Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
80 kapcsolatok: A Szent Liga háborúja, A török kiűzése Magyarországról, Akindzsi, Alsó-Ausztria, Arquieni Mária Kazimiera lengyel királyné, Aszab, Bajorország, Bécs, Bécsi-erdő, Bisamberg, Brandenburg, Buda (történelmi település), Chocimi csata (1673), Csehország, Częstochowai Fekete Madonna, Döbling, Erdélyi Fejedelemség, Ernst Rüdiger von Starhemberg, Esztergom, Európa, Felső-Ausztria, Felvidék, Georg Friedrich von Waldeck, Habsburg Birodalom, Havasalföld, Hollandia, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, III. György moldvai fejedelem, III. János lengyel király, Janicsár, Kahlenberg, Kara Musztafa, Kereszténység, Kijev, Kis-Lengyelország, Kozákok, Krakkó, Krími Tatár Kánság, Lengyel–litván unió, Lengyelország uralkodóinak listája, Linz, Litvánok, Lviv, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Morvaország, Murád Giráj krími kán, Német-római Birodalom, Orosz Birodalom, ..., Oszmán Birodalom, Pápa (egyházfő), Párkányi csata, Podólia, Sarbak Gábor, Stanisław Jan Jabłonowski, Stájerország, Sváb Körzet, Szászország, Szűz Mária, Szent Liga (1684), Szentgotthárdi csata (1664), Szeptember 12., Szeptember 6., Szeptember 8., Szilézia, Szpáhi, Tatárok, Thököly Imre, Tulln, Ukránok, V. Károly lotaringiai herceg, Varsó, Vezír (muszlim méltóság), Wawel, Wien (folyó), XI. Ince pápa, 16. század, 1682, 1683. Bővíteni index (30 több) »
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
Új!!: Kahlenbergi csata és A Szent Liga háborúja · Többet látni »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: Kahlenbergi csata és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: Kahlenbergi csata és Akindzsi · Többet látni »
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Új!!: Kahlenbergi csata és Alsó-Ausztria · Többet látni »
Arquieni Mária Kazimiera lengyel királyné
Marie Casimire Louise de La Grange d’Arquien (második házasságát követően ismert még mint Maria Kazimiera Sobieska; Nevers, Franciaország, 1641. június 28. – Blois, Franciaország, 1716. január 30.), francia nemesasszony, aki Jan Sobieskivel kötött második házassága révén Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéje 1674-től hitvese 1696-os haláláig.
Új!!: Kahlenbergi csata és Arquieni Mária Kazimiera lengyel királyné · Többet látni »
Aszab
Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos a régi oszmán hadseregben, akik az akindzsikkel együtt alkották az irreguláris haderő zömét.
Új!!: Kahlenbergi csata és Aszab · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Kahlenbergi csata és Bajorország · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Kahlenbergi csata és Bécs · Többet látni »
Bécsi-erdő
A Bécsi-erdő (németül: Wienerwald, latinul: Cetius mons) egy gyűrődéses középhegység Alsó-Ausztriában, mely az Alpok északkeleti határvidékét képezi.
Új!!: Kahlenbergi csata és Bécsi-erdő · Többet látni »
Bisamberg
Bisamberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában.
Új!!: Kahlenbergi csata és Bisamberg · Többet látni »
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Új!!: Kahlenbergi csata és Brandenburg · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Kahlenbergi csata és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Chocimi csata (1673)
Az chocimi csata (1673) a lengyel–litván seregnek a törökök felett aratott győzelme, a besszarábiai Chocim váránál, mely ma Ukrajnában áll, neve Hotin.
Új!!: Kahlenbergi csata és Chocimi csata (1673) · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Kahlenbergi csata és Csehország · Többet látni »
Częstochowai Fekete Madonna
A częstochowai Fekete Madonna (Czarna Madonna vagy Matka Boska Częstochowska lengyelül) ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma.
Új!!: Kahlenbergi csata és Częstochowai Fekete Madonna · Többet látni »
Döbling
Döbling Bécs XIX.
Új!!: Kahlenbergi csata és Döbling · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Kahlenbergi csata és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Ernst Rüdiger von Starhemberg
Heinrich Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf (Graz, 1638. január 12. – Vösendorf, Alsó-Ausztria, 1701. január 4.); a Starhemberg család grófi ágának tagja, osztrák főnemes, császári tábornok.
Új!!: Kahlenbergi csata és Ernst Rüdiger von Starhemberg · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Kahlenbergi csata és Esztergom · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Kahlenbergi csata és Európa · Többet látni »
Felső-Ausztria
Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4.
Új!!: Kahlenbergi csata és Felső-Ausztria · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Kahlenbergi csata és Felvidék · Többet látni »
Georg Friedrich von Waldeck
Georg Friedrich von Waldeck teljes nevén Georg Friedrich von Waldeck-Eisenberg (Arolsen 1620. január 31. – Arolsen 1692. november 19.) német hadvezér, később hollandiai parancsnok.
Új!!: Kahlenbergi csata és Georg Friedrich von Waldeck · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Kahlenbergi csata és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Kahlenbergi csata és Havasalföld · Többet látni »
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Új!!: Kahlenbergi csata és Hollandia · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Kahlenbergi csata és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Kahlenbergi csata és I. Lipót magyar király · Többet látni »
III. György moldvai fejedelem
III.
Új!!: Kahlenbergi csata és III. György moldvai fejedelem · Többet látni »
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Új!!: Kahlenbergi csata és III. János lengyel király · Többet látni »
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Új!!: Kahlenbergi csata és Janicsár · Többet látni »
Kahlenberg
A Kahlenberg bécsi hegy a XIX. Kerületben, a klosterneuburgi határ mellett.
Új!!: Kahlenbergi csata és Kahlenberg · Többet látni »
Kara Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.
Új!!: Kahlenbergi csata és Kara Musztafa · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Kahlenbergi csata és Kereszténység · Többet látni »
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Kahlenbergi csata és Kijev · Többet látni »
Kis-Lengyelország
A Kis-lengyelországi vajdaság címere Kis-lengyelországi vajdaság Kis-Lengyelország (lengyelül: Małopolska, latinul: Polonia Minor) Lengyelország egyik történelmi régiója az ország déli részén.
Új!!: Kahlenbergi csata és Kis-Lengyelország · Többet látni »
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Új!!: Kahlenbergi csata és Kozákok · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Kahlenbergi csata és Krakkó · Többet látni »
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Kahlenbergi csata és Krími Tatár Kánság · Többet látni »
Lengyel–litván unió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–Litván Unió.
Új!!: Kahlenbergi csata és Lengyel–litván unió · Többet látni »
Lengyelország uralkodóinak listája
Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.
Új!!: Kahlenbergi csata és Lengyelország uralkodóinak listája · Többet látni »
Linz
Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.
Új!!: Kahlenbergi csata és Linz · Többet látni »
Litvánok
A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti népcsoport Észak-Európában.
Új!!: Kahlenbergi csata és Litvánok · Többet látni »
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Új!!: Kahlenbergi csata és Lviv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kahlenbergi csata és Magyarország · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Kahlenbergi csata és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Kahlenbergi csata és Morvaország · Többet látni »
Murád Giráj krími kán
Murád Giráj (krími tatár: Murad Geray, مراد كراى), (1696 – 1627) krími tatár kán.
Új!!: Kahlenbergi csata és Murád Giráj krími kán · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Kahlenbergi csata és Német-római Birodalom · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Kahlenbergi csata és Orosz Birodalom · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Kahlenbergi csata és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: Kahlenbergi csata és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Párkányi csata
Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.
Új!!: Kahlenbergi csata és Párkányi csata · Többet látni »
Podólia
Podólia (ukránul Поділля, lengyelül Podole, románul Podolia, litvánul Podolė, oroszul Подолье) történelmi–néprajzi tájegység (régió) Ukrajna középső és nyugati részén.
Új!!: Kahlenbergi csata és Podólia · Többet látni »
Sarbak Gábor
Sarbak Gábor (Pécs, 1955. július 27. –) irodalomtörténész, kodikológus, 1996 óta a Szent István Társulat elnöke.
Új!!: Kahlenbergi csata és Sarbak Gábor · Többet látni »
Stanisław Jan Jabłonowski
Stanisław Jan Jabłonowski (Łucza (közel Lwówhoz), 1634. április 3. - Lwów, 1702. április 3.) lengyel nemes, mágnás, katona, Lengyelország jelentős hadvezére, Krakkó várnagya.
Új!!: Kahlenbergi csata és Stanisław Jan Jabłonowski · Többet látni »
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Új!!: Kahlenbergi csata és Stájerország · Többet látni »
Sváb Körzet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sváb körzet.
Új!!: Kahlenbergi csata és Sváb Körzet · Többet látni »
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Új!!: Kahlenbergi csata és Szászország · Többet látni »
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Új!!: Kahlenbergi csata és Szűz Mária · Többet látni »
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Új!!: Kahlenbergi csata és Szent Liga (1684) · Többet látni »
Szentgotthárdi csata (1664)
A szentgotthárdi csata 1664.
Új!!: Kahlenbergi csata és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »
Szeptember 12.
Névnapok: Mária + Gujdó, Ibolya, Irma, Marion, Palóma, Szelestény, Tóbiás.
Új!!: Kahlenbergi csata és Szeptember 12. · Többet látni »
Szeptember 6.
Névnapok: Zakariás + Aldán, Bea, Beáta, Csanád, Harkány, Hárkány, Horka, Ida, Magnusz, Manga, Pamína, Noel, Zak.
Új!!: Kahlenbergi csata és Szeptember 6. · Többet látni »
Szeptember 8.
Névnapok: Adrienn, Mária + Adorján, Adria, Adrián, Adriána, Adrianna, Adriel, Alán, Alen, Csobán, Enna, Irma, Koriolán, Néró, Nesztor, Szerafina, Szergiusz.
Új!!: Kahlenbergi csata és Szeptember 8. · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Kahlenbergi csata és Szilézia · Többet látni »
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Új!!: Kahlenbergi csata és Szpáhi · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: Kahlenbergi csata és Tatárok · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: Kahlenbergi csata és Thököly Imre · Többet látni »
Tulln
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tulln an der Donau.
Új!!: Kahlenbergi csata és Tulln · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Kahlenbergi csata és Ukránok · Többet látni »
V. Károly lotaringiai herceg
V.
Új!!: Kahlenbergi csata és V. Károly lotaringiai herceg · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Kahlenbergi csata és Varsó · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: Kahlenbergi csata és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
Wawel
A Wawel egy mészkőrög Krakkóban, a Visztula bal partján.
Új!!: Kahlenbergi csata és Wawel · Többet látni »
Wien (folyó)
A Wien 34 km hosszú folyó Ausztriában.
Új!!: Kahlenbergi csata és Wien (folyó) · Többet látni »
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
Új!!: Kahlenbergi csata és XI. Ince pápa · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Kahlenbergi csata és 16. század · Többet látni »
1682
Nincs leírás.
Új!!: Kahlenbergi csata és 1682 · Többet látni »
1683
Nincs leírás.
Új!!: Kahlenbergi csata és 1683 · Többet látni »
