Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
16 kapcsolatok: Barákapuszta, Buhini-erdő, Duna, Fejér vármegye, Gárdony, Lefolyástalan medence, Magyarország, Mezőföld, Nyugati-Hippolyt-árok, Pálmajor (Gárdony), Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal, Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal, Szabadegyháza, Zichy-tó, Zichyújfalu, 6209-es mellékút (Magyarország).
Barákapuszta
Barákapuszta település Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, közigazgatásilag Zichyújfaluhoz tartozik.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Barákapuszta · Többet látni »
Buhini-erdő
A Buhini-erdő erdő Zichyújfalu külterületén, a Zichy-tótól észak–északnyugatra, a 6212-es úttól keletre található.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Buhini-erdő · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Duna · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Fejér vármegye · Többet látni »
Gárdony
Gárdony Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Gárdony · Többet látni »
Lefolyástalan medence
Az óceánok és vízgyűjtő területeik. Sötétszürke: lefolyástalan medencék, fekete: lefolyástalan tavak. A lefolyástalan medencék, vagy más néven belső lefolyású vízgyűjtő területek olyan zárt hidrológiai területek, amelyek megtartják a vizet és nincs kifolyásuk más vizekhez (folyó, tenger).
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Lefolyástalan medence · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Magyarország · Többet látni »
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Mezőföld · Többet látni »
Nyugati-Hippolyt-árok
A Nyugati-Hippolyt-árok Zichyújfalutól délre ered, Fejér vármegyében.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Nyugati-Hippolyt-árok · Többet látni »
Pálmajor (Gárdony)
Pálmajor egy majorság Agárd mellett, jelenleg pihenőparkként funkcionál.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Pálmajor (Gárdony) · Többet látni »
Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal
| A Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal a MÁV 40-es számú, egyvágányú, -cel villamosított magyarországi vasúti fővonala, mely Budapestet Péccsel köti össze.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal · Többet látni »
Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal
| A 44-es számú Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal egy egyvágányú, nem villamosított transzeurópai vasúti fővonal a Mezőföld északi részén, Fejér vármegyében, melyet 1896-ban nyitottak meg.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal · Többet látni »
Szabadegyháza
Szabadegyháza (1948-ig: Szolgaegyháza) község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Szabadegyháza · Többet látni »
Zichy-tó
A Zichy-tó egy öntözőtóként alkalmazott, félig mesterséges tó a Fejér vármegyei Zichyújfalu külterületén.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Zichy-tó · Többet látni »
Zichyújfalu
Zichyújfalu (régi magyar nevein: Újfalu, Újfalupuszta, Pusztaújfalu) község az Alföldön, a Mezőföld északi részén, Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre, Székesfehérvártól körülbelül 25 kilométerre délkeletre.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és Zichyújfalu · Többet látni »
6209-es mellékút (Magyarország)
A 6209-es mellékút egy négy számjegyű mellékút Fejér vármegyében, a Mezőföldön, amely az M6-os autópálya jobb oldali fel- és lehajtósávját a 6207-es úttal összekötő körforgalomtól indul (iváncsai csomópont), és Káloz belterületén ér véget.
Új!!: Keleti-Hippolyt-árok és 6209-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
