Tartalomjegyzék
38 kapcsolatok: Adolf Hitler, Ausztria, Északnémet Szövetség, Birodalmi gyűlés, Cseh udvari kancellária, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi Udvari Kancellária, Franciaország, Habsburg Birodalom, Horvátország, I. Ferenc magyar király, I. Lipót magyar király, Igazságszolgáltatás, II. Mátyás magyar király, III. Károly magyar király, Kancellár (oktatás), Köln, Közokirat, Kincstári kancellár, Latin nyelv, Lordkancellár, Magyar Udvari Kancellária, Mainz, Mária Terézia magyar királynő, Német Birodalom, Német Császárság, Németország, Németország kancellárja, Nyugat-Németország, Októberi diploma, Osztrák örökös tartományok, Osztrák Császárság, Osztrák udvari kancellária, Szövetségi kancellár (Ausztria), Szlavónia, XI. Lajos francia király, 15. század, 1861.
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Adolf Hitler
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Ausztria
Északnémet Szövetség
Az Északnémet Szövetség (németül: Norddeutscher Bund) Poroszország vezetésével (Otto von Bismarck) jött létre 1866-ban mint katonai szövetség, majd alakult egy évvel később alkotmányos szövetséggé.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Északnémet Szövetség
Birodalmi gyűlés
#ÁTIRÁNYÍTÁSNémet-római Birodalom#Reichstag.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Birodalmi gyűlés
Cseh udvari kancellária
A cseh királyi címer az udvari kancellária egykori palotájának főhomlokzatán (Bécs, Wipplingerstraße) A cseh udvari kancellária vagy cseh királyi kancellária a Habsburg Birodalom történelmi intézménye volt a 16–19.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Cseh udvari kancellária
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Megnézni Kancellár (tisztség) és Erdélyi Fejedelemség
Erdélyi Udvari Kancellária
Az Erdélyi Udvari Kancellária a Habsburg-fennhatóság alatt álló Erdély 1694 és 1867 között fennálló, legfelsőbb szintű kormányzati szerve volt, amelynek fő feladata egyfelől az erdélyi főkormányszék (gubernium) ellenőrzésében, másfelől a főkormányszék és az uralkodó közötti hivatalos érintkezés bonyolításában állt.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Erdélyi Udvari Kancellária
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Franciaország
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Habsburg Birodalom
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Horvátország
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Megnézni Kancellár (tisztség) és I. Ferenc magyar király
I. Lipót magyar király
I.
Megnézni Kancellár (tisztség) és I. Lipót magyar király
Igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás, vagy bírói szervezet a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló rendszerekben a klasszikus három hatalmi ág egyike.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Igazságszolgáltatás
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Megnézni Kancellár (tisztség) és II. Mátyás magyar király
III. Károly magyar király
III.
Megnézni Kancellár (tisztség) és III. Károly magyar király
Kancellár (oktatás)
A kancellár számos állami vagy magán felsőoktatási és kapcsolódó intézmény vezető tisztsége.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Kancellár (oktatás)
Köln
Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Köln
Közokirat
#ÁTIRÁNYÍTÁS Okirat a magyar jogban#Közokirat.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Közokirat
Kincstári kancellár
Őfelsége Kincstárának kancellárja és alkincstárnoka (Chancellor and Under-Treasurer of Her Majesty's Exchequer), akit közönségesen csak kincstári kancellárnak vagy a kancellárnak neveznek, egy miniszteri tisztség a brit kormányban, Őfelsége Kincstárának (Her Majesty's Treasury vagy félhivatalosan: the Exchequer) vezetője, tagja a Titkos Tanácsnak (Privy Council), a Kabinetnek (Cabinet) és a Nemzetbiztonsági Tanácsnak (National Security Council), gyakorlatilag ő az Egyesült Királyság pénzügyminisztere.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Kincstári kancellár
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Latin nyelv
Lordkancellár
Az Egyesült Királyságban a lordkancellár (angolul a Lord Chancellor, vagy teljes hivatalos nevén: Lord High Chancellor of Great Britain) a rendszeresen kinevezett főhivatalnokok rangsorában a második legnagyobb rangú (a magyar nádornak megfelelő Lord High Steward után, akit azonban csak a koronázás napjára neveznek ki).
Megnézni Kancellár (tisztség) és Lordkancellár
Magyar Udvari Kancellária
A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Magyar Udvari Kancellária
Mainz
Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Mainz
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Mária Terézia magyar királynő
Német Birodalom
A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Német Birodalom
Német Császárság
A Német Császárság (Deutsches Kaiserreich, hivatalosan Deutsches Reich) a német egyesítéstől fennálló nemzetállam, amely II. Vilmos császár 1918.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Német Császárság
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Németország
Németország kancellárja
A kancellár (németül Kanzler) Németországban a szövetségi kormány feje (szemben más országokkal, ahol a végrehajtó hatalom fejét miniszterelnöknek, vagy elnöknek nevezik).
Megnézni Kancellár (tisztség) és Németország kancellárja
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Nyugat-Németország
Októberi diploma
Az októberi diploma (németül: Oktoberdiplom) a „birodalom államjogi rendezésére” I. Ferenc József által 1860.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Októberi diploma
Osztrák örökös tartományok
A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Osztrák örökös tartományok
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Osztrák Császárság
Osztrák udvari kancellária
Az osztrák udvari kancellária a Habsburg Birodalom ill.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Osztrák udvari kancellária
Szövetségi kancellár (Ausztria)
A Szövetségi Kancellári Hivatal a bécsi Ballhaus téren Az osztrák szövetségi kancellár az Osztrák Köztársaság kormányának (Szövetségi Kormány, Bundesregierung) vezetője, az ország legnagyobb reálpolitikai hatalommal rendelkező politikusa.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Szövetségi kancellár (Ausztria)
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Megnézni Kancellár (tisztség) és Szlavónia
XI. Lajos francia király
XI.
Megnézni Kancellár (tisztség) és XI. Lajos francia király
15. század
A 15.
Megnézni Kancellár (tisztség) és 15. század
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Megnézni Kancellár (tisztség) és 1861