Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kao Hszing-csien

Index Kao Hszing-csien

(Kína 1940. január 4. –) kínai próza- és drámaíró, irodalmi Nobel-díjas (2000).

29 kapcsolatok: Antonin Artaud, Bertolt Brecht, Franciaország, Irodalmi Nobel-díj, Jangce, Január 4., Jiangxi, Kína, Kínaiak, Kulturális forradalom, Magyarország, Nagyvilág (folyóirat, 1956–), Olaszország, Peking, Samuel Beckett, Vigilia, 1940, 1962, 1971, 1974, 1975, 1977, 1978, 1979, 1986, 1987, 1988, 1989, 2000.

Antonin Artaud

Antoine Marie Joseph Artaud, ismertebb nevén Antonin Artaud (Marseille, 1896. szeptember 4. – Ivry-sur-Seine, 1948. március 4.) francia drámaíró, költő, színész és színházi rendező.

Új!!: Kao Hszing-csien és Antonin Artaud · Többet látni »

Bertolt Brecht

Bertolt Brecht (Augsburg, 1898. február 10. – Berlin, 1956. augusztus 14.) német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi színház egyik megújítója.

Új!!: Kao Hszing-csien és Bertolt Brecht · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Kao Hszing-csien és Franciaország · Többet látni »

Irodalmi Nobel-díj

Az irodalmi Nobel-díj eszmei és anyagi értelemben egyaránt a legértékesebb irodalmi díj.

Új!!: Kao Hszing-csien és Irodalmi Nobel-díj · Többet látni »

Jangce

Jünnan tartományban. A folyó 180 fokos fordulatot vesz, délről északra A folyó (egyszerűsített kínai: 长江; tradicionális kínai: 長江; pinjin: Cháng Jiāng, magyar népszerű átírásban: Csang-csiang vagy Jangce-kiang) a leghosszabb folyó Ázsiában; a maga 6342 km-ével az Amazonas, a Nílus után a Föld 3.

Új!!: Kao Hszing-csien és Jangce · Többet látni »

Január 4.

Névnapok: Leona, Titusz + Agamemnon, Aggeus, Amélia, Angéla, Angyal, Angyalka, Benáta, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Izabel, Izabell, Izabella, Rut.

Új!!: Kao Hszing-csien és Január 4. · Többet látni »

Jiangxi

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csianghszi.

Új!!: Kao Hszing-csien és Jiangxi · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Kao Hszing-csien és Kína · Többet látni »

Kínaiak

#ÁTIRÁNYÍTÁS Han kínaiak.

Új!!: Kao Hszing-csien és Kínaiak · Többet látni »

Kulturális forradalom

A kínai kulturális forradalom, teljes hivatalos nevén Nagy Proletár Kulturális Forradalom (kínai nyelven 无产阶级文化大革命, vagy röviden 文革, pinjin, hangsúlyjelekkel: wéngé) a kínai kommunista vezetésen belüli, által kezdeményezett hatalmi harc volt 1966 és 1976 között, ami a bürokrácia elleni harc jegyében elsősorban a Kínai Kommunista Párt addigi intézményei, szervezete, funkcionáriusai ellen irányult.

Új!!: Kao Hszing-csien és Kulturális forradalom · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kao Hszing-csien és Magyarország · Többet látni »

Nagyvilág (folyóirat, 1956–)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagyvilág (folyóirat, 1956–2016).

Új!!: Kao Hszing-csien és Nagyvilág (folyóirat, 1956–) · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Kao Hszing-csien és Olaszország · Többet látni »

Peking

Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.

Új!!: Kao Hszing-csien és Peking · Többet látni »

Samuel Beckett

Samuel Barclay Beckett (Dublin, 1906. április 13. – Párizs, 1989. december 22.) ír költő, próza- és drámaíró.

Új!!: Kao Hszing-csien és Samuel Beckett · Többet látni »

Vigilia

A Vigilia katolikus irodalmi, tudományos folyóirat.

Új!!: Kao Hszing-csien és Vigilia · Többet látni »

1940

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1940 · Többet látni »

1962

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1962 · Többet látni »

1971

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1971 · Többet látni »

1974

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1974 · Többet látni »

1975

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1975 · Többet látni »

1977

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1977 · Többet látni »

1978

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1978 · Többet látni »

1979

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1979 · Többet látni »

1986

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1986 · Többet látni »

1987

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1987 · Többet látni »

1988

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1988 · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 1989 · Többet látni »

2000

Nincs leírás.

Új!!: Kao Hszing-csien és 2000 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »