Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
83 kapcsolatok: Akindzsi, Alkenyér, Antonio Bonfini, Aszab, Óbecse, Barcaság, Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493), Bég, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Csehek, Délvidék, Erdély, Erdélyi szászok, Erdélyi vajda, Fodor Pál, Gyulafehérvár, Hadászat, Havasalföld, Havaselve, Hermann Róbert, Hunyad vármegye, I. Mátyás magyar király, II. Mehmed oszmán szultán, III. Basarab havasalföldi fejedelem, III. István moldvai fejedelem, Itália, Jajca, Jaksics Demeter, Jan Długosz, Janicsár, Jászvásár, Július 11., Kelnek, Kenyérmező, Kinizsi Pál, Királyföld, Krími Tatár Kánság, Lengyelek, Litvánok, Magyar Királyság, Magyarország, Maros, Moldva (fejedelemség), Nagyvárad, Németek, Október 13., Október 9., Oroszok, Oroszország, ..., Oszmán Birodalom, Otranto, Pollmann Ferenc, Románok, Rumélia, Szabács, Szakály Ferenc, Száva, Székelyek, Szendrő (Szerbia), Szerbia, Szláv népek, Szpáhi, Törökök, Tiszántúl, Vászló, Vászlói csata, Velencei Köztársaság, Veszprémy László, 1458, 1463, 1474, 1475, 1476, 1479, 1481, 1482, 17. század, 1972, 1998, 1999, 20. század, 2000. Bővíteni index (33 több) »
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: Kenyérmezei csata és Akindzsi · Többet látni »
Alkenyér
Alkenyér (Zsibotalkenyér, románul Șibot, németül Unterbrodsdorf, szászul Britsdref) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Kenyérmezei csata és Alkenyér · Többet látni »
Antonio Bonfini
Bonfini könyve a magyar történelemről a sárospataki Rákóczi Múzeumban Antonio Bonfini, magyarosan Bonfini Antal, (1427 vagy 1434 decembere – 1502 tavasza) Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró.
Új!!: Kenyérmezei csata és Antonio Bonfini · Többet látni »
Aszab
Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos a régi oszmán hadseregben, akik az akindzsikkel együtt alkották az irreguláris haderő zömét.
Új!!: Kenyérmezei csata és Aszab · Többet látni »
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Új!!: Kenyérmezei csata és Óbecse · Többet látni »
Barcaság
A Barcaság térképe (1959) ro Barcaság (régen: Borzaföld, Borzaság, németül Burzenland) egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában.
Új!!: Kenyérmezei csata és Barcaság · Többet látni »
Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)
Ecsedi Báthori István (1430–1493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér.
Új!!: Kenyérmezei csata és Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493) · Többet látni »
Bég
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bej.
Új!!: Kenyérmezei csata és Bég · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Kenyérmezei csata és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kenyérmezei csata és Budapest · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Kenyérmezei csata és Csehek · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Kenyérmezei csata és Délvidék · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Kenyérmezei csata és Erdély · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Kenyérmezei csata és Erdélyi szászok · Többet látni »
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Új!!: Kenyérmezei csata és Erdélyi vajda · Többet látni »
Fodor Pál
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fodor Pál (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kenyérmezei csata és Fodor Pál · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kenyérmezei csata és Gyulafehérvár · Többet látni »
Hadászat
A hadászat, más néven katonai stratégia a hadtudomány és ezen belül a hadművészet fő területe, tárgya.
Új!!: Kenyérmezei csata és Hadászat · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Kenyérmezei csata és Havasalföld · Többet látni »
Havaselve
#ÁTIRÁNYÍTÁS Havasalföld.
Új!!: Kenyérmezei csata és Havaselve · Többet látni »
Hermann Róbert
Hermann Róbert (Székesfehérvár, 1963. augusztus 24. –) magyar történész, publicista, író.
Új!!: Kenyérmezei csata és Hermann Róbert · Többet látni »
Hunyad vármegye
Hunyad vármegye határainak kiterjesztése 1876-ban Hunyad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Kenyérmezei csata és Hunyad vármegye · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Kenyérmezei csata és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Mehmed oszmán szultán
II.
Új!!: Kenyérmezei csata és II. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
III. Basarab havasalföldi fejedelem
III.
Új!!: Kenyérmezei csata és III. Basarab havasalföldi fejedelem · Többet látni »
III. István moldvai fejedelem
III.
Új!!: Kenyérmezei csata és III. István moldvai fejedelem · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kenyérmezei csata és Itália · Többet látni »
Jajca
Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.
Új!!: Kenyérmezei csata és Jajca · Többet látni »
Jaksics Demeter
Nagylaki Jaksics Demeter (szerbül: Dmitar Jakšić) (? – 1487. június) szerb vajda, magyar főnemes és hadvezér.
Új!!: Kenyérmezei csata és Jaksics Demeter · Többet látni »
Jan Długosz
Jan Długosz (vagy Johannes Longinus), (Brzeżnica, 1415. december 1. – Krakkó, 1480. május 19.) latin nyelven író késő középkori lengyel történetíró és diplomata.
Új!!: Kenyérmezei csata és Jan Długosz · Többet látni »
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Új!!: Kenyérmezei csata és Janicsár · Többet látni »
Jászvásár
Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Kenyérmezei csata és Jászvásár · Többet látni »
Július 11.
Névnapok: Lili, Nóra + Amábel, Bence, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Csende, Csendike, Eleonóra, Elga, Félix, Helga, Helka, Helma, Helza, Holda, Hulda, Lilian, Liliróza, Lilla, Nella, Nelli, Norina, Olga, Olivér, Piusz, Placid, Placida, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Szederke, Szende, Szendike, Ulrik.
Új!!: Kenyérmezei csata és Július 11. · Többet látni »
Kelnek
Kelnek (románul Câlnic, németül Kelling, szászul Kellenk) falu Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kenyérmezei csata és Kelnek · Többet látni »
Kenyérmező
Kenyérmező illusztrált képe az 1870-es kiadású ''Magyarország képek''-ben című sorozatból. Az illusztrációt a szerkesztő Nagy Miklós készítette. A mai Kenyérmező Al- és Felkenyér között Kenyérmező (románul Câmpul Pâinii) Dél-Erdély területén, Királyföldön elhelyezkedő nagy kiterjedésű mező, amely Szászsebes és Szászváros között van.
Új!!: Kenyérmezei csata és Kenyérmező · Többet látni »
Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
Új!!: Kenyérmezei csata és Kinizsi Pál · Többet látni »
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Új!!: Kenyérmezei csata és Királyföld · Többet látni »
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Kenyérmezei csata és Krími Tatár Kánság · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Kenyérmezei csata és Lengyelek · Többet látni »
Litvánok
A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti népcsoport Észak-Európában.
Új!!: Kenyérmezei csata és Litvánok · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Kenyérmezei csata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kenyérmezei csata és Magyarország · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Kenyérmezei csata és Maros · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Kenyérmezei csata és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Kenyérmezei csata és Nagyvárad · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Kenyérmezei csata és Németek · Többet látni »
Október 13.
Névnapok: Ede, Kálmán + Ében, Edgár, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Fatima, Fatime, Jagelló, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Káleb, Romulusz, Teofil.
Új!!: Kenyérmezei csata és Október 13. · Többet látni »
Október 9.
Névnapok: Dénes + Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira.
Új!!: Kenyérmezei csata és Október 9. · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Kenyérmezei csata és Oroszok · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Kenyérmezei csata és Oroszország · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Kenyérmezei csata és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Otranto
Otranto város Olaszország Puglia régiójában, Lecce megyében.
Új!!: Kenyérmezei csata és Otranto · Többet látni »
Pollmann Ferenc
Pollmann Ferenc (1955. december 26. –) történész.
Új!!: Kenyérmezei csata és Pollmann Ferenc · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Kenyérmezei csata és Románok · Többet látni »
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
Új!!: Kenyérmezei csata és Rumélia · Többet látni »
Szabács
Szabács (szerbül Шабац / Šabac) város Szerbiában, a Macsói körzet közigazgatási székhelye.
Új!!: Kenyérmezei csata és Szabács · Többet látni »
Szakály Ferenc
Emléktáblája Szekszárdon Szakály Ferenc (Zalaegerszeg, 1942. október 28. – Budapest, 1999. július 6.) magyar történész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kenyérmezei csata és Szakály Ferenc · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Kenyérmezei csata és Száva · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Kenyérmezei csata és Székelyek · Többet látni »
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Új!!: Kenyérmezei csata és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Kenyérmezei csata és Szerbia · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Kenyérmezei csata és Szláv népek · Többet látni »
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Új!!: Kenyérmezei csata és Szpáhi · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Kenyérmezei csata és Törökök · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Kenyérmezei csata és Tiszántúl · Többet látni »
Vászló
Vászló (románul: Vaslui), város Romániában, az ország keleti részében, Vaslui megye központja.
Új!!: Kenyérmezei csata és Vászló · Többet látni »
Vászlói csata
A vászlói csata (románul több megfelelője is van: Bătălia de la Vaslui, Bătălia de la Racova, Bătălia de la Podul Înalt (am. Magas-hídi csata) és még egyebek) 1475.
Új!!: Kenyérmezei csata és Vászlói csata · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Kenyérmezei csata és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Veszprémy László
Veszprémy László (Budapest, 1958. március 26. –) magyar történész, könyvtáros.
Új!!: Kenyérmezei csata és Veszprémy László · Többet látni »
1458
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1458 · Többet látni »
1463
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1463 · Többet látni »
1474
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1474 · Többet látni »
1475
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1475 · Többet látni »
1476
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1476 · Többet látni »
1479
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1479 · Többet látni »
1481
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1481 · Többet látni »
1482
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1482 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Kenyérmezei csata és 17. század · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1972 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1998 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 1999 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Kenyérmezei csata és 20. század · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Kenyérmezei csata és 2000 · Többet látni »
