Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
59 kapcsolatok: Akkád nyelv, Akkádok, Amoriták, Arámi nyelv, Arámiak, Assur (település), Assur-bán-apli, Asszíria, Óbabiloni Birodalom, Ókori Egyiptom, Édenkert, Észagíla, Babilónia, Babilon, Babilon királyainak listája, Ehnaton, Elám, Esnunna, Föníciai ábécé, Föníciai nyelv, Gutik, Hammurapi babiloni király, Hattuszasz, Hükszoszok, Hettita Birodalom, Hettiták, Horemheb, Hurrik, Huzesztán tartomány, I. Artatama, I. Assur-uballit, I. e. 12. század, I. e. 18. század, I. e. 323, I. e. 324, I. Kadasman-Enlil, I. Murszilisz hettita király, I. Szuppiluliumasz hettita király, II. Agum, II. Burnaburias, II. Murszilisz hettita király, II. Muvatallisz hettita király, II. Suttarna, III. Alexandrosz makedón király, III. Amenhotep, Irán, IV. Thotmesz, Klaudiosz Ptolemaiosz, Marduk, Mitanni, ..., Nippur, Perzsa Birodalom, Sattivaza, Szippar, Sztrabón, Tengerföld, Tengeri népek, Tusratta, Vassukanni. Bővíteni index (9 több) »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Kassúk és Akkád nyelv · Többet látni »
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: Kassúk és Akkádok · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Kassúk és Amoriták · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Kassúk és Arámi nyelv · Többet látni »
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Új!!: Kassúk és Arámiak · Többet látni »
Assur (település)
Assur (ékírással, aš+sur) az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig.
Új!!: Kassúk és Assur (település) · Többet látni »
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Új!!: Kassúk és Assur-bán-apli · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Kassúk és Asszíria · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Kassúk és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Kassúk és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Édenkert
Az Édenkert.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) Így képzelte el az Édenkertet Hieronymus Bosch Id. Jan Brueghel Édenkert-víziója Giovanni di Paolo: Kiűzetés a Paradicsomból Az Édenkert vagy Paradicsom (más nevein Éden, Paradicsomkert, héber nyelven: גן עדן, Gán-'Éden) azon vidék neve, ahol a héber Biblia (Ószövetség) elbeszélése szerint az első emberpár, Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt.
Új!!: Kassúk és Édenkert · Többet látni »
Észagíla
Az Észagíla, Észagílá vagy Észangila (vagy sumer: „a fej felemelésének háza”, é-saĝ-íla/á, É (e2).
Új!!: Kassúk és Észagíla · Többet látni »
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Új!!: Kassúk és Babilónia · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Kassúk és Babilon · Többet látni »
Babilon királyainak listája
Babilon ismert története sémi városállamként, amurrú dinasztia alatt kezdődött, virágkorát pedig az i. e. 19-18.
Új!!: Kassúk és Babilon királyainak listája · Többet látni »
Ehnaton
Ehnaton (régiesebb átírásokban Ehnáton vagy Ekhnáton), uralkodásának első négy évében IV.
Új!!: Kassúk és Ehnaton · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Kassúk és Elám · Többet látni »
Esnunna
Esnunna helye Hammurapi uralkodása idején Esnunna (mai neve Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén.
Új!!: Kassúk és Esnunna · Többet látni »
Föníciai ábécé
A föníciai ábécé az egyik elfogadott álláspont szerint az ókánaánita ábécé leszármazottja, azonban az ugariti ábécé esélyesebb jelölt erre történeti és írástörténeti okokból.
Új!!: Kassúk és Föníciai ábécé · Többet látni »
Föníciai nyelv
A föníciai nyelv egy olyan nyelv, amelyet eredetileg az egyiptomiul Pūtnak, a föníciaiul, héberül valamint arámiul Kánaánnak, továbbá görögül és latinul Föníciának nevezett part menti területen beszéltek.
Új!!: Kassúk és Föníciai nyelv · Többet látni »
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Új!!: Kassúk és Gutik · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Kassúk és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Új!!: Kassúk és Hattuszasz · Többet látni »
Hükszoszok
A hükszoszok, i.e. 1600 körül (egyiptomi falfestmény) A hükszoszok északnyugati sémi eredetű nép (kánaániták vagy ammoniták), akik i. e. 1720 és 1710 között Egyiptomra törve győzelmet arattak a Középbirodalom fáraói felett.
Új!!: Kassúk és Hükszoszok · Többet látni »
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Új!!: Kassúk és Hettita Birodalom · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Kassúk és Hettiták · Többet látni »
Horemheb
Horemheb (uralkodói nevén Dzseszerheperuré Szetepenré, görögösen Armeszisz; ur.: kb. i. e. 1314 – i. e. 1292) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia utolsó fáraója.
Új!!: Kassúk és Horemheb · Többet látni »
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Új!!: Kassúk és Hurrik · Többet látni »
Huzesztán tartomány
Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján.
Új!!: Kassúk és Huzesztán tartomány · Többet látni »
I. Artatama
I.
Új!!: Kassúk és I. Artatama · Többet látni »
I. Assur-uballit
I.
Új!!: Kassúk és I. Assur-uballit · Többet látni »
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Új!!: Kassúk és I. e. 12. század · Többet látni »
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Új!!: Kassúk és I. e. 18. század · Többet látni »
I. e. 323
Nincs leírás.
Új!!: Kassúk és I. e. 323 · Többet látni »
I. e. 324
Nincs leírás.
Új!!: Kassúk és I. e. 324 · Többet látni »
I. Kadasman-Enlil
I.
Új!!: Kassúk és I. Kadasman-Enlil · Többet látni »
I. Murszilisz hettita király
Nincs leírás.
Új!!: Kassúk és I. Murszilisz hettita király · Többet látni »
I. Szuppiluliumasz hettita király
I.
Új!!: Kassúk és I. Szuppiluliumasz hettita király · Többet látni »
II. Agum
II.
Új!!: Kassúk és II. Agum · Többet látni »
II. Burnaburias
II.
Új!!: Kassúk és II. Burnaburias · Többet látni »
II. Murszilisz hettita király
II.
Új!!: Kassúk és II. Murszilisz hettita király · Többet látni »
II. Muvatallisz hettita király
II.
Új!!: Kassúk és II. Muvatallisz hettita király · Többet látni »
II. Suttarna
II.
Új!!: Kassúk és II. Suttarna · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Kassúk és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Amenhotep
III.
Új!!: Kassúk és III. Amenhotep · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Kassúk és Irán · Többet látni »
IV. Thotmesz
IV.
Új!!: Kassúk és IV. Thotmesz · Többet látni »
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Új!!: Kassúk és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Új!!: Kassúk és Marduk · Többet látni »
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Új!!: Kassúk és Mitanni · Többet látni »
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Új!!: Kassúk és Nippur · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: Kassúk és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Sattivaza
Sattivaza (hurri 𒁹𒆳𒋾𒉿𒍝 mŠattiwaza, születési nevén Kili-Tešub) Mitanni királya az i. e. 14. század utolsó szakaszában.
Új!!: Kassúk és Sattivaza · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: Kassúk és Szippar · Többet látni »
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Új!!: Kassúk és Sztrabón · Többet látni »
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Új!!: Kassúk és Tengerföld · Többet látni »
Tengeri népek
A híres Nílus-deltai csata az egyiptomiak és a tengeri népek között A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Anatóliát, Ciprust, Levantét és Egyiptomot két hullámban (első és második tengeri koalíció), az i. e. 13–12.
Új!!: Kassúk és Tengeri népek · Többet látni »
Tusratta
Tusratta (akkádul mtu-uš-rat-ta, mtu-iš-e-rat-ta, mdu-uš-rat-ta, hurri Tušratta) Mitanni királya az i. e. 14. század első felében.
Új!!: Kassúk és Tusratta · Többet látni »
Vassukanni
Vassukanni (hurri nyelven Waššukanni) a hurrik államának, Mitanninak fővárosa volt az i. e. 15. századtól egészen I. Adad-nirári asszír király idejéig.
Új!!: Kassúk és Vassukanni · Többet látni »
