Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
94 kapcsolatok: Ady Endre, Asztalos István (író), Asztrológia, Ókori római naptár, Barót, Bözödi György, Benedek Elek (író), Bihari Napló, Brassó, Brassói Lapok (napilap), Bukarest, Bulla, Csángók, Dsida Jenő, Előre (napilap, 1953–1989), Ellenzék (napilap), Erdélyi Gazdasági Egyesület, Falvak Népe, Fáskerti Tibor, Ferenczy György (író), Finta Zoltán (költő), Gergely Ferenc, Gyallay Pap Domokos, Hargita Népe, Hoffer Géza, I. László magyar király, Illyés Gyula, Indig Ottó László, Irodalomtörténet, Józsa Béla, József Attila, Jordáky Lajos, Kacsó Sándor (újságíró), Kézdivásárhely, Keleti Újság, Királyhágómelléki református egyházkerület, Kisebbség, Kiss Árpád (lelkész), Kiss Béla (helytörténész), Kolozsvár, Korvin Sándor, Kovács Katona Jenő, Kovászna, Krassó-Szörényi Lapok, Krón Ernő, Lőcsei kalendárium, Lendvay Ferenc (színművész), Lugos, Magyar Újság, Magyar Nép (hetilap), ..., Magyar Népi Szövetség, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Marosvásárhely, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., Monoki István (bibliográfus), Nagy István (író), Nagy Samu, Nagyenyed, Nagykároly, Nagykároly és Vidéke, Nagyszeben, Nagyvárad, Nagyváradi Napló, Naptár, Népújság, Nikodémusz Károly, Pest (történelmi település), Polgárság, Római katolikus egyház, Románia, Romániai Magyar Szó, Sepsiszentgyörgy, Székelyföld, Szenczei László, Szent, Szilágysomlyó, Tamási Áron, Tárcza Bertalan, Temesvár, TETT, Tompa László, Torda, Udvarhelyi Híradó, Utunk, Utunk Évkönyv, Vita Zsigmond, Zsidók, 15. század, 1582, 16. század, 18. század, 19. század. Bővíteni index (44 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Kalendárium és Ady Endre · Többet látni »
Asztalos István (író)
Asztalos István (Mikeszásza, 1909. augusztus 28. – Kolozsvár, 1960. március 5.) erdélyi magyar író, publicista.
Új!!: Kalendárium és Asztalos István (író) · Többet látni »
Asztrológia
Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.
Új!!: Kalendárium és Asztrológia · Többet látni »
Ókori római naptár
Az ókori római naptár a modern időszámítás elődje, forrása.
Új!!: Kalendárium és Ókori római naptár · Többet látni »
Barót
Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében.
Új!!: Kalendárium és Barót · Többet látni »
Bözödi György
Bözödi György, családi nevén Jakab (Bözöd, 1913. március 9. – Budakeszi, 1989. november 25.) magyar író, szociográfus, történész.
Új!!: Kalendárium és Bözödi György · Többet látni »
Benedek Elek (író)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Új!!: Kalendárium és Benedek Elek (író) · Többet látni »
Bihari Napló
Bihari Napló – egy Nagyváradon megjelenő magyar nyelvű napilap.
Új!!: Kalendárium és Bihari Napló · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Kalendárium és Brassó · Többet látni »
Brassói Lapok (napilap)
A Brassói Lapok politikai napilap, amely 1895.
Új!!: Kalendárium és Brassói Lapok (napilap) · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Kalendárium és Bukarest · Többet látni »
Bulla
IV. Béla arany pecsétjének előlapja IV. Béla arany pecsétjének hátlapja A bulla olyan fémpecsét, melyet ünnepi oklevelekre erősítettek.
Új!!: Kalendárium és Bulla · Többet látni »
Csángók
Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.
Új!!: Kalendárium és Csángók · Többet látni »
Dsida Jenő
Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994) Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Kalendárium és Dsida Jenő · Többet látni »
Előre (napilap, 1953–1989)
Az Előre a Bukarestben 1947.
Új!!: Kalendárium és Előre (napilap, 1953–1989) · Többet látni »
Ellenzék (napilap)
Az Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880–1944 között.
Új!!: Kalendárium és Ellenzék (napilap) · Többet látni »
Erdélyi Gazdasági Egyesület
1911-ben épített egykori székháza az Attila (ma A. Mureșanu) u. 16. szám alatt Erdélyi Gazdasági Egyesület – rövidítve EGE mezőgazdasági szakismereteket terjesztő, jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet.
Új!!: Kalendárium és Erdélyi Gazdasági Egyesület · Többet látni »
Falvak Népe
A Falvak Népe a romániai magyar földművesek (1991-től gazdák) lapja 1932-ben indult, de 1952.
Új!!: Kalendárium és Falvak Népe · Többet látni »
Fáskerti Tibor
Fáskerti Tibor, Fáskerty (Arad, 1899. április 13. – Bukarest, 1964. június 8.) magyar író, közíró, újságíró.
Új!!: Kalendárium és Fáskerti Tibor · Többet látni »
Ferenczy György (író)
Ferenczy György (Kolozsvár, 1901. április 14. – Bukarest, 1967. április 27.) magyar író, újságíró.
Új!!: Kalendárium és Ferenczy György (író) · Többet látni »
Finta Zoltán (költő)
Finta Zoltán (Nagyajta, 1896. április 7. – Budapest, Józsefváros, 1947. október 6.) magyar költő, író, újságíró.
Új!!: Kalendárium és Finta Zoltán (költő) · Többet látni »
Gergely Ferenc
Gergely Ferenc (Budapest, 1914. szeptember 10. – Budapest, 1998. március 18.) Kossuth-díjas orgonaművész, zenepedagógus.
Új!!: Kalendárium és Gergely Ferenc · Többet látni »
Gyallay Pap Domokos
Gyallay Pap Domokos (Bencéd, Hargita megye, 1880. augusztus 4. – Budapest, 1970. április 11.) író, újságíró, szerkesztő volt.
Új!!: Kalendárium és Gyallay Pap Domokos · Többet látni »
Hargita Népe
Hargita Népe: Hargita megye közéleti napilapja.
Új!!: Kalendárium és Hargita Népe · Többet látni »
Hoffer Géza
Hoffer Géza (Temesvár, 1886. április 1. – Kolozsvár, 1946. január 17.) erdélyi magyar közíró, szerkesztő.
Új!!: Kalendárium és Hoffer Géza · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: Kalendárium és I. László magyar király · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kalendárium és Illyés Gyula · Többet látni »
Indig Ottó László
Indig Ottó, teljes nevén Indig Ottó László (Gyertyámos 1936. október 18. – Nagyvárad, 2005. december 9.) romániai magyar irodalomtörténész, művelődéskutató, kritikus.
Új!!: Kalendárium és Indig Ottó László · Többet látni »
Irodalomtörténet
Az irodalomtörténet az irodalomtudomány azon ága, amely az irodalommal, az irodalmi művekkel kronologikusan, történeti sorrendben foglalkozik, az egyes korokra jellemző műfajok és korstílusok szerint csoportosítja őket, és a történelmi hátteret, az egyes írók életrajzát és egymással való kapcsolatát is vizsgálja.
Új!!: Kalendárium és Irodalomtörténet · Többet látni »
Józsa Béla
Józsa Béla (Hodgya, 1898. december 4. – Kolozsvár, 1943. november 29.) magyar közíró, szerkesztő, költő, építőmunkás, faszobrász.
Új!!: Kalendárium és Józsa Béla · Többet látni »
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Új!!: Kalendárium és József Attila · Többet látni »
Jordáky Lajos
Jordáky Lajos álnevei: Erdélyi Lajos, Dáky Pál (Kolozsvár, 1913. szeptember 6. – Kolozsvár, 1974. november 29.) kolozsvári magyar szociológus, kritikus, tanulmányíró.
Új!!: Kalendárium és Jordáky Lajos · Többet látni »
Kacsó Sándor (újságíró)
Kacsó Sándor írói álneve: Őrhegyi Sándor (Mikháza, 1901. február 21. – Kolozsvár, 1984. február 17.) erdélyi magyar író, szerkesztő, közíró, baloldali politikus.
Új!!: Kalendárium és Kacsó Sándor (újságíró) · Többet látni »
Kézdivásárhely
Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében, az egykori Kézdiszék központja.
Új!!: Kalendárium és Kézdivásárhely · Többet látni »
Keleti Újság
Keleti Újság (1918–1944) a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja.
Új!!: Kalendárium és Keleti Újság · Többet látni »
Királyhágómelléki református egyházkerület
A királyhágómelléki református egyházkerület (KREK) a romániai református egyház két egyházkerületének egyike, a Partium egyházközségeit foglalja magába.
Új!!: Kalendárium és Királyhágómelléki református egyházkerület · Többet látni »
Kisebbség
A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport.
Új!!: Kalendárium és Kisebbség · Többet látni »
Kiss Árpád (lelkész)
Kiss Árpád (Valea Lungă, Prahova megye, 1902. szeptember 1. – Kolozsvár, 1965. június 16.) református lelkész, tanár, szerkesztő.
Új!!: Kalendárium és Kiss Árpád (lelkész) · Többet látni »
Kiss Béla (helytörténész)
Kiss Béla (Bácsfalu, 1908. szeptember 29. – Kolozsvár, 1951. augusztus 13.) magyar helytörténész, etnográfus, zenei szakíró, lutheránus egyházi író.
Új!!: Kalendárium és Kiss Béla (helytörténész) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Kalendárium és Kolozsvár · Többet látni »
Korvin Sándor
Korvin Sándor, családi nevén Kálmán Imre (Nagysomkút, 1912. december 24. – Kolozsvár, 1944. január 28.) romániai magyar költő, műfordító, kritikus, közíró.
Új!!: Kalendárium és Korvin Sándor · Többet látni »
Kovács Katona Jenő
Kovács Katona Jenő (Alsószopor, 1910. február 8. – Kolozsvár, 1944. október 9.) író, újságíró, szerkesztő.
Új!!: Kalendárium és Kovács Katona Jenő · Többet látni »
Kovászna
Kovászna központja Pokolsár Borvízkút Téli látkép háttérben a Kárpátokkal Művelődési Ház Belvárosi református templom Kovászna (románul Covasna, németül Kovasna) város Romániában, Kovászna megyében.
Új!!: Kalendárium és Kovászna · Többet látni »
Krassó-Szörényi Lapok
Krassó-Szörényi Lapok (1878-1939).
Új!!: Kalendárium és Krassó-Szörényi Lapok · Többet látni »
Krón Ernő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Krón Ernő (könyvkötő, 1884–1983).
Új!!: Kalendárium és Krón Ernő · Többet látni »
Lőcsei kalendárium
A lőcsei kalendárium a 18.
Új!!: Kalendárium és Lőcsei kalendárium · Többet látni »
Lendvay Ferenc (színművész)
Lendvay Ferenc, született Lederer (Győr, 1895. július 9. – Veszprém, 1963. január 11.) színész, író, újságíró.
Új!!: Kalendárium és Lendvay Ferenc (színművész) · Többet látni »
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Új!!: Kalendárium és Lugos · Többet látni »
Magyar Újság
Magyar Újság (1924-27; 1928-1931), székhely: Arad; Magyar Újság (1933-1940), székhely Kolozsvár.
Új!!: Kalendárium és Magyar Újság · Többet látni »
Magyar Nép (hetilap)
Magyar Nép Politikai, gazdasági, szépirodalmi képes hetilap.
Új!!: Kalendárium és Magyar Nép (hetilap) · Többet látni »
Magyar Népi Szövetség
A Magyar Népi Szövetség (betűszóval MNSZ) a romániai magyarság demokratikus szervezete (1944–53).
Új!!: Kalendárium és Magyar Népi Szövetség · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Kalendárium és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Kalendárium és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kalendárium és Magyarország · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Kalendárium és Marosvásárhely · Többet látni »
Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.
A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. kolozsvári nyomdaipari cég 1920–1948 között.
Új!!: Kalendárium és Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. · Többet látni »
Monoki István (bibliográfus)
Monoki István, idősb (Derestye, 1887. december 11. – Kolozsvár, 1963. augusztus 14.) erdélyi magyar bibliográfus.
Új!!: Kalendárium és Monoki István (bibliográfus) · Többet látni »
Nagy István (író)
Nagy István álneve Gyökér István (Kolozsvár, 1904. február 22. – Kolozsvár, 1977. április 24.) erdélyi magyar író, a Román Akadémia tagja, Nagy Károly pedagógus apja.
Új!!: Kalendárium és Nagy István (író) · Többet látni »
Nagy Samu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagy Samu (gyógyszerész).
Új!!: Kalendárium és Nagy Samu · Többet látni »
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kalendárium és Nagyenyed · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Kalendárium és Nagykároly · Többet látni »
Nagykároly és Vidéke
Nagykároly és Vidéke – társadalmi hetilapként indult 1884-ben.
Új!!: Kalendárium és Nagykároly és Vidéke · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Kalendárium és Nagyszeben · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Kalendárium és Nagyvárad · Többet látni »
Nagyváradi Napló
A Nagyváradi Napló, Nagyváradon 1898.
Új!!: Kalendárium és Nagyváradi Napló · Többet látni »
Naptár
Naptárnak nevezzük a napok nyilvántartásának rendszereit.
Új!!: Kalendárium és Naptár · Többet látni »
Népújság
A Népújság Maros megye és Marosvásárhely legnagyobb számban olvasott napilapja.
Új!!: Kalendárium és Népújság · Többet látni »
Nikodémusz Károly
Nikodémusz Károly (Hajdúszoboszló, 1887. január 18. – Érmihályfalva, 1978. március 9.) magyar evangélikus lelkész, író, szerkesztő.
Új!!: Kalendárium és Nikodémusz Károly · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Kalendárium és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Polgárság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (városlakó).
Új!!: Kalendárium és Polgárság · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Kalendárium és Római katolikus egyház · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Kalendárium és Románia · Többet látni »
Romániai Magyar Szó
A Romániai Magyar Szó egy bukaresti kiadású, országos magyar nyelvű napilap volt 1947-től 1953.
Új!!: Kalendárium és Romániai Magyar Szó · Többet látni »
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Kalendárium és Sepsiszentgyörgy · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Kalendárium és Székelyföld · Többet látni »
Szenczei László
Szenczei László (Gyulafehérvár, 1909. július 1. – Budapest, 1980. szeptember 30.) erdélyi magyar elbeszélő, műfordító, irodalomkritikus, filozófus.
Új!!: Kalendárium és Szenczei László · Többet látni »
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
Új!!: Kalendárium és Szent · Többet látni »
Szilágysomlyó
Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Kalendárium és Szilágysomlyó · Többet látni »
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Új!!: Kalendárium és Tamási Áron · Többet látni »
Tárcza Bertalan
Tárcza Bertalan (Alsóapsa, 1882. július 3. – Kolozsvár, 1950. április 3.) magyar zenei szakíró, zeneszerző, szerkesztő.
Új!!: Kalendárium és Tárcza Bertalan · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Kalendárium és Temesvár · Többet látni »
TETT
TETT (Természet, Ember, Tudomány, Technika) címen A Hét című romániai magyar hetilap adta ki 1977 és 1991 között (az 1990-es év kihagyásával) negyedévenként természettudományos ismeretterjesztő tartalommal füzetes formában.
Új!!: Kalendárium és TETT · Többet látni »
Tompa László
Tompa László (Betfalva, 1883. december 14. – Székelyudvarhely, 1964. május 13.) erdélyi magyar költő, műfordító, Tompa Miklós rendező apja.
Új!!: Kalendárium és Tompa László · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Kalendárium és Torda · Többet látni »
Udvarhelyi Híradó
Az Udvarhelyi Híradó jelenleg Székelyudvarhely napilapja, amely megalakulása óta (1877) a város szellemi és kulturális életének tükre.
Új!!: Kalendárium és Udvarhelyi Híradó · Többet látni »
Utunk
Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.
Új!!: Kalendárium és Utunk · Többet látni »
Utunk Évkönyv
Utunk Évkönyv – A kolozsvári Utunk irodalmi és művészeti lap által 1968-ban (a lap 1000. számának megjelenésével egyszerre) indított és 1988/1989-es kötettel bezárólag folyamatosan megjelenő irodalmi évkönyv-sorozat.
Új!!: Kalendárium és Utunk Évkönyv · Többet látni »
Vita Zsigmond
Vita Zsigmond (Nagyenyed, 1906. június 16. – Kolozsvár, 1998. január 1.) erdélyi magyar irodalom- és művelődéstörténész, bibliográfus, Vita Sándor öccse.
Új!!: Kalendárium és Vita Zsigmond · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Kalendárium és Zsidók · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Kalendárium és 15. század · Többet látni »
1582
Nincs leírás.
Új!!: Kalendárium és 1582 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Kalendárium és 16. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Kalendárium és 18. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Kalendárium és 19. század · Többet látni »
