Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal, Aranytoll, Bibó István (politikus), Brüsszel, Budapest, Budapest díszpolgára, Budapest díszpolgárainak listája, Csányi Vilmos, December 26., Eötvös Loránd Tudományegyetem, Franciaország, Hankiss Elemér, Irodalmi Újság, Kende Zsigmond (orvos), Kenedi János, Lengyel László (közgazdász), Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Nagy Imre (miniszterelnök), Párizs, Raymond Aron, Romsics Ignác, Sorbonne, Szabad Nép, Szilágyi Ákos, Várhegyi Éva, 1927, 1956-os forradalom.
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal a magyar állam által adományozható egyik kitüntetésnek, a Magyar Érdemrendnek 3.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal · Többet látni »
Aranytoll
Az Aranytoll életműdíjat a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége és Választmánya alapította 1978-ban, amelyet a több évtizedes újságírói pályafutásuk alatt érdemes és kiemelkedő munkát végzett újságíróknak adományoz, elsősorban a nyugdíjas kollégáknak, életművük elismeréseképpen.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Aranytoll · Többet látni »
Bibó István (politikus)
Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor (Szeged, nemzetközi jog, 1933, jogbölcselet, 1934, habilitált, 1940), egyetemi tanár (politikatudomány, Szeged, 1946-1950), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947–1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951–1957, KSH, 1963–1971), politikai fogoly (1957–1963).
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Bibó István (politikus) · Többet látni »
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Brüsszel · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Budapest · Többet látni »
Budapest díszpolgára
A Budapest díszpolgára kitüntető címet Budapest Főváros Közgyűlése adja 1991 óta.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Budapest díszpolgára · Többet látni »
Budapest díszpolgárainak listája
A lista az 1992 után díszpolgárrá választott személyeket tartalmazza.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Budapest díszpolgárainak listája · Többet látni »
Csányi Vilmos
Csányi Vilmos (Budapest, 1935. május 9. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány volt főszerkesztője.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Csányi Vilmos · Többet látni »
December 26.
Névnapok: István + Dienes, Előd, Stefán, Stefánia, Stefi, Zuboly.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és December 26. · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Franciaország · Többet látni »
Hankiss Elemér
Hankiss Elemér (Debrecen, 1928. május 4. – Budapest, 2015. január 10.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Hankiss Elemér · Többet látni »
Irodalmi Újság
Irodalmi Újság: irodalmi és művelődéspolitikai hetilap, a Magyar Írók Szövetségének lapja.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Irodalmi Újság · Többet látni »
Kende Zsigmond (orvos)
Kende Zsigmond (1917-ig Klein, Budapest, 1888. július 6. – Budapest, 1971. december 16.) orvos, élelmiszer-bakteriológus, pártelnök, a Galilei Kör alapító tagja, Kende Péter szociológus édesapja.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Kende Zsigmond (orvos) · Többet látni »
Kenedi János
Kenedi János (Budapest, 1947. július 12. –) magyar író, műkritikus.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Kenedi János · Többet látni »
Lengyel László (közgazdász)
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. –) magyar jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar docense.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Lengyel László (közgazdász) · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Magyarország · Többet látni »
Nagy Imre (miniszterelnök)
Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Párizs · Többet látni »
Raymond Aron
Raymond-Claude-Ferdinand Aron (Párizs, 1905. március 14. – Párizs, 1983. október 17.) francia filozófus, szociológus, politológus.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Raymond Aron · Többet látni »
Romsics Ignác
Romsics Ignác (Homokmégy, 1951. március 30. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Romsics Ignác · Többet látni »
Sorbonne
A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Sorbonne · Többet látni »
Szabad Nép
A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Szabad Nép · Többet látni »
Szilágyi Ákos
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilágyi Ákos (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Szilágyi Ákos · Többet látni »
Várhegyi Éva
Várhegyi Éva (Budapest, 1952. május 18. –) magyar közgazdász (MTA doktora), kutató, a Pénzügykutató Zrt. alapító tagja.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és Várhegyi Éva · Többet látni »
1927
Nincs leírás.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és 1927 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Kende Péter (szociológus) és 1956-os forradalom · Többet látni »
