Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
14 kapcsolatok: Augsburg, Bajor Királyság, Bajorország, Bajorország települései, Bronzkor, Harmincéves háború, Kőkorszak, Kirchheim (egyértelműsítő lap), Krumbach (Németország), München, Memmingen, Németország, Római Birodalom, Unterallgäu járás.
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Augsburg · Többet látni »
Bajor Királyság
A Bajor Királyság német államalakulat volt a mai Bajorország, Saarpfalz járás és részben Rajna-vidék-Pfalz területén, amely e néven 1805–1918 között állt fenn.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Bajor Királyság · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Bajorország · Többet látni »
Bajorország települései
Városok és községek Bajorországban (Németország) Bajorországban.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Bajorország települései · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Bronzkor · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Harmincéves háború · Többet látni »
Kőkorszak
A kőkorszak az őskor egy szakasza, körülbelül 2,4 millió évvel ezelőttől i. e. 4500-ig tart.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Kőkorszak · Többet látni »
Kirchheim (egyértelműsítő lap)
Kirchheim néven a következő települések léteznek:;Ausztriában.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Kirchheim (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Krumbach (Németország)
Krumbach település Németországban, azon belül Bajorországban.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Krumbach (Németország) · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és München · Többet látni »
Memmingen
Memmingen egy város Németországban, a sváb bajor közigazgatási régióban és központi gazdasági, oktatási és közigazgatási központ, a Duna-Iller régióban.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Memmingen · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Németország · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Római Birodalom · Többet látni »
Unterallgäu járás
Unterallgäu járás egy járás Bajorországban.
Új!!: Kirchheim in Schwaben és Unterallgäu járás · Többet látni »
