Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Bajor Andor, Fodor Sándor (író), Gyulafehérvári főegyházmegye, Kolozsvár, Magyarország, Római katolikus egyház, Románia, Sebestyén Péter (egyházi író), Szeged, T. Veress Éva, Tuduka Oszkár, Vasárnap (folyóirat, 1991–), Vencser László, Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Visky S. Béla, 1947, 1990, 1991.
Bajor Andor
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szeptember 30. – Debrecen, 1991. január 24.) romániai magyar író, költő, humorista.
Új!!: Keresztény Szó és Bajor Andor · Többet látni »
Fodor Sándor (író)
Fodor Sándor (Csíksomlyó, 1927. december 7. – Kolozsvár, 2012. március 28.) József Attila-díjas romániai magyar író, műfordító, Fodor Nagy Éva férje.
Új!!: Keresztény Szó és Fodor Sándor (író) · Többet látni »
Gyulafehérvári főegyházmegye
A Gyulafehérvári főegyházmegye a történelmi Erdély területét magába foglaló római katolikus részegyház Romániában.
Új!!: Keresztény Szó és Gyulafehérvári főegyházmegye · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Keresztény Szó és Kolozsvár · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Keresztény Szó és Magyarország · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Keresztény Szó és Római katolikus egyház · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Keresztény Szó és Románia · Többet látni »
Sebestyén Péter (egyházi író)
Sebestyén Péter (Csíkszentmihály, 1968. február 27. –) erdélyi magyar római katolikus egyházi író.
Új!!: Keresztény Szó és Sebestyén Péter (egyházi író) · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Keresztény Szó és Szeged · Többet látni »
T. Veress Éva
T.
Új!!: Keresztény Szó és T. Veress Éva · Többet látni »
Tuduka Oszkár
Tuduka Oszkár (Székelyhíd, 1928. március 9. – Gyula, 2015. május 16.) partiumi magyar zenekritikus, közíró.
Új!!: Keresztény Szó és Tuduka Oszkár · Többet látni »
Vasárnap (folyóirat, 1991–)
A Vasárnap romániai (erdélyi) magyar katolikus hetilap, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kiadványa.
Új!!: Keresztény Szó és Vasárnap (folyóirat, 1991–) · Többet látni »
Vencser László
Vencser László (Ditró, 1947. június 17.) erdélyi magyar római katolikus teológiai író.
Új!!: Keresztény Szó és Vencser László · Többet látni »
Verbum Keresztény Kulturális Egyesület
Verbum Keresztény Kulturális Egyesület – közérdekű, karitatív, nonprofit, nem-kormányzati és politikamentes szervezet.
Új!!: Keresztény Szó és Verbum Keresztény Kulturális Egyesület · Többet látni »
Visky S. Béla
Visky S. Béla (Aranyosmeggyes, 1961. július 16. –) erdélyi magyar református lelkész, teológiai tanár, teológiai szakíró, műfordító, költő.
Új!!: Keresztény Szó és Visky S. Béla · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Keresztény Szó és 1947 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Keresztény Szó és 1990 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Keresztény Szó és 1991 · Többet látni »
