Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: A Nemzet Művésze, Antropozófia, Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Csete György, Február 25., Geréb (település), Kampis Antal, Kaposvár, Kós Károly Egyesülés, Kossuth-díj, Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Művészeti Akadémia, Magyarország, Makovecz Imre, November 14., Organikus építészet, Pécs, Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona, Szekszárd, Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Zalaegerszeg, 1935, 2000, 2020.
A Nemzet Művésze
A Nemzet Művésze díjat a művészeti díjak egymásra épülő rendszerében csúcsdíjként alapította a magyar országgyűlés 2014-ben. Azok a 65 év feletti, Kossuth-díjas alkotóművészek kaphatják meg, akik saját művészeti területükön jelentős értéket hoztak létre. A díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke adományozza évente november 5., az akadémia alapításának évfordulója alkalmából. A díjat a köztársasági elnök és az MMA elnöke közösen adja át.
Új!!: Kampis Miklós és A Nemzet Művésze · Többet látni »
Antropozófia
Az antropozófia (a görög ἄνθρωπος, anthróposz.
Új!!: Kampis Miklós és Antropozófia · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kampis Miklós és Budapest · Többet látni »
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Új!!: Kampis Miklós és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »
Csete György
Csete György (Szentes, 1937. november 5. – Budapest, 2016. június 28.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas okleveles építészmérnök, akadémikus (MMA).
Új!!: Kampis Miklós és Csete György · Többet látni »
Február 25.
Névnapok: Géza + Cézár, Décse, Gécsa, Gyécsa, Tacitusz, Taráz, Tarcal, Tarcsa, Tarsa, Tege, Valda, Vanda.
Új!!: Kampis Miklós és Február 25. · Többet látni »
Geréb (település)
Geréb (1899-ig Hrábzke) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Új!!: Kampis Miklós és Geréb (település) · Többet látni »
Kampis Antal
Kampis Antal (Arad, 1903. július 20. – Kerepestarcsa, 1982. augusztus 23.) művészettörténész.
Új!!: Kampis Miklós és Kampis Antal · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Kampis Miklós és Kaposvár · Többet látni »
Kós Károly Egyesülés
A Kós Károly Egyesülés 1989.
Új!!: Kampis Miklós és Kós Károly Egyesülés · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Kampis Miklós és Kossuth-díj · Többet látni »
Magyar Építőművészek Szövetsége
A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) önkéntes tagságon alapuló civil szervezet, magyar építészek számára.
Új!!: Kampis Miklós és Magyar Építőművészek Szövetsége · Többet látni »
Magyar Művészeti Akadémia
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző-, ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, film-, előadó- és népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével, illetve a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
Új!!: Kampis Miklós és Magyar Művészeti Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kampis Miklós és Magyarország · Többet látni »
Makovecz Imre
búcsú helyszíne Stephaneum Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.) Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet megteremtője.
Új!!: Kampis Miklós és Makovecz Imre · Többet látni »
November 14.
Névnapok: Aliz + Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.
Új!!: Kampis Miklós és November 14. · Többet látni »
Organikus építészet
Frank Lloyd Wright: Fallingwater, USA. Épült 1935–1939 Az organikus építészet (más néven szerves építészet) az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából.
Új!!: Kampis Miklós és Organikus építészet · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Kampis Miklós és Pécs · Többet látni »
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona
A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, Sárospatakon.
Új!!: Kampis Miklós és Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Kampis Miklós és Szekszárd · Többet látni »
Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, más néven Szennai Skanzen Somogy vármegyében található.
Új!!: Kampis Miklós és Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Kampis Miklós és Zalaegerszeg · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Kampis Miklós és 1935 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Kampis Miklós és 2000 · Többet látni »
2020
---- 2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt.
Új!!: Kampis Miklós és 2020 · Többet látni »
