Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kiegyezés

Index Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák-magyar kiegyezés a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

88 kapcsolatok: Alexander Bach, Alkotmányos monarchia, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Andrássy-kormány, Anton von Schmerling, Úrbéri rendelet, Augusztus 13., Augusztus 22., Ausztriai Császárság, Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei, Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei, Bach-korszak, Balközép Párt, Böszörményi László, Cassandra-levél, Cenzúra, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák-párt, December 11., December 17., Eötvös József (író), Erdély, Esztergomi értekezlet, Február 17., Február 20., Február 26., Februári pátens, Felirati Párt, Fiume, Friedrich Ferdinand von Beust, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai-ház, Horvátország, I. Ferenc József magyar király, Ischli klauzula, Július 28., Június 8., Jobbágy, Julius Jacob von Haynau, Königgrätzi csata, Köztársaság, Király, Kossuth Lajos, Magyar Honvédség, Magyar Királyság, Magyar tengermellék, Magyar–horvát kiegyezés, Magyarországi országgyűlési választások, Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában, Március 20., ..., Mátyás-templom, Miniszterelnök, Nemzetőrség (1848), Október 20., Októberi diploma, Olmützi alkotmány, Országgyűlés, Országos 1848-as Párt, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Passzív ellenállás, Perszonálunió, Pest (történelmi település), Pesti Napló, Porosz Királyság, Porosz–osztrák–olasz háború, Pragmatica sanctio, Prágai béke (1866), Solferinói csata, Szábor, Szárd–francia–osztrák háború, Szent Korona, Világosi fegyverletétel, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, 12 pont, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1852, 1859, 1860, 1861, 1865, 1866, 1867, 1869, 1895, 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság, 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok. Bővíteni index (38 több) »

Alexander Bach

Dr.

Új!!: Kiegyezés és Alexander Bach · Többet látni »

Alkotmányos monarchia

Az alkotmányos monarchia (vagy parlamentáris monarchia) olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmi jogait írott vagy íratlan alkotmány alapján gyakorolja.

Új!!: Kiegyezés és Alkotmányos monarchia · Többet látni »

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Parlament előtt, 2015-ben Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula Károly (Kassa, 1823. – Volosko, Fiume mellett, 1890. február 18.) magyar államférfi, 1867–71 között a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871–79 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, ifj. Andrássy Gyula apja, az Aranygyapjas rend lovagja, az Andrássy út névadója.

Új!!: Kiegyezés és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) · Többet látni »

Andrássy-kormány

Andrássy Gyula Festetics György, Gorove István Az Andrássy-kormány az osztrák-magyar kiegyezést követően alakult első felelős magyar kormány volt.

Új!!: Kiegyezés és Andrássy-kormány · Többet látni »

Anton von Schmerling

Anton von Schmerling lovag (németül Anton Ritter von Schmerling) (Bécs, 1805. augusztus 23. – Bécs, 1893. május 23.) osztrák politikus.

Új!!: Kiegyezés és Anton von Schmerling · Többet látni »

Úrbéri rendelet

Az úrbéri rendelet vagy úrbéri pátens Mária Terézia magyar királynő, Habsburg uralkodó által 1767-ben kiadott szabályozás, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt.

Új!!: Kiegyezés és Úrbéri rendelet · Többet látni »

Augusztus 13.

Névnapok: Ipoly, Áldáska, Barakon, Barakony, Belinda, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Elen, Elena, Eleni, Elin, Emőd, Enid, Gerda, Gertrúd, Hannó, Hippia, Hippolit, Hippolita, Ibolya, Ince, Ippolita, János, Jerta, Kamélia, Kászon, Kasszián, Maxim, Relinda, Rodelinda, Trudi, Via, Víta, Vitália.

Új!!: Kiegyezés és Augusztus 13. · Többet látni »

Augusztus 22.

Névnapok: Menyhért, Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjam, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.

Új!!: Kiegyezés és Augusztus 22. · Többet látni »

Ausztriai Császárság

Az Ausztriai (Osztrák) Császárság vagy hivatalosan: a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (németül: Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetségen belül, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.

Új!!: Kiegyezés és Ausztriai Császárság · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei

Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztériuma egyike volt a kiegyezés eredményeként 1867-ben létrejött három közös minisztériumnak.

Új!!: Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei

Az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztériuma, illetve a közös pénzügyminiszter tisztsége a kiegyezés eredményeként jött létre 1867-ben.

Új!!: Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei · Többet látni »

Bach-korszak

A Magyar Királyság történetében a nyílt abszolutista önkénynek az 1850-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.

Új!!: Kiegyezés és Bach-korszak · Többet látni »

Balközép Párt

A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele.

Új!!: Kiegyezés és Balközép Párt · Többet látni »

Böszörményi László

Böszörményi László (Kopocsapáti, 1823. május 15. – Pest, 1869. március 24.) országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Böszörményi László · Többet látni »

Cassandra-levél

A Cassandra-levél Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt.

Új!!: Kiegyezés és Cassandra-levél · Többet látni »

Cenzúra

A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.

Új!!: Kiegyezés és Cenzúra · Többet látni »

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere.

Új!!: Kiegyezés és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »

Deák-párt

Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben A Deák-párt név alatt az 1865-től (de facto 1867-től) 1875-ig hatalmon lévő politikai csoportosulást, a korábbi Felirati Pártot értjük, amelyet maga a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc vezetett.

Új!!: Kiegyezés és Deák-párt · Többet látni »

December 11.

Névnapok: Árpád, Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.

Új!!: Kiegyezés és December 11. · Többet látni »

December 17.

Névnapok: Lázár, Begónia, Belizár, Lázó, Olimpia.

Új!!: Kiegyezés és December 17. · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság 1.

Új!!: Kiegyezés és Eötvös József (író) · Többet látni »

Erdély

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Kiegyezés és Erdély · Többet látni »

Esztergomi értekezlet

Az esztergomi értekezlet 1860.

Új!!: Kiegyezés és Esztergomi értekezlet · Többet látni »

Február 17.

Névnapok: Donát + Ajándok, Alex, Donátó, Egyed, Elek, Emőd, Lukács, Rex.

Új!!: Kiegyezés és Február 17. · Többet látni »

Február 20.

Névnapok: Aladár, Álmos + Amadil, Amáta, Elemér, Leó, Leon, Leona, Lionel, Paula, Pauletta, Paulin, Paulina, Polett, Szilvánusz, Tira, Tíra.

Új!!: Kiegyezés és Február 20. · Többet látni »

Február 26.

Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.

Új!!: Kiegyezés és Február 26. · Többet látni »

Februári pátens

1861.

Új!!: Kiegyezés és Februári pátens · Többet látni »

Felirati Párt

A Felirati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Deák Ferenc vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt.

Új!!: Kiegyezés és Felirati Párt · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) város Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Kiegyezés és Fiume · Többet látni »

Friedrich Ferdinand von Beust

Friedrich Ferdinand Von Beust, 1860 körül Ferdinand Freiherr von Beust (eredeti nevén Friedrich Ferdinand von Beust gróf) (Drezda, 1809. január 13. – Altenburg, 1886. október 24.); német (szászországi), majd ausztriai politikus, 1858–1866 között a Szász Királyság miniszterelnöke, 1866–1871 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, majd 1867.

Új!!: Kiegyezés és Friedrich Ferdinand von Beust · Többet látni »

Habsburg Birodalom

jobbra Habsburg Birodalom névvel szokás illetni a Habsburg-ház kezén levő államok összességét I. Rudolf német király 13. századi uralkodásától kezdve egészen az Osztrák–Magyar Monarchia 1867-es megalakulásáig.

Új!!: Kiegyezés és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

Habsburg–Lotaringiai-ház a Habsburg-házból származó uralkodócsalád, melynek tagjai német-római császárok, osztrák császárok, magyar és cseh királyok.

Új!!: Kiegyezés és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Kiegyezés és Horvátország · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Kiegyezés és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

Ischli klauzula

Az ischli klauzula egy 1898-as törvényjavaslat közkeletű gúnyelnevezése volt, aminek tartalma, pontosabban 5.

Új!!: Kiegyezés és Ischli klauzula · Többet látni »

Július 28.

Névnapok: Szabolcs, Ada, Adelina, Adelinda, Adina, Adna, Alina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Ince, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.

Új!!: Kiegyezés és Július 28. · Többet látni »

Június 8.

Névnapok: Medárd, Aglent, Ágnes, Agnéta, Helga, Elga, Ellák, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.

Új!!: Kiegyezés és Június 8. · Többet látni »

Jobbágy

Jobbágy és nemes II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma Magyarországon megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig földesurának termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó, szabad állapotú telkes parasztot jelentett.

Új!!: Kiegyezés és Jobbágy · Többet látni »

Julius Jacob von Haynau

Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) osztrák császári tábornok, Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.

Új!!: Kiegyezés és Julius Jacob von Haynau · Többet látni »

Königgrätzi csata

A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, idejétmúlt felszereltségű és felállású Habsburg csapatok felett.

Új!!: Kiegyezés és Königgrätzi csata · Többet látni »

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása - Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

Új!!: Kiegyezés és Köztársaság · Többet látni »

Király

Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.

Új!!: Kiegyezés és Király · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Új!!: Kiegyezés és Kossuth Lajos · Többet látni »

Magyar Honvédség

június 22-én (a háttérben huszárok láthatóak) Magyar honvédtiszt 1849-ben 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter augusztus 20-án A hadrendből kivont ''AM–21 Százhalombatta'' folyami aknamentesítő hajó Budapesten. Hasonló, jugoszláv gyártmányú Neštin osztályú aknamentesítők ma is használatban vannak. A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Honvédség · Többet látni »

Magyar Királyság

királyi jogar osztrák-magyar kiegyezés után 1867 és 1918 között Magyar Királyság a kiegyezés után Magyar Királyság feliratú száz koronás pénzérme, 1908 A Magyar Királyság domborzati térképe 1867 és 1918 között A Magyar Királyság (középkori és újkori nevén Regnum Hungariae) 1001-től 1918.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar tengermellék

Hreljin (középen a dombtetőn) és környéke A Magyar Tengermellék Fiume és Szádrév városokból, valamint csatolt területeikből (Hreljin, Vinodol és környékük) állt, s 1776-1809, majd 1822-1849, végül pedig 1868-1918 között létezett (vagyis tartozott Magyarországhoz).

Új!!: Kiegyezés és Magyar tengermellék · Többet látni »

Magyar–horvát kiegyezés

A magyar–horvát kiegyezés (horvátul hrvatsko-ugarska nagodba) a magyar Országgyűlés által 1868.

Új!!: Kiegyezés és Magyar–horvát kiegyezés · Többet látni »

Magyarországi országgyűlési választások

Választási eredmények kivetítése 2006-ban Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól.

Új!!: Kiegyezés és Magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában

A dualizmus korában (1867–1918) a választásokat először az 1848.

Új!!: Kiegyezés és Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában · Többet látni »

Március 20.

Névnapok: Klaudia, Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram.

Új!!: Kiegyezés és Március 20. · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Új!!: Kiegyezés és Mátyás-templom · Többet látni »

Miniszterelnök

A miniszterelnök, más néven kormányfő a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány vezetője.

Új!!: Kiegyezés és Miniszterelnök · Többet látni »

Nemzetőrség (1848)

1848.

Új!!: Kiegyezés és Nemzetőrség (1848) · Többet látni »

Október 20.

Névnapok: Vendel, Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.

Új!!: Kiegyezés és Október 20. · Többet látni »

Októberi diploma

Az októberi diploma (németül: Oktoberdiplom) a „birodalom államjogi rendezésére” I. Ferenc József által 1860.

Új!!: Kiegyezés és Októberi diploma · Többet látni »

Olmützi alkotmány

Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.

Új!!: Kiegyezés és Olmützi alkotmány · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés ülése 2016-ban Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Kiegyezés és Országgyűlés · Többet látni »

Országos 1848-as Párt

Az Országos 1848-as Párt, vagy Országos 48-as párt, vagy 1848-as Párt (1870-ig Szélsőbal) Kossuth Lajos híveinek kiegyezés utáni választási pártja volt Magyarországon.

Új!!: Kiegyezés és Országos 1848-as Párt · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia (vagy Ausztria-Magyarország, vagy Österreich-Ungarn) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt Közép-Európában.

Új!!: Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Partium

Partium zászlaja Partium címere A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Új!!: Kiegyezés és Partium · Többet látni »

Passzív ellenállás

A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia olyan politikai cselekvésforma, amely a fennálló hatalommal (államszervezettel vagy uralkodóval) való együttműködés elutasításán alapul.

Új!!: Kiegyezés és Passzív ellenállás · Többet látni »

Perszonálunió

Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Új!!: Kiegyezés és Perszonálunió · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Buda ostromakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel sziget északi fele A Római Birodalom határa a Duna keleti oldalán Contra-Aquincum erődjénél volt, amelynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható a mai budapesti Március 15.

Új!!: Kiegyezés és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pesti Napló

A Pesti Napló címlapja, 1914. augusztus 1. A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.

Új!!: Kiegyezés és Pesti Napló · Többet látni »

Porosz Királyság

Poroszország egy 1525 és 1934 (de jure 1947) között fennállt európai államalakulat volt, amely a Brandenburgi Választófejedelemségre és a Német Lovagrendre eredeztethető vissza.

Új!!: Kiegyezés és Porosz Királyság · Többet látni »

Porosz–osztrák–olasz háború

Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.

Új!!: Kiegyezés és Porosz–osztrák–olasz háború · Többet látni »

Pragmatica sanctio

Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.

Új!!: Kiegyezés és Pragmatica sanctio · Többet látni »

Prágai béke (1866)

bélyegkép Az 1866.

Új!!: Kiegyezés és Prágai béke (1866) · Többet látni »

Solferinói csata

A solferinói csata a szárd–francia–osztrák háború döntő ütközete volt.

Új!!: Kiegyezés és Solferinói csata · Többet látni »

Szábor

A szábor épülete Zágrábban A Szábor (horvátul Sabor, „gyűlés”) a Horvát Köztársaság parlamentje, az ország alkotmánya szerint a törvényhozó hatalmat gyakorló legfelsőbb népképviseleti szerv.

Új!!: Kiegyezés és Szábor · Többet látni »

Szárd–francia–osztrák háború

A szárd–francia–osztrák háború 1859 áprilisában robbant ki a Szárd–Piemonti Királyság és a vele szövetségre lépett Francia Császárság, valamint az Osztrák Császárság között.

Új!!: Kiegyezés és Szárd–francia–osztrák háború · Többet látni »

Szent Korona

A földrengésbiztos vitrinben őrzött Szent Korona az Országház kupolacsarnokában. A szakrális tárgyat állaga megóvása érdekében levegő helyett nitrogén veszi körül. Megvilágítása során nem éri természetes fényhttp://oldwww.nyugatijelen.com/2000/2000%20januar/jan.%204%20kedd/PDF/4.pdf A Parlamentbe került a Szent Korona, oldwww.nyugatijelen.com A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája.

Új!!: Kiegyezés és Szent Korona · Többet látni »

Világosi fegyverletétel

Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.

Új!!: Kiegyezés és Világosi fegyverletétel · Többet látni »

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Wittelsbach Erzsébet – teljes nevén: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia,, becenevén Sisi – (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József felesége.

Új!!: Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

12 pont

300 px A 12 pont volt az 1848.

Új!!: Kiegyezés és 12 pont · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.

Új!!: Kiegyezés és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1849 · Többet látni »

1852

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1852 · Többet látni »

1859

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1859 · Többet látni »

1860

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1860 · Többet látni »

1861

A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).

Új!!: Kiegyezés és 1861 · Többet látni »

1865

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1865 · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1866 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1867 · Többet látni »

1869

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1869 · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1895 · Többet látni »

1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság az 1905-ös választások után bontakozott ki, ahol, az akkor éppen 30 éve, 1875 óta folyamatosan kormányzó és addig minden választást megnyerő Szabadelvű Párt története során először kisebbségbe került a parlamentben.

Új!!: Kiegyezés és 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság · Többet látni »

47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok

A 48-as és a 67-es jelzők a két fő politikai irányzatot takarták a teljes dualizmus-kori Magyarországon, míg a 47-es és a 49-es két rövidebb ideig létezett politikai irányzat volt, amik a kiegyezés (1867) után vagy elhaltak, vagy beolvadtak az előbbi kettő egyikébe.

Új!!: Kiegyezés és 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »