Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
73 kapcsolatok: Afrika, Alaszka, Alföld, Arab-tenger, Új-Zéland, Ausztrália (kontinens), Állatok, Ázsia, Észak-Alföld, Észak-Amerika, Északi-tenger, Balti-tenger, Brit-szigetek, Carl von Linné, Család (rendszertan), Csőr, Csendes-óceán, Csukcs-félsziget, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Dunántúl, Európa, Faj, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Fertő, Gödöllői-dombság, Gerincesek, Gerinchúrosok, Goda, Gramm, Gyűrűsférgek, Hatanga, Indonézia, Jana–Ingyigirka-alföld, Jászság, Jenyiszej, Kaszpi-tenger, Körösök, Kiskunság, Kola-félsziget, Kolima-alföld, Lappföld, Léna (folyó), Lilealakúak, Madarak, Madárvonulás, Magyarország, Mathurin Jacques Brisson, Nagy póling, ..., Ob, Osztály (rendszertan), Pecsora (folyó), Perzsa-öböl, Puhatestűek, Rend (rendszertan), Rovarok, Szalonkafélék, Szárny (biológia), Szikes puszták, Szikes tó, Természetvédelmi érték, Tisza, Tiszántúl, Tojás (biológia), Tundra, Vörös-tenger, Vörösfenyő, Vedlés, Volga, Watt-tenger, 1758, 1760. Bővíteni index (23 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Kis goda és Afrika · Többet látni »
Alaszka
Alaszka (angolul Alaska, IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama.
Új!!: Kis goda és Alaszka · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Kis goda és Alföld · Többet látni »
Arab-tenger
Az Arab-tenger (arabul بحر العرب; Baḥr al-ʿArab) az Indiai-óceán része, Indiától nyugatra, Pakisztántól és Irántól délre, az Arab-félszigettől keletre.
Új!!: Kis goda és Arab-tenger · Többet látni »
Új-Zéland
Nincs leírás.
Új!!: Kis goda és Új-Zéland · Többet látni »
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.
Új!!: Kis goda és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Kis goda és Állatok · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Kis goda és Ázsia · Többet látni »
Észak-Alföld
Észak-Alföld a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Új!!: Kis goda és Észak-Alföld · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Kis goda és Észak-Amerika · Többet látni »
Északi-tenger
Az Északi-tenger egy beltenger az Atlanti-óceán peremén, Európa északnyugati részén.
Új!!: Kis goda és Északi-tenger · Többet látni »
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Új!!: Kis goda és Balti-tenger · Többet látni »
Brit-szigetek
A Brit-szigetek (angolul British Isles) szigetek csoportja az európai kontinens északnyugati partjai mentén fekszenek, amelyek magukba foglalják a Brit-szigetet, az Ír-szigetet és vagy 1100 kisebb szigetet.
Új!!: Kis goda és Brit-szigetek · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Kis goda és Carl von Linné · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kis goda és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csőr
Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.
Új!!: Kis goda és Csőr · Többet látni »
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Új!!: Kis goda és Csendes-óceán · Többet látni »
Csukcs-félsziget
A Csukcs-félsziget Ázsia és Oroszország északkeleti peremén elterülő, Csukcsföldhöz tartozó félsziget.
Új!!: Kis goda és Csukcs-félsziget · Többet látni »
Dél-Alföld
Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el.
Új!!: Kis goda és Dél-Alföld · Többet látni »
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Kis goda és Dél-Dunántúl · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Kis goda és Dunántúl · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Kis goda és Európa · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Kis goda és Faj · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Kis goda és Földközi-tenger · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Kis goda és Fekete-tenger · Többet látni »
Fertő
Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.
Új!!: Kis goda és Fertő · Többet látni »
Gödöllői-dombság
A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Új!!: Kis goda és Gödöllői-dombság · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Kis goda és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Kis goda és Gerinchúrosok · Többet látni »
Goda
A goda (Limosa) a lilealakúak (Charadriiformes) rendjében és a szalonkafélék (Scolopacidae) családjának egyik nem.
Új!!: Kis goda és Goda · Többet látni »
Gramm
A gramm, jele g, a tömeg egyik mértékegysége.
Új!!: Kis goda és Gramm · Többet látni »
Gyűrűsférgek
A gyűrűsférgek (Annelida) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) egyik törzse.
Új!!: Kis goda és Gyűrűsférgek · Többet látni »
Hatanga
A Hatanga (oroszul: Хатанга) folyó Oroszországban, Kelet-Szibéria északnyugati részén, a Krasznojarszki határterület északi vidékén.
Új!!: Kis goda és Hatanga · Többet látni »
Indonézia
Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában.
Új!!: Kis goda és Indonézia · Többet látni »
Jana–Ingyigirka-alföld
A Jana–Ingyigirka-alföld (oroszul Яно-Индигирская низменность) kiterjedt mocsaras síkság Oroszország ázsiai felén, Északkelet-Szibériában, Jakutföld északnyugati részén.
Új!!: Kis goda és Jana–Ingyigirka-alföld · Többet látni »
Jászság
első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.
Új!!: Kis goda és Jászság · Többet látni »
Jenyiszej
A Jenyiszej (oroszul: Енисей) – szibériai folyó, vízhozamát tekintve Oroszország legnagyobb, vízgyűjtőjének területét tekintve (az Ob után) második legnagyobb folyója.
Új!!: Kis goda és Jenyiszej · Többet látni »
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Új!!: Kis goda és Kaszpi-tenger · Többet látni »
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Új!!: Kis goda és Körösök · Többet látni »
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Új!!: Kis goda és Kiskunság · Többet látni »
Kola-félsziget
A Kola-félsziget (oroszul Кольский полуостров) Oroszország északnyugati csücskében terül el, a Murmanszki területhez tartozik.
Új!!: Kis goda és Kola-félsziget · Többet látni »
Kolima-alföld
A Kolima-alföld (oroszul Колымская низменность) kiterjedt mocsaras síkság Oroszország ázsiai felén, Északkelet-Szibériában, Jakutföld északkeleti részén.
Új!!: Kis goda és Kolima-alföld · Többet látni »
Lappföld
Lappföld (északi számiul: Sápmi, lulei számiul: Sábme, déli számiul: Saemie) egy kulturális régió, amely hagyományosan a számik (lappok) szállásterülete.
Új!!: Kis goda és Lappföld · Többet látni »
Léna (folyó)
A Léna (cirill betűkkel Лена, jakut nyelven Улахан-Юрях, am. „Nagy folyó”) Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.
Új!!: Kis goda és Léna (folyó) · Többet látni »
Lilealakúak
A lilealakúak (Charadriiformes) a madarak osztályának egy rendje.
Új!!: Kis goda és Lilealakúak · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Kis goda és Madarak · Többet látni »
Madárvonulás
darvak Spanyolországban Madárvonulásnak egyes madárfajok populációinak évente ismétlődő vándorlását nevezzük.
Új!!: Kis goda és Madárvonulás · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kis goda és Magyarország · Többet látni »
Mathurin Jacques Brisson
Mathurin Jacques Brisson (Fontenay-le-Comte, 1723. április 30. – Párizs, 1806. június 23.) francia zoológus, kísérleti fizikus és természettudományi filozófus.
Új!!: Kis goda és Mathurin Jacques Brisson · Többet látni »
Nagy póling
Repülés közben A nagy póling, gojzer vagy szélkiáltó (Numenius arquata) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Kis goda és Nagy póling · Többet látni »
Ob
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ob (folyó) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.
Új!!: Kis goda és Ob · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kis goda és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Pecsora (folyó)
A Pecsora (oroszul Печора) folyó Oroszország európai területének északkeleti részén.
Új!!: Kis goda és Pecsora (folyó) · Többet látni »
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Új!!: Kis goda és Perzsa-öböl · Többet látni »
Puhatestűek
Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Új!!: Kis goda és Puhatestűek · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kis goda és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Kis goda és Rovarok · Többet látni »
Szalonkafélék
A szalonkafélék (Scolopacidae) a madarak (Aves) osztályába és a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Kis goda és Szalonkafélék · Többet látni »
Szárny (biológia)
cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.
Új!!: Kis goda és Szárny (biológia) · Többet látni »
Szikes puszták
A szikes puszta a kontinentális sziknövényzet egyik, a Kárpát-medencében is többfelé megtalálható típusa (növénytársulástani osztálya).
Új!!: Kis goda és Szikes puszták · Többet látni »
Szikes tó
Sziksófű kiszáradó mederben Gulipán a szikes tavak jellegzetes fészkelője A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók.
Új!!: Kis goda és Szikes tó · Többet látni »
Természetvédelmi érték
A törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatok a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001.
Új!!: Kis goda és Természetvédelmi érték · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Kis goda és Tisza · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Kis goda és Tiszántúl · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.
Új!!: Kis goda és Tojás (biológia) · Többet látni »
Tundra
A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak (gyakran csak 2-3 hónap, de nem minden esetben).
Új!!: Kis goda és Tundra · Többet látni »
Vörös-tenger
Homokvihar a Vörös-tenger fölött A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el.
Új!!: Kis goda és Vörös-tenger · Többet látni »
Vörösfenyő
A vörösfenyő (Larix) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe és a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Új!!: Kis goda és Vörösfenyő · Többet látni »
Vedlés
Énekes kabóca közvetlenül vedlés után, exuviumával A vedlés (eklízis, eclysis) egyes állatok kültakarójának teljes vagy részleges kicserélődése.
Új!!: Kis goda és Vedlés · Többet látni »
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
Új!!: Kis goda és Volga · Többet látni »
Watt-tenger
A Watt-tenger (hollandul Waddenzee, frízül Waadsee, alnémetül Wattensee, németül Wattenmeer, dánul Vadehavet), az Északi-tenger melléktengere Hollandiában, Németországban és Dániában, melyet a Nyugati-Fríz-szigetek választanak el a nyílt tengertől.
Új!!: Kis goda és Watt-tenger · Többet látni »
1758
Nincs leírás.
Új!!: Kis goda és 1758 · Többet látni »
1760
Nincs leírás.
Új!!: Kis goda és 1760 · Többet látni »
