Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
41 kapcsolatok: Batthyány-kormány, Csongrád vármegye, Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Felsőtábla, Gróf, Haladás (történelem), Helytartótanács, Horváth Mihály (történész), Ispán, Június 16., Keglevich Béla, Keglevich Stefánia, Klauzál Gábor, Konzervatív Párt (Magyarország), Konzervativizmus, Krisztus Lovagrendje, Lipcse (Németország), Magyar Királyi Kamara, Magyar Királyi Szent István-rend, Magyar Királyság, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Udvari Kancellária, Nagykáta, Nógrád vármegye, Nemzeti Casino, Pest (történelmi település), Pest megye, Récsey Ádám, Reformkor, Sándor Móric, Széchenyi István, Szeptember 19., Tárnokmester, Trefort Ágoston, V. Ferdinánd magyar király, 1784, 1842, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1854.
Batthyány-kormány
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Batthyány-kormány · Többet látni »
Csongrád vármegye
Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Csongrád vármegye · Többet látni »
Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851)
Vásárosnaményi báró Eötvös Ignác (Sály, 1786. február 25. – Velence, 1851. augusztus 21.) bölcseleti és jogi doktor, császári és királyi kamarás, magyar királyi udvari alkancellár, valóságos belső titkos tanácsos és főpohárnokmester.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Felsőtábla
A Felsőtábla (főtábla, főrendi tábla) a magyar országgyűlés felsőháza az alsótábla mellett, a kéttáblás (kétkamarás) rendi országgyűlések időszakában, 1608-tól 1848-ig, az első népképviseleti országgyűlésig.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Felsőtábla · Többet látni »
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Gróf · Többet látni »
Haladás (történelem)
A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Haladás (történelem) · Többet látni »
Helytartótanács
A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Helytartótanács · Többet látni »
Horváth Mihály (történész)
Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), magyar történész, katolikus címzetes püspök Csanádon 1848-tól 1849-ig.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Horváth Mihály (történész) · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Ispán · Többet látni »
Június 16.
Névnapok: Jusztin + Ajtony, Arany, Aurélián, Bennó, Círus, Ferenc, Jusztián, Jusztina, Jusztínia, Péter, Pető, Tina, Tinetta.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Június 16. · Többet látni »
Keglevich Béla
Buzini gróf Keglevich Béla (Buda, 1833. március 10. – Budapest, 1896. november 13.) császári és királyi kamarás, főispán, országgyűlési képviselő, huszárkapitány és nemesi testőr.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Keglevich Béla · Többet látni »
Keglevich Stefánia
Buzini gróf Keglevich Stefánia (Stephanie, házassága után Beniczky Ödönné) (Buda, 1831. január 19. – Budapest, 1878. január 16.) magyar úrhölgy.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Keglevich Stefánia · Többet látni »
Klauzál Gábor
Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Klauzál Gábor · Többet látni »
Konzervatív Párt (Magyarország)
A Konzervatív Párt egy 1846.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Konzervatív Párt (Magyarország) · Többet látni »
Konzervativizmus
Edmund Burke (1729–1797) A konzervativizmus szociális és politikai eszmerendszer.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Konzervativizmus · Többet látni »
Krisztus Lovagrendje
Krisztus Lovagrendje, portugálul Ordem de Cristo.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Krisztus Lovagrendje · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Lipcse (Németország) · Többet látni »
Magyar Királyi Kamara
A Magyar Kamara (Camera Hungarica) a gazdasági-pénzügyi igazgatás országos kormányzati szerve volt a 16. századtól.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Magyar Királyi Kamara · Többet látni »
Magyar Királyi Szent István-rend
A Szent István-rend keresztje és csillaga A rend szalagsávja Szent Koronával Esterházy Ferenc kamarai kancellár, a Szent István-rend felterjesztője és első kancellárja A Szent István-rend, 1938-tól: Magyar Királyi Szent István-rend (németül (Königlich Ungarischer) Sankt Stephans Orden, latinul Ordo Equitum Sancti Stephani Regis (Hungariae) Apostolici, a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend, amelyet 1764-ben Mária Terézia magyar királynő alapított. A Katonai Mária Terézia-rend mellett ez lett a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése. A Szent István-renddel olyan kiváló polgári és egyházi érdemeket jutalmaztak, amelyek a Magyar Királysághoz is kötődtek. A rend nagymesteri tisztségét 1938-ban Horthy Miklós kormányzó vette át. A rendet 1946-ban a II. Magyar Köztársaság kikiáltásakor szüntették meg. 2011-ben alapították újra Magyar Szent István-rend néven.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Magyar Királyi Szent István-rend · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyar Udvari Kancellária
A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Magyar Udvari Kancellária · Többet látni »
Nagykáta
Nagykáta járásszékhely-város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Nagykáta · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nemzeti Casino
A Nemzeti Casino olyan magyar egyesület, amely a nemzeti közművelődés, a közérdekű eszmecsere és párbeszéd, valamint a magyar társadalom és az ország fejlődésének előmozdítása érdekében jött létre a 19. század első harmadában.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Nemzeti Casino · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pest megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Pest megye · Többet látni »
Récsey Ádám
Báró Récsey Ádám (Sárd, 1775. február 10. – Bécs, 1852. október 26.) császári és királyi táborszernagy, politikus, Magyarország törvénytelenül kinevezett miniszterelnöke.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Récsey Ádám · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Reformkor · Többet látni »
Sándor Móric
Gróf szlavniczai és bajnai Sándor Móric az Ördöglovas (Buda, 1805. május 23. – Bécs, 1878. február 23.) magyar főúr, császári és királyi kamarás, Bajna, Bia és Both uradalmak örökös ura, európai hírű lovas, úszó és vadász.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Sándor Móric · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Széchenyi István · Többet látni »
Szeptember 19.
Névnapok: Vilhelmina + Dorián, Emili, Január, Jónás, Konstancia, Konstantina, Mária, Sebő, Szabolcs, Szilárda, Tivadar, Tódor, Vilhelma, Vilma.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Szeptember 19. · Többet látni »
Tárnokmester
I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium, (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Tárnokmester · Többet látni »
Trefort Ágoston
Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd elnöke 1885-től 1888-ig.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és Trefort Ágoston · Többet látni »
V. Ferdinánd magyar király
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke, 1835-től Ausztria császára és a Lombard–Velencei Királyság uralkodója I. Ferdinánd néven, valamint magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és V. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
1784
Nincs leírás.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és 1784 · Többet látni »
1842
Nincs leírás.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és 1842 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1854
Nincs leírás.
Új!!: Keglevich Gábor (főispán) és 1854 · Többet látni »
