Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Új Látóhatár, Belgium, Budapest, Ciszterci Szent István Gimnázium, Dunaújváros, Eötvös József Collegium, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fény, Franciák, Irodalmi Újság, Isten, Január 26., Július 5., Katholikus Szemle, Költészet, Kereszténység, Latin nyelv, Leuven, Magyar nyelv, Magyarok, Március 2., Párizs, Pomogáts Béla, Róma, Székesfehérvár, Természet, Vigilia, Vincent van Gogh, 1935, 1953, 1955, 1956-os forradalom, 1957, 1962, 1966, 1969, 1971, 1973, 1979, 1980, 1981, 1984, 1990, 2008, 2009.
Új Látóhatár
Az Új Látóhatár a magyar emigránsok irodalmi és politikai folyóirata volt, 1950 novembere és 1989 között jelent meg.
Új!!: Keszei István és Új Látóhatár · Többet látni »
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Új!!: Keszei István és Belgium · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Keszei István és Budapest · Többet látni »
Ciszterci Szent István Gimnázium
A Ciszterci Szent István Gimnázium (az államszocializmus idején József Attila Gimnázium) 1702-ben alapított középfokú oktatási intézmény Székesfehérvárott, a város legrégebb óta folyamatosan működő középiskolája, Magyarország egyik legnagyobb múltú gimnáziuma.
Új!!: Keszei István és Ciszterci Szent István Gimnázium · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Keszei István és Dunaújváros · Többet látni »
Eötvös József Collegium
Az Eötvös József Collegium az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma Budapesten.
Új!!: Keszei István és Eötvös József Collegium · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Keszei István és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Keszei István és Fény · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Keszei István és Franciák · Többet látni »
Irodalmi Újság
Irodalmi Újság: irodalmi és művelődéspolitikai hetilap, a Magyar Írók Szövetségének lapja.
Új!!: Keszei István és Irodalmi Újság · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Keszei István és Isten · Többet látni »
Január 26.
Névnapok: Paula, Vanda + Aba, Balambér, Bátony, Gobert, Oberon, Pauletta, Paulin, Polikárp, Tamara, Ticián, Timót, Timóteus, Timóteusz, Titánia, Titanilla, Tittína, Titusz, Valda, Viktorina.
Új!!: Keszei István és Január 26. · Többet látni »
Július 5.
Névnapok: Emese, Sarolta + Antal, Anton, Antos, Cipora, Cippóra, Cipriána, Ciprienn, Cirilla, Lotti, Metód, Sarolt, Toni, Viliam, Vilmos, Zoé, Zója.
Új!!: Keszei István és Július 5. · Többet látni »
Katholikus Szemle
Katholikus Szemle A Katholikus Szemle a Szent István Társulat irodalmi és tudományos folyóirata.
Új!!: Keszei István és Katholikus Szemle · Többet látni »
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Új!!: Keszei István és Költészet · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Keszei István és Kereszténység · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Keszei István és Latin nyelv · Többet látni »
Leuven
Leuven (ejtsd: Lőven, IPA, franciául Louvain, németül Löwen), flamand város a belgiumi Flamand-Brabant tartományban, amelynek egyben fővárosa, közigazgatási és jogi központja is.
Új!!: Keszei István és Leuven · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Keszei István és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és Magyarok · Többet látni »
Március 2.
Névnapok: Lujza + Absa, Absolon, Axel, Harri, Harriet, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Kada, Károly, Lél, Szendile.
Új!!: Keszei István és Március 2. · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Keszei István és Párizs · Többet látni »
Pomogáts Béla
Pomogáts Béla (Budapest, 1934. október 22. – 2023. május 1.) Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora.
Új!!: Keszei István és Pomogáts Béla · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Keszei István és Róma · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Keszei István és Székesfehérvár · Többet látni »
Természet
A természet legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy anyagi világgal vagy világegyetemmel.
Új!!: Keszei István és Természet · Többet látni »
Vigilia
A Vigilia katolikus irodalmi, tudományos folyóirat.
Új!!: Keszei István és Vigilia · Többet látni »
Vincent van Gogh
Vincent van Gogh (holland kiejtése vagy,, magyar beszédben vagy, eredeti nevén Vincent Willem van Gogh) (Hollandia, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Keszei István és Vincent van Gogh · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1935 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1953 · Többet látni »
1955
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1955 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Keszei István és 1956-os forradalom · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1957 · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1962 · Többet látni »
1966
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1966 · Többet látni »
1969
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1969 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1971 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1973 · Többet látni »
1979
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1979 · Többet látni »
1980
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1980 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1981 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Keszei István és 1984 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Keszei István és 1990 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Keszei István és 2008 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Keszei István és 2009 · Többet látni »
