Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
79 kapcsolatok: Ádám és Éva, Árpád-házi Szent Erzsébet, Barokk, Barokk építészet Magyarországon, Bécs, Belváros (Székesfehérvár), Buda (történelmi település), Bukarest, Calabria, Ciszterci templom (Székesfehérvár), Déli harangszó, Első világháború, Európa, Földrengés, Fő utca (Székesfehérvár), Fejér vármegye, Festőművészet, Franz Anton Maulbertsch, Freskó, Győr, Haifa, Halál, Harang, Harangöntés, I. Lajos magyar király, II. József magyar király, Jézus, József (Jézus nevelőapja), Karmeliták, Kármel (hegy), Középkor, Kereszténység, Keszthely, Magyarország, Második világháború, Nepomuki Szent János, Pest (történelmi település), Plébánia, Római katolikus egyház, Rokokó, Salamon magyar király, Sekrestye, Székesfehérvár, Székesfehérvár műemlékeinek listája, Székesfehérvári egyházmegye, Szűz Mária, Szent Anna, Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár), Szent Balázs, Szent Imre-templom (Székesfehérvár), ..., Szent István-székesegyház (Székesfehérvár), Szent Sebestyén, Szent Sebestyén-templom (Székesfehérvár), Szerzetes, Török hódoltság, Túry Gyula, Védőszent, Zenei hang, Zombor, 1687, 1692, 1730, 1731, 1732, 1745, 1746, 1769, 1783, 18. század, 1800, 1801, 1896, 19. század, 1903, 1904, 1910, 1928, 1944, 1955. Bővíteni index (29 több) »
Ádám és Éva
Peter Paul Rubens festménye: Ádám és ÉvaA Biblia, valamint a Korán szerint Ádám és Éva volt az első emberpár, amelyet Isten teremtett.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Ádám és Éva · Többet látni »
Árpád-házi Szent Erzsébet
Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Árpád-házi Szent Erzsébet · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Barokk · Többet látni »
Barokk építészet Magyarországon
Szent Imre-templom harangtornya A győri Apátúr-ház zárt erkélye Festett homlokzatú copf lakóház a budai Bécsi kapu téren Az Erdődy–Hatvani-palota udvara a budai várban A barokk építészet Magyarországon a barokk művészet részeként a 17.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Barokk építészet Magyarországon · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Bécs · Többet látni »
Belváros (Székesfehérvár)
A Belváros (pontosabb megnevezésekkel: óváros, vár, történelmi belváros vagy szűk értelemben vett belváros) Székesfehérvár egyik legkisebb városrésze, mely történelmi és turisztikai szempontból Magyarország egyik legfontosabb területének számít.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Belváros (Székesfehérvár) · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Bukarest · Többet látni »
Calabria
Calabria (latin neve Bruttium, calabriaiul Calabbria vagy Calavria) Olaszország egyik régiója, az Appennini-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Calabria · Többet látni »
Ciszterci templom (Székesfehérvár)
A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom (közismertebben: ciszterci templom, Szent János-templom) Székesfehérvár belvárosának egyik legjellegzetesebb műemléke.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Ciszterci templom (Székesfehérvár) · Többet látni »
Déli harangszó
Harang az olaszországi Seggiano katolikus templomának toronyában, amelyben délben:'' „húzza híven ma is ő mind a harangot, amely'':::''bimbamozva kiált nagy örömhírt, (mit ki sem ért már)'':::''Róma, Rouen, – Tahiti tornyaiban (magyarul!)''” Idézet Illyés Gyula ''Hunyadi keze'' című verséből II. Piusz pápát, aki uralkodásának középpontjába helyezte a törökök elleni keresztes hadjárat megindítását A Notre-Dame katedrális Le Havre-ban A déli harangszó a minden nap, déli 12 órakor megszólaló harangozás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Déli harangszó · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Első világháború · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Európa · Többet látni »
Földrengés
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Földrengés · Többet látni »
Fő utca (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Fő utca a Belváros leghosszabb sétálóutcája, a város egyik fő turisztikai célpontja.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Fő utca (Székesfehérvár) · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Fejér vármegye · Többet látni »
Festőművészet
Frederic Leighton: ''A festő mézeshetei'' (1864) A festőművészet a képzőművészet egy ága, amely síkbeli színekből, vonalakból állít elő művészi kompozíciót.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Festőművészet · Többet látni »
Franz Anton Maulbertsch
Maulbertsch mellszobra Sümegen Franz Anton Maulbertsch (vagy Maulpertsch) (Langenargen, 1724 – Bécs, 1796. augusztus 8.), osztrák festő.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Franz Anton Maulbertsch · Többet látni »
Freskó
Giotto di Bondone A freskó (olasz a fresco, affresco) a murális művészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Freskó · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Győr · Többet látni »
Haifa
Haifa (Heifá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Haifa · Többet látni »
Halál
Ez a lap a halállal mint az élet befejeződésével, a test sorsával és a halál kulturális kérdéseivel foglalkozik.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Halál · Többet látni »
Harang
hajdúdorogi görögkatolikus székesegyház II. János Pál pápa harangja A harang ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer, legfontosabb szerepe az egyházban van.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Harang · Többet látni »
Harangöntés
Harangöntő műhely 1568-ban A harangöntés a templomi vagy profán célú harangok előállításának művelete.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Harangöntés · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és I. Lajos magyar király · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és II. József magyar király · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Jézus · Többet látni »
József (Jézus nevelőapja)
egri minorita templomban József a Dávid házából származó ács, az Újszövetség szerint Szűz Mária férjeMt 1,16 és Jézus nevelőapja, a Szent Család feje.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és József (Jézus nevelőapja) · Többet látni »
Karmeliták
A karmelita rend vagy Kármel-hegyi Miasszonyunk Rendje (latinul Ordo fratrum Beatæ Virginis Mariæ de monte Carmelo) a 12. században alapított katolikus szerzetesrend.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Karmeliták · Többet látni »
Kármel (hegy)
A Kármel Izrael északi részén elhelyezkedő tengerparti hegyvonulat, Haifa városától délkeletre.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Kármel (hegy) · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Középkor · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Kereszténység · Többet látni »
Keszthely
Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Keszthely · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Második világháború · Többet látni »
Nepomuki Szent János
Nepomuki János; egyházi nevén Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, a katolicizmusban Csehország védőszentje.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Nepomuki Szent János · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Plébánia
A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a római katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének igazgatási egysége, amelyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Plébánia · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rokokó
Carszkoje Szelóban Mária Antóniáról A 18. század elején Franciaországban létrejött egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Rokokó · Többet látni »
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Salamon magyar király · Többet látni »
Sekrestye
Egy sekrestye ajtaja A kölni dóm sekrestyéje Németországban Sekrestye A sekrestye (latinul: sacristia, salutatorium, sacrarium, secretarium, görögül: szkeuophülakion) kisebb-nagyobb terem vagy szoba a templom szentélye mellett, rendszerint a főoltártól balra (evangéliumi oldalon).
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Sekrestye · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Többet látni »
Székesfehérvár műemlékeinek listája
Székesfehérváron 2019 januárjával bezárólag 139 műemlék állt védelem és három védetté nyilvánítási eljárás alatt.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Székesfehérvár műemlékeinek listája · Többet látni »
Székesfehérvári egyházmegye
A Székesfehérvári egyházmegye a 12 magyarországi római katolikus egyházmegye egyike.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Székesfehérvári egyházmegye · Többet látni »
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Szűz Mária · Többet látni »
Szent Anna
minorita templomban Krisztus, Mária és Anna Caravaggio festményén Szent Anna a keresztény apokrif és az iszlám hagyományok szerint Szűz Mária anyja és Jézus anyai nagyanyja volt.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Szent Anna · Többet látni »
Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Szent Anna-kápolna, más néven Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár) · Többet látni »
Szent Balázs
olmützi Szentháromság-szobron Szent Balázs (születési ideje ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) 3–4. századi orvos és püspök az örmény Sivas (ma Törökországhoz tartozó) városban.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Szent Balázs · Többet látni »
Szent Imre-templom (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Szent Imre-templom (gyakran barátok temploma vagy ferences templom) a belvárosban, a Városház téren áll.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Szent Imre-templom (Székesfehérvár) · Többet látni »
Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran székesfehérvári bazilika, Szent István-bazilika, Szent István király-plébániatemplom, belvárosi plébániatemplom) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik jelentős katedrálisa.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) · Többet látni »
Szent Sebestyén
Szent Sebestyén, latinul Sebastianus (Narbonne, 256 körül – ?, 288. január 20.) keresztény szent és mártír, aki Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek idején halt vértanúhalált.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Szent Sebestyén · Többet látni »
Szent Sebestyén-templom (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Szent Sebestyén-templom (vagy felsővárosi nagytemplom, juhász-templom, fogadalmi templom) a város egyik monumentális temploma, mely Felsőváros főterén, a Szent Sebestyén téren áll.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Szent Sebestyén-templom (Székesfehérvár) · Többet látni »
Szerzetes
Sofonisba Anguissola (1556) Ferences rendi szerzetes ábrázolása egy középkori kódex lapján A szerzetes az a személy, aki vallási fogadalmat tett vagy beavatást kapott és gyakorolja az aszkézis vagy önmegtagadás által a világtól való elvonult életet, egyedül vagy más személyekkel.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Szerzetes · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Török hódoltság · Többet látni »
Túry Gyula
''Túry Gyula az íróasztalánál'' ''Túry Gyula Pannonhalmára készülő képe előtt'' Túry Gyula (Cegléd, 1866. július 14. – Budapest, 1932. december 9.) magyar festőművész, Szegedy-Maszák Leona festőművész férje.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Túry Gyula · Többet látni »
Védőszent
A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Védőszent · Többet látni »
Zenei hang
''A'' hang Zenei hangnak azt az összetett hangjelenséget nevezzük, melyet a zenetudomány a hangzás fogalmával határoz meg.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Zenei hang · Többet látni »
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és Zombor · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1687 · Többet látni »
1692
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1692 · Többet látni »
1730
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1730 · Többet látni »
1731
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1731 · Többet látni »
1732
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1732 · Többet látni »
1745
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1745 · Többet látni »
1746
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1746 · Többet látni »
1769
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1769 · Többet látni »
1783
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1783 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 18. század · Többet látni »
1800
1800 a 18. század utolsó éve.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1800 · Többet látni »
1801
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1801 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1896 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 19. század · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1903 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1904 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1910 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1928 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1944 · Többet látni »
1955
Nincs leírás.
Új!!: Karmelita templom (Székesfehérvár) és 1955 · Többet látni »
