Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Aspirány Gusztáv, Berendy Pál, Budapest XI. kerülete, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály), Magyarország, Palotás János (labdarúgó), Rábay László, Sipos Ferenc (labdarúgó), Sipos István (labdarúgó), 1926, 1928, 1942, 1945, 1948–1949-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1950, 1951, 1956, 1968, 1988, 1996.
Aspirány Gusztáv
Aspirány Gusztáv, Almási (1925 – 1971. december 25.) válogatott labdarúgó, csatár.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Aspirány Gusztáv · Többet látni »
Berendy Pál
Berendy Pál, (Budapest, 1932. november 30. – 2019. szeptember 4.) válogatott labdarúgó, fedezet, beállós, edző.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Berendy Pál · Többet látni »
Budapest XI. kerülete
Budapest XI.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Budapest XI. kerülete · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)
Az NB III a magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztálya (1997 őszétől 2005 tavaszáig a negyedosztálya volt, a harmadosztályt az NB II jelentette).
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)
Az NB II a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Magyarország · Többet látni »
Palotás János (labdarúgó)
Palotás János (1925 –) labdarúgó, fedezet.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Palotás János (labdarúgó) · Többet látni »
Rábay László
Rábay László (1928 – 2006. október 14.) labdarúgó, fedezet, edző.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Rábay László · Többet látni »
Sipos Ferenc (labdarúgó)
Sipos Ferenc, Sipszky (Budapest, 1932. december 13. – Budapest, 1997. március 17.) labdarúgó, edző.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Sipos Ferenc (labdarúgó) · Többet látni »
Sipos István (labdarúgó)
Sipos István, Sipszky (1928–1987) válogatott magyar labdarúgó, jobbhátvéd.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és Sipos István (labdarúgó) · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1926 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1928 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1942 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1945 · Többet látni »
1948–1949-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1948-49 ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1948–1949-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1950 · Többet látni »
1951
Nincs leírás.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1951 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1956 · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1968 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1988 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Kelenföldi Goldberger SE és 1996 · Többet látni »
