Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Afrika, Amerika (szuperkontinens), Antoine-Laurent de Jussieu, Ázsia, Banánfélék, Carl von Linné, Commelinidae, Család (rendszertan), Egyszikűek, Erdő, Faj, Gyömbérvirágúak, Hajtás, Humusz, Kladisztika, Klád, Lágy szárú növény, Levél (botanika), Mag, Magyarország, Mirigy, Monofiletikus csoport, Növények, Nyílgyökérfélék, Rend (rendszertan), Rendszertan, Szövet (biológia), Virág (botanika), Virágzat, Zárvatermők, 1840-es évek.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Kannafélék és Afrika · Többet látni »
Amerika (szuperkontinens)
Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része.
Új!!: Kannafélék és Amerika (szuperkontinens) · Többet látni »
Antoine-Laurent de Jussieu
Antoine-Laurent de Jussieu (ejtsd: zsüsziő) (Lyon, 1748. április 12. – Párizs, 1836. szeptember 17.) francia botanikus, aki elsőként foglalkozott a zárvatermők osztályozásával; rendszerének egy része ma is érvényben van.
Új!!: Kannafélék és Antoine-Laurent de Jussieu · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Kannafélék és Ázsia · Többet látni »
Banánfélék
A banánfélék (Musaceae) a gyömbérvirágúak (Zingiberales) rendjének egyik családja.
Új!!: Kannafélék és Banánfélék · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Kannafélék és Carl von Linné · Többet látni »
Commelinidae
Az Commelinidae a zárvatermők egy csoportja.
Új!!: Kannafélék és Commelinidae · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kannafélék és Család (rendszertan) · Többet látni »
Egyszikűek
Az egyszikűek (Liliopsida, Monocotyledonopsida, Monocotyledonae), az APG IV-rendszer szerint monocots, a növények országának (Plantae), a zárvatermők törzsének (Magnoliophyta) egyik osztálya.
Új!!: Kannafélék és Egyszikűek · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Kannafélék és Erdő · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Kannafélék és Faj · Többet látni »
Gyömbérvirágúak
A gyömbérvirágúak (Zingiberales) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje.
Új!!: Kannafélék és Gyömbérvirágúak · Többet látni »
Hajtás
A hajtás (cormus) csak a szövetes növényekre (hajtásos növényekre) jellemző leveles szár, azaz a szövetes növények szára és levele együtt.
Új!!: Kannafélék és Hajtás · Többet látni »
Humusz
archivedate.
Új!!: Kannafélék és Humusz · Többet látni »
Kladisztika
Willi Hennig német biológus A kladisztika a biológiai rendszertanban a leszármazási mintázatokat feltáró módszertan, a filogenetikus rendszertan modern módszertana.
Új!!: Kannafélék és Kladisztika · Többet látni »
Klád
A kladisztikában élőlények olyan csoportját nevezzük kládnak, melyek egyetlen közös ősből és annak valamennyi leszármazottjából állnak.
Új!!: Kannafélék és Klád · Többet látni »
Lágy szárú növény
Lágy szárú növények Lágy szárú növényeknek vagy lágyszárúaknak azokat a növényeket nevezzük, melyekre nem jellemző a másodlagos növekedés, ellentétben a fás szárú növényekkel.
Új!!: Kannafélék és Lágy szárú növény · Többet látni »
Levél (botanika)
Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.
Új!!: Kannafélék és Levél (botanika) · Többet látni »
Mag
Érett jalapeño paprika félbevágva, a magok jól látszanak A mag (semen) a virágos növények (Spermatophyta) a magkezdeményből fejlődő szaporítószerve.
Új!!: Kannafélék és Mag · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kannafélék és Magyarország · Többet látni »
Mirigy
A mirigyek (latinul glandula) hám eredetű anatómiai képletek, amelyek valamilyen váladékot termelnek és ürítenek.
Új!!: Kannafélék és Mirigy · Többet látni »
Monofiletikus csoport
A madarakat általában monofiletikusnak tekintjük, a hüllőket viszont csak akkor tekinthetjük monofiletikusnak, ha a madarakat is közéjük értjük, hiszen azok ősi hüllőkből (theropoda dinoszauruszokból) fejlődtek ki A biológiai rendszertanban monofilumnak vagy monofiletikus csoportnak, ritkábban holofilumnak, holofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen).
Új!!: Kannafélék és Monofiletikus csoport · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Kannafélék és Növények · Többet látni »
Nyílgyökérfélék
A nyílgyökérfélék vagy marantafélék (Marantaceae) a gyömbérvirágúak rendjének (Zingiberales) egyik családja.
Új!!: Kannafélék és Nyílgyökérfélék · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kannafélék és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Rendszertan
A rendszertan, tágabb értelemben és idegen szóval taxonómia (a görög ταξινομία (taxinomia) és a görög taxis.
Új!!: Kannafélék és Rendszertan · Többet látni »
Szövet (biológia)
A szövet (lat. textus) egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű, tehát ugyanabból a csíralemezből kialakuló), hasonló alakú és azonos feladatot betöltő sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközi állomány (substantia intercellularis) együttese.
Új!!: Kannafélék és Szövet (biológia) · Többet látni »
Virág (botanika)
12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.
Új!!: Kannafélék és Virág (botanika) · Többet látni »
Virágzat
A virágzat önálló virágok közös hajtáson való csoportosulása egy növényen.
Új!!: Kannafélék és Virágzat · Többet látni »
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Új!!: Kannafélék és Zárvatermők · Többet látni »
1840-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Kannafélék és 1840-es évek · Többet látni »
