Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kadencia

Index Kadencia

Példa a kadenciára Liszt: 2. Magyar rapszódiájából A kadencia 1.) zenei periódusok specifikus befejezése, zárlat, záradék. Az eredeti olasz cadenza kifejezés esést jelent, mely az adott zenei szakasz végén a záróhangok esésére utal. Ennek megfelelően eredetileg a hangok konkrét esését jelenti, majd a klasszikától kezdve a formaelemzésben mindinkább magát a zárlatot értik kadencia alatt. Áriák, versenyművek, hangszeres szólódarabok részeként is előfordul; a vezető szólam virtuóz, kötetlen, eredetileg improvizált szólója. Az áriákban rendszerint koloratúra díszíti. 2.) A kadencia más, bár előbbivel rokon értelemben, jellemzően a klasszikától kezdve, jellegzetes virtuóz átvezetést is jelent. A magyar zenei szaknyelvben ez utóbbira az eredeti olasz cadenza kifejezést is használják, kottai jele például a sorok fölé írt cadenza ad libitum (azaz tetszés szerinti befejezés) lehet, de gyakran nem jelölik. Ez az átvezetés például versenyművekben olyan szakasz, melyben a zenekar szünetet tart, hogy a szólóhangszeres kötetlen, parafrazeáló része következhessen.

24 kapcsolatok: Akkord, Barokk zene, Bécsi klasszika, Dinamika (zene), Gregorián ének, Hangnem, Hangszer, Jean-Philippe Rameau, Joachim József (hegedűművész), Johannes Brahms, Középkori zene, Magyar Népzene Tára, Menüett, Mozart: Zongoraverseny No. 20, Népzenekutatás, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Polifónia, Romantika, Tonika, Variáció (zene), Versenymű, Wolfgang Amadeus Mozart, 16. század, 5. szimfónia (Beethoven).

Akkord

Akkordnak vagy hangzatnak nevezzük a hangsor több meghatározott fokának együttes megszólalását.

Új!!: Kadencia és Akkord · Többet látni »

Barokk zene

Evaristo Baschenis: ''Hangszerek'', 17. század közepe A barokk zene, vagy más néven generálbasszus- vagy continuo-korszak, a klasszikus zene történetének egyik korszaka és annak zenei korstílusa.

Új!!: Kadencia és Barokk zene · Többet látni »

Bécsi klasszika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bécsi klasszikus zene.

Új!!: Kadencia és Bécsi klasszika · Többet látni »

Dinamika (zene)

A dinamika az ógörög dünamisz (δύναμις).

Új!!: Kadencia és Dinamika (zene) · Többet látni »

Gregorián ének

I. Gergely pápa a Szentlélek sugallatára diktálja a liturgia énekeit Graduale Aboense A gregorián ének (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis) egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló ének latin nyelven.

Új!!: Kadencia és Gregorián ének · Többet látni »

Hangnem

Muszorgszkij kézirata – hat ''„b”'' előjegyzéssel A mai nyugati zene nagy része tonális.

Új!!: Kadencia és Hangnem · Többet látni »

Hangszer

Zenei íj Hangszer a legáltalánosabb értelemben minden olyan eszköz, amelyet abból a célból készítettünk, vagy arra használunk, hogy hangot állítsunk vele elő.

Új!!: Kadencia és Hangszer · Többet látni »

Jean-Philippe Rameau

Jean-Philippe Rameau (Dijon, 1683. szeptember 25. – Párizs, 1764. szeptember 12.) francia barokk zeneszerző, zeneelméleti író.

Új!!: Kadencia és Jean-Philippe Rameau · Többet látni »

Joachim József (hegedűművész)

Joachim József (Joseph Joachim) (Köpcsény, 1831. június 28. – Berlin, 1907. augusztus 15.) magyar származású hegedűművész, karmester és zeneszerző.

Új!!: Kadencia és Joachim József (hegedűművész) · Többet látni »

Johannes Brahms

Johannes Brahms (Hamburg, 1833. május 7. – Bécs, 1897. április 3.) német zeneszerző.

Új!!: Kadencia és Johannes Brahms · Többet látni »

Középkori zene

A középkori zene alatt a nagyjából az 500 és 1400 közötti időből származó dalok, hangszeres zene és liturgikus zene összességét értjük.

Új!!: Kadencia és Középkori zene · Többet látni »

Magyar Népzene Tára

A Magyar Népzene Tára (MNT) a magyar népdalok 12 kötetes rendszerezett gyűjteménye.

Új!!: Kadencia és Magyar Népzene Tára · Többet látni »

Menüett

A menüett régi 3/4-es lüktetésű francia népi társastánc, amelyik a 17. században bekerült a főúri táncok közé, és oda is tartozott egészen a 19. századi báli táncok megjelenéséig.

Új!!: Kadencia és Menüett · Többet látni »

Mozart: Zongoraverseny No. 20

#ÁTIRÁNYÍTÁS 20. zongoraverseny (Mozart).

Új!!: Kadencia és Mozart: Zongoraverseny No. 20 · Többet látni »

Népzenekutatás

A zenetudományon belül a népzenekutatás vagy etnomuzikológia vagy összehasonlító zenetudomány a történeti zenetudomány szomszédos diszciplínája, ugyanakkor a néprajztudomány egyik aldiszciplínája.

Új!!: Kadencia és Népzenekutatás · Többet látni »

Pjotr Iljics Csajkovszkij

Pjotr Iljics Csajkovszkij (Votkinszk, 1840. május 7. – Szentpétervár, 1893. november 6.) orosz romantikus zeneszerző, az egyetemes zenetörténet egyik legkiemelkedőbb, egyik legismertebb és egyik legközkedveltebb alakja.

Új!!: Kadencia és Pjotr Iljics Csajkovszkij · Többet látni »

Polifónia

A polifónia (gör.: sokhangúság, sokféle hangzás) vagy polifon szerkesztés a zenében a homofóniával szembeállított fogalom.

Új!!: Kadencia és Polifónia · Többet látni »

Romantika

Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.

Új!!: Kadencia és Romantika · Többet látni »

Tonika

A tonika (francia tonique) a dúr–moll tonális zenében a hangnem alaphangja.

Új!!: Kadencia és Tonika · Többet látni »

Variáció (zene)

A variáció (vagy változat) egy zenei műforma: egy adott zenei téma dallam-, harmónia-, ritmusbeli vagy formai átdolgozása.

Új!!: Kadencia és Variáció (zene) · Többet látni »

Versenymű

A versenymű (concerto, koncert) egy olyan műfaj, amely esetében egy vagy több szólóhangszer áll szemben, „felelget” a tuttival, azaz a teljes zenekarral.

Új!!: Kadencia és Versenymű · Többet látni »

Wolfgang Amadeus Mozart

Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.

Új!!: Kadencia és Wolfgang Amadeus Mozart · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Kadencia és 16. század · Többet látni »

5. szimfónia (Beethoven)

Az 5., c-moll szimfónia (op. 67.) Ludwig van Beethoven 1804 és 1808 között íródott szimfóniája, az egyik legismertebb zenei kompozíció a klasszikus zenében, és egyike a legtöbbet játszott műnek a műfaján belül.

Új!!: Kadencia és 5. szimfónia (Beethoven) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »