Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Afrika, Albert Einstein, Anton Pavlovics Csehov, Aradi Közlöny, Új Ember (folyóirat, 1932), Bartók Béla (zeneszerző), Bónyi Adorján, Berlin, Brassói Lapok (napilap), Budapest, Csathó Kálmán, Dramaturg, Elbeszélés (műfaj), Európa, Filippo Tommaso Marinetti, Filmszínház, Gaál Gábor (író), Illyés Gyula, Költészet, Kosztolányi Dezső, Magyarország, Május 18., Második világháború, Mikszáth Kálmán (író), Molnár Ferenc (író), Nagyváradi Napló, Novella, Pietro Mascagni, Rabindranáth Tagore, Regény, Színész, Temesvári Hírlap, Zilahy Lajos, 1905, 1962.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Kalotai Gábor és Afrika · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Kalotai Gábor és Albert Einstein · Többet látni »
Anton Pavlovics Csehov
Anton Pavlovics Csehov (Taganrog, 1860. január 29. – Badenweiler, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró, orvos.
Új!!: Kalotai Gábor és Anton Pavlovics Csehov · Többet látni »
Aradi Közlöny
Az Aradi Közlöny Aradon megjelent politikai és közgazdasági napilap.
Új!!: Kalotai Gábor és Aradi Közlöny · Többet látni »
Új Ember (folyóirat, 1932)
Új Ember Temesváron 1932-ben indított, rövid életű (mindössze 7 számot megért – más források szerint 1935-ig megjelent) havilap; alcíme: „új eszmék folyóirata, baloldali világnézeti szemle”.
Új!!: Kalotai Gábor és Új Ember (folyóirat, 1932) · Többet látni »
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Kalotai Gábor és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »
Bónyi Adorján
Bónyi Adorján (Margitta, 1892. december 12. – Budapest, 1967. január 31.) író, lapszerkesztő, színműíró, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.
Új!!: Kalotai Gábor és Bónyi Adorján · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Kalotai Gábor és Berlin · Többet látni »
Brassói Lapok (napilap)
A Brassói Lapok politikai napilap, amely 1895.
Új!!: Kalotai Gábor és Brassói Lapok (napilap) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kalotai Gábor és Budapest · Többet látni »
Csathó Kálmán
Csíkdelnei Csathó Kálmán Jenő (Budapest, 1881. október 13. – Budapest, 1964. február 4.) magyar író, színházi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kalotai Gábor és Csathó Kálmán · Többet látni »
Dramaturg
Déméter istennő szobra A dramaturg feladata a színház intézménye és a közönség közötti kapcsolat megteremtése szűkebb értelemben egy-egy művön keresztül (például Franciaországban), tágabb értelemben az intézményi kommunikáció minden formájában (mint Németországban).
Új!!: Kalotai Gábor és Dramaturg · Többet látni »
Elbeszélés (műfaj)
Az elbeszélés (régi magyar nevén: beszély) a szépirodalmi műfaj-hierarchiában tágabb értelemben a novellával azonos jelentésben használt kifejezés, szűkebb értelemben a terjedelmében a novella és a kisregény között elhelyezkedő, gyakran hosszú novellának nevezett prózaepikai műfaj.
Új!!: Kalotai Gábor és Elbeszélés (műfaj) · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Kalotai Gábor és Európa · Többet látni »
Filippo Tommaso Marinetti
Filippo Tommaso Marinetti (Alexandria (Egyiptom); 1876. december 22. – Bellagio (Olaszország); 1944. december 2.) az olasz avantgárd irodalom alakja, fasiszta politikus, az olasz futurizmus atyja.
Új!!: Kalotai Gábor és Filippo Tommaso Marinetti · Többet látni »
Filmszínház
thumb Az Átrium Filmszínház right ausztrál mozi belső tere a széksorokkal és a vetítővászonnal A filmszínház (vagy közkeletűbb nevén mozi) olyan helyszín, amely filmek nyilvános, nagyobb közönség előtti vetítésére alkalmas.
Új!!: Kalotai Gábor és Filmszínház · Többet látni »
Gaál Gábor (író)
Gaál Gábor (született Gál Gábor; Budapest, 1891. március 8. – Kolozsvár, 1954. augusztus 13.) író, irodalomtörténész, szociológus, szerkesztő, irodalomkritikus, közíró.
Új!!: Kalotai Gábor és Gaál Gábor (író) · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kalotai Gábor és Illyés Gyula · Többet látni »
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Új!!: Kalotai Gábor és Költészet · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Kalotai Gábor és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kalotai Gábor és Magyarország · Többet látni »
Május 18.
Névnapok: Alexandra, Erik + Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.
Új!!: Kalotai Gábor és Május 18. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Kalotai Gábor és Második világháború · Többet látni »
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Új!!: Kalotai Gábor és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »
Molnár Ferenc (író)
Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.
Új!!: Kalotai Gábor és Molnár Ferenc (író) · Többet látni »
Nagyváradi Napló
A Nagyváradi Napló, Nagyváradon 1898.
Új!!: Kalotai Gábor és Nagyváradi Napló · Többet látni »
Novella
A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj.
Új!!: Kalotai Gábor és Novella · Többet látni »
Pietro Mascagni
Pietro Mascagni (Livorno, 1863. december 7. – Róma, 1945. augusztus 2.) olasz zeneszerző, karmester.
Új!!: Kalotai Gábor és Pietro Mascagni · Többet látni »
Rabindranáth Tagore
Rabindranáth Tagore (bengáli írással: রবীন্দ্রনাথ ঠাকুর), (Kalkutta, 1861. május 7. – Kalkutta, 1941. augusztus 7.) indiai költő, író, zeneszerző, festő, polihisztor, aki életművével átformálta az indiai régió irodalmát és zenéjét.
Új!!: Kalotai Gábor és Rabindranáth Tagore · Többet látni »
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Új!!: Kalotai Gábor és Regény · Többet látni »
Színész
Korabeli ruhába öltözött színészek beszélgetnek a forgatás szünetében A színész olyan személy, aki szerepet játszik művészeti produkcióban (mozifilmben, televízióban, színházban vagy rádióműsorban).
Új!!: Kalotai Gábor és Színész · Többet látni »
Temesvári Hírlap
A Temesvári Hírlap 1903 novembere és 1938 januárja között megjelent római katolikus napilap volt Temesvár székhellyel.
Új!!: Kalotai Gábor és Temesvári Hírlap · Többet látni »
Zilahy Lajos
Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, filmrendező, forgatókönyvíró és producer, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, emigrációjában amerikai állampolgár.
Új!!: Kalotai Gábor és Zilahy Lajos · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Kalotai Gábor és 1905 · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Kalotai Gábor és 1962 · Többet látni »
