Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Baranya megye, Bábel Balázs, Bács, Bácsi főszékesegyház, Egyházmegye, Esztergom-Budapesti főegyházmegye, Gyón, I. István magyar király, II. János Pál pápa, Kalocsa, Kalocsai érsekek listája, Kecskemét, Kiegyezés, Latin rítusú katolikus egyház, Magyarország, Mandiner, Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa), Nagytemplom (Kecskemét), Szabadka, Szabadkai egyházmegye, Tolna megye, Trianoni békeszerződés, 2018.
Baranya megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baranya vármegye.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Baranya megye · Többet látni »
Bábel Balázs
Bábel Balázs magyar római katolikus pap, kalocsa-kecskeméti érsek.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Bábel Balázs · Többet látni »
Bács
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács (település).
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Bács · Többet látni »
Bácsi főszékesegyház
A harmadik Szent Pál-templom 1090-ben Szent László rendeletére a Kalocsai Érsekségnek két székhelye lett.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Bácsi főszékesegyház · Többet látni »
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Egyházmegye · Többet látni »
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Esztergom-Budapesti főegyházmegye · Többet látni »
Gyón
Gyón 1966 óta Dabas része (1989 óta városrésze) Pest vármegye Dabasi járásában, azelőtt ugyanezen járás egyik községe volt.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Gyón · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és I. István magyar király · Többet látni »
II. János Pál pápa
Szent II.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és II. János Pál pápa · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Kalocsa · Többet látni »
Kalocsai érsekek listája
A kalocsai érsek (Archiepiscopus Colocensis) az egyik legrégibb egyházi tiszt Magyarországon, és fontosságban a második az esztergomi érseké után.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Kalocsai érsekek listája · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Kecskemét · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Kiegyezés · Többet látni »
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Latin rítusú katolikus egyház · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Magyarország · Többet látni »
Mandiner
A 2017-ben alapított Mandiner Press Kft.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Mandiner · Többet látni »
Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa)
A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye széktemploma a Főszékesegyházi főesperesség Kalocsai esperesi kerületében.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa) · Többet látni »
Nagytemplom (Kecskemét)
A kecskeméti Urunk mennybemenetele társszékesegyház (közismert nevén nagytemplom) 1993 óta a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye társszékesegyháza, a város és a Kiskunság legnagyobb temploma.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Nagytemplom (Kecskemét) · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Szabadka · Többet látni »
Szabadkai egyházmegye
A Szabadkai egyházmegye (Szabadkai püspökség) a római katolikus egyház egyházszervezeti egysége a Vajdaságban, a Szerb Köztársaság területén, mely Bácska déli részét foglalja magába.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Szabadkai egyházmegye · Többet látni »
Tolna megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tolna vármegye.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Tolna megye · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
2018
----.
Új!!: Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye és 2018 · Többet látni »
Átirányítja itt:
Bácsi Érsekség, Kalocsa-Bácsi Érsekség, Kalocsa-Kecskeméti Érsekség, Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye, Kalocsai Egyházmegye, Kalocsai Püspökség, Kalocsai érsek, Kalocsai érsekség.
