet látni »

Film Színház Muzsika

A Film Színház Muzsika kulturális, képes hetilap volt, amely 1957-től 1990-ig jelent meg.

Új!!: Kiskalmár Éva és Film Színház Muzsika · Többet látni »

Fischer Sándor (tanár)

Fischer Sándor (Budapest, 1915. február 24. – Budapest, 1995. március 6.) magyar nyelvész, beszéd-, ének- és retorikatanár.

Új!!: Kiskalmár Éva és Fischer Sándor (tanár) · Többet látni »

Gondolat Kiadó

A Gondolat Kiadó 1957-ben alapították könyvek és folyóiratok kiadására.

Új!!: Kiskalmár Éva és Gondolat Kiadó · Többet látni »

Július 13.

Névnapok: Jenő + Erneszt, Ernő, Harri, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Indra, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Milda, Perdita, Sára, Sári, Sarolta, Silás, Szilas, Szilvánusz, Szólát, Szórád, Szovát, Üdvöske.

Új!!: Kiskalmár Éva és Július 13. · Többet látni »

La Sapienza Egyetem

A La Sapienza Palota A Sándor Könyvtár, a La Sapienza-palotában A La Sapienza Egyetem (olaszul: Università degli Studi di Roma "La Sapienza", rövidítve Università La Sapienza - Roma, a köznyelvben La Sapienza) egy 1303-ban alapított olasz állami egyetem, Olaszország és a világ legrégebbi egyetemeinek egyike.

Új!!: Kiskalmár Éva és La Sapienza Egyetem · Többet látni »

Lamberto Gardelli

Lamberto Gardelli (Velence, 1915. november 8. – München, 1998. július 17.) olasz karmester, akit 1992-ben Budapest díszpolgárává avattak.

Új!!: Kiskalmár Éva és Lamberto Gardelli · Többet látni »

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlap 1968 óta megjelenő, 2006 óta jobboldali-konzervatív orientációjú közéleti, politikai napilap volt.

Új!!: Kiskalmár Éva és Magyar Hírlap · Többet látni »

Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)

A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt.

Új!!: Kiskalmár Éva és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Kiskalmár Éva és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar Rádió

A Magyar Rádió hajdani székháza 2010-ben (Budapest, VIII. ker. Pollack Mihály tér Békésy György és Dohnányi Ernő tesztelik az új 6-os stúdió akusztikáját 1935-ben A Magyar Rádió (MR) 1925 és 2015 között Magyarországon működő magyar nemzeti közszolgálati rádiós intézmény volt.

Új!!: Kiskalmár Éva és Magyar Rádió · Többet látni »

Magyar Televízió

A Magyar Televízió (MTV) 1957 és 2015 között magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény volt.

Új!!: Kiskalmár Éva és Magyar Televízió · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Kiskalmár Éva és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kiskalmár Éva és Magyarország · Többet látni »

Metropolitan Opera

A Metropolitan Opera (népszerű rövid nevén Met) a világ egyik legjelentősebb operaháza, amelyet az 1880-ban alakult klasszikus zenei szervezet, a Metropolitan Opera Egyesület irányít.

Új!!: Kiskalmár Éva és Metropolitan Opera · Többet látni »

Népszabadság

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.

Új!!: Kiskalmár Éva és Népszabadság · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Kiskalmár Éva és Olasz nyelv · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Kiskalmár Éva és Róma · Többet látni »

Staatsoper (Bécs)

A Staatsoper (gyakran emlegetett nevén Wiener Staatsoper, magyarul Állami Operaház) Bécs zenei életének egyik központja.

Új!!: Kiskalmár Éva és Staatsoper (Bécs) · Többet látni »

Tükör (hetilap, 1964–1989)

A Tükör képes politikai és társadalmi hetilap volt, amely 1964-ben indult és 1989-ben szűnt meg.

Új!!: Kiskalmár Éva és Tükör (hetilap, 1964–1989) · Többet látni »

Teatro alla Scala

A Teatro alla Scala (vagy La Scala, ill. Milánói Scala) milánói operaház, egyike a világ leghíresebb operaházainak.

Új!!: Kiskalmár Éva és Teatro alla Scala · Többet látni »

Teatro dell’Opera di Roma

A Teatro dell’Opera di Roma (Római Operaház) az olasz főváros legjelentősebb operaháza, amelyet 1880 novemberében nyitottak meg Teatro Costanzi néven.

Új!!: Kiskalmár Éva és Teatro dell’Opera di Roma · Többet látni »

Veronai Aréna

A Veronai Aréna egy amfiteátrum a Római Birodalom korából az olaszországi Veronában.

Új!!: Kiskalmár Éva és Veronai Aréna · Többet látni »

1953

Nincs leírás.

Új!!: Kiskalmár Éva és 1953 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »