Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kémia

Index Kémia

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.

101 kapcsolatok: Acetilén, Albert Einstein, Alkalmazott tudomány, Alkímia, Allotrópia, Analitikai kémia, Atom, Atommodell, Atomsugár, Autoprotolízis, Ásványtan, Bölcsek köve, Biokémia, Biológia, Bioszervetlen kémia, Definíció, Dendrimer, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, Elektrokémia, Elektronaffinitás, Elektronegativitás, Elektronszerkezet, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Fémorganikus kémia, Fény, Földrajztudomány, Fizika, Fizikai kémia, Fotokémia, Gallium, Germánium, Gravimetria (egyértelműsítő lap), Gravitáció, Gyógyszerkémia, Ideális gáz, Ion, Ionsugár, Izoméria, Izotóp, James Chadwick, John Dalton, Joseph John Thomson, Kémiai egyenlet, Kémiai elem, Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai képlet, Kémiai kötés, Kémiai Nobel-díj, ..., Kémiai reakció, Kénsav, Középkor, Kőolaj, Kinetikus gázelmélet, Komplexkémia, Koncentráció, Kovalens sugár, Kromatográfia, Kvalitatív analízis, Magkémia, Matematika, Max Planck, Misztika, Modern fizika, Molekula, Molekulapálya, Neutron, Niels Bohr, Okkultizmus, Oldat, Oldhatóság, Orvostudomány, Petrolkémia, PH, Polarimetria, Pufferoldat, Radiokémia, Reakciókinetika, Refraktometria, Robert Millikan, Sav, Sav-bázis elméletek, Sav-bázis reakció, Savak és bázisok erőssége, SI mértékegységrendszer, Spektroszkópia, Számítógépes kémia, Szerves kémia, Szervetlen kémia, Sztereokémia, Természettudomány, Termoanalízis, Termokémia, Titrimetria, Vegyész, Vegyület, Vis vitalis, Werner Heisenberg, 18. század, 20. század. Bővíteni index (51 több) »

Acetilén

Az acetilén (etin, C2H2), gáz halmazállapotú, telítetlen szénhidrogén.

Új!!: Kémia és Acetilén · Többet látni »

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy téves a tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Új!!: Kémia és Albert Einstein · Többet látni »

Alkalmazott tudomány

Alkalmazott tudományról vagy gyakorlati tudományról azon tudományágak esetében beszélhetünk, amelyek a világ olyan területével foglalkoznak, amely valamilyen gyakorlati tevékenység szempontjából kiemelkedően fontos.

Új!!: Kémia és Alkalmazott tudomány · Többet látni »

Alkímia

Smaragdtábláról írott könyvének címlapja (Emerald Tablet) Az alkímia egy ősi beavatási rendszer, mai szóval iskola, amelynek lényegét tekintve nincs köze a kémiához.

Új!!: Kémia és Alkímia · Többet látni »

Allotrópia

A gyémánt és a grafit a szén allotrop módosulatai Egy kémiai elemnek azonos halmazállapotú, de többféle molekulaszerkezetű vagy különböző kristályszerkezetű változatban való előfordulását allotrópiának nevezzük.

Új!!: Kémia és Allotrópia · Többet látni »

Analitikai kémia

Labor, Biokémia Intézet, Kölni Egyetem Az analitikai kémia a kémia azon részterülete, amely különböző anyagok mennyiségi és minőségi elemzésével foglalkozik.

Új!!: Kémia és Analitikai kémia · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Kémia és Atom · Többet látni »

Atommodell

Az atommodell az atom szerkezetét, felépítését leíró elméleti kép.

Új!!: Kémia és Atommodell · Többet látni »

Atomsugár

Az atomsugár az atommag és a legkülső stabil elektronpálya távolsága az egyensúlyi helyzetben levő atomban.

Új!!: Kémia és Atomsugár · Többet látni »

Autoprotolízis

Az autoprotolízis azon kémiai folyamatok összessége, amelyekben azonos molekulák között hidrogénion (H+) átadás történik.

Új!!: Kémia és Autoprotolízis · Többet látni »

Ásványtan

Az ásványtan vagy mineralógia (régebben Oryktognózia) a földtudományok (geológia) olyan területe, amely az ásványok tanulmányozásával és rendszerezésével foglalkozik.

Új!!: Kémia és Ásványtan · Többet látni »

Bölcsek köve

The Alchemist Discovering Phosphorus, Joseph Wright of Derby 1771-es műve a bölcsek kövét kutató alkimistát ábrázolja A bölcsek köve (lapis philosophorum vagy philosophicum) az „ultima materia”, az alkimisták által végrehajtott kémiai reakciók képzeletbeli végterméke, mellyel – a „materia primá”-ból – többek között aranyat is lehet készíteni.

Új!!: Kémia és Bölcsek köve · Többet látni »

Biokémia

A biokémia (régiesen életvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai reakciókat tanulmányozó tudományág.

Új!!: Kémia és Biokémia · Többet látni »

Biológia

Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög bios – ’élő’ és logos – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.

Új!!: Kémia és Biológia · Többet látni »

Bioszervetlen kémia

A bioszervetlen kémia az egyes elemek és szervetlen vegyületek biológiai funkcióival, élettani hatásaival, biocid és toxikológiai sajátosságaival foglalkozó tudomány.

Új!!: Kémia és Bioszervetlen kémia · Többet látni »

Definíció

Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását.

Új!!: Kémia és Definíció · Többet látni »

Dendrimer

A dendrimerek elágazó szerkezetű molekulák, amelyek egy központi magból indulnak ki.

Új!!: Kémia és Dendrimer · Többet látni »

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (Tobolszk, 1834. január 27.Julián-naptár szerint (korabeli orosz időszámítás)/február 8.Gergely-naptár szerint (mai időszámítás) – Szentpétervár, 1907. január 20./február 2.) orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója.

Új!!: Kémia és Dmitrij Ivanovics Mengyelejev · Többet látni »

Elektrokémia

Az elektrokémia a kémia, azon belül a fizikai kémia egyik ága.

Új!!: Kémia és Elektrokémia · Többet látni »

Elektronaffinitás

Az elektronaffinitás, Eea fogalmát különbözőképpen értelmezik.

Új!!: Kémia és Elektronaffinitás · Többet látni »

Elektronegativitás

Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).

Új!!: Kémia és Elektronegativitás · Többet látni »

Elektronszerkezet

Atomi és molekuláris elektronpályák Az atomfizika területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben.

Új!!: Kémia és Elektronszerkezet · Többet látni »

Ernest Rutherford

Lord Ernest Rutherford (of Nelson, New Zealand and Cambridge) (Brightwater, 20 km-re Nelsontól 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) Nobel-díjas fizikus, aki kémiából kapott Nobel-díjat.

Új!!: Kémia és Ernest Rutherford · Többet látni »

Erwin Schrödinger

Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger (Bécs-Erdberg, 1887. augusztus 12. – Bécs, 1961. január 4.) Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.

Új!!: Kémia és Erwin Schrödinger · Többet látni »

Fémorganikus kémia

A fémorganikus kémia a szerves fémvegyületek kémiája.

Új!!: Kémia és Fémorganikus kémia · Többet látni »

Fény

Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.

Új!!: Kémia és Fény · Többet látni »

Földrajztudomány

A Föld domborzati térképe A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete.

Új!!: Kémia és Földrajztudomány · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipiotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha, valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Kémia és Fizika · Többet látni »

Fizikai kémia

A fizikai kémia a kémiai folyamatok fizikai vonatkoztatását vizsgáló tudományág, a kémia egyik ága.

Új!!: Kémia és Fizikai kémia · Többet látni »

Fotokémia

A fotokémia kémia a fény hatására lejátszódó kémiai folyamatokkal, illetve a kémiai folyamatokat kísérő nem termikus gerjesztésű fényjelenségekkel foglalkozó területe.

Új!!: Kémia és Fotokémia · Többet látni »

Gallium

A gallium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Kémia és Gallium · Többet látni »

Germánium

A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben, mint 2 és 4 vegyértékű pozitív ion szerepel.

Új!!: Kémia és Germánium · Többet látni »

Gravimetria (egyértelműsítő lap)

* Gravimetria (analitikai kémia) vagy Súlyszerinti analízis a magyar nyelvben az Analitikai kémia Mennyiségi analízis ágának egyik formája, amely egy minta valamely alkotórészének a minta egy adott részéhez viszonyított tömegét a kettő száraz tömegeiként mért arányából határozza meg (A Térfogatos analízis ezzel szemben ezt az arányt a minta adott tömegének oldatba hozása után az oldatnak egy ismert töménységű mérővegyület oldatával való kémiai reakciója alapján a használt mérőoldat térfogatából számítja ki).

Új!!: Kémia és Gravimetria (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza.

Új!!: Kémia és Gravitáció · Többet látni »

Gyógyszerkémia

A gyógyszerkémia tudománya a gyógyszerek – pontosabban gyógyszermolekulák – előállításával (szintézis) és vizsgálatával (analízis) foglalkozik.

Új!!: Kémia és Gyógyszerkémia · Többet látni »

Ideális gáz

Az ideális gáz a fizikában használt absztrakció, a gázok olyan egyszerűsített modelljét írja le, amelynek termodinamikai viselkedése egyszerű kinematikai eszközökkel írható le.

Új!!: Kémia és Ideális gáz · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Új!!: Kémia és Ion · Többet látni »

Ionsugár

Space-filling modellek az ionok méretének szemléltetésére (kationok - fent, anionok - lent) Noha sem az atom, sem az ion önmagában nem jellemezhető éles határvonallal, mégis szokás atom- vagy ionsugárt megadni egy-egy elem különböző állapotának jellemzésére, amely például egy atom- vagy ionrácsban az atomok vagy ionok kötéstávolságával is kapcsolatos.

Új!!: Kémia és Ionsugár · Többet látni »

Izoméria

Az izoméria típusai Izomériának (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezzük azt a jelenséget, amikor egyetlen összegképlethez több különböző molekulaszerkezet tartozik.

Új!!: Kémia és Izoméria · Többet látni »

Izotóp

Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.

Új!!: Kémia és Izotóp · Többet látni »

James Chadwick

Sir James Chadwick (Cheshire, 1891. október 20. – Cambridge, 1974. július 24.) Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője.

Új!!: Kémia és James Chadwick · Többet látni »

John Dalton

John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. – Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.

Új!!: Kémia és John Dalton · Többet látni »

Joseph John Thomson

Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.

Új!!: Kémia és Joseph John Thomson · Többet látni »

Kémiai egyenlet

A kémiai egyenletek vagy reakcióegyenletek a kémiai reakciók gyors kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) megfogalmazása.

Új!!: Kémia és Kémiai egyenlet · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Kémia és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája

periódusos rendszer, ahol az elemek aszerint vannak színezve, hogy melyik időszakban fedezték fel őket.

Új!!: Kémia és Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája · Többet látni »

Kémiai elemek periódusos rendszere

A kémiai elemek periódusos rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Új!!: Kémia és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »

Kémiai képlet

A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosítást ad összetételükről és szerkezetükről.

Új!!: Kémia és Kémiai képlet · Többet látni »

Kémiai kötés

Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.

Új!!: Kémia és Kémiai kötés · Többet látni »

Kémiai Nobel-díj

A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak.

Új!!: Kémia és Kémiai Nobel-díj · Többet látni »

Kémiai reakció

A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.

Új!!: Kémia és Kémiai reakció · Többet látni »

Kénsav

A kénsav (H2O4) színtelen, nagy sűrűségű folyadék, kétértékű, erős ásványi sav.

Új!!: Kémia és Kénsav · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Kémia és Középkor · Többet látni »

Kőolaj

A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Új!!: Kémia és Kőolaj · Többet látni »

Kinetikus gázelmélet

A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.

Új!!: Kémia és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »

Komplexkémia

A kémiában komplexnek hívjuk azokat a vegyületeket, ionokat, amelyekben koordinatív kötéssel ligandumok kapcsolódnak a középpontban lévő atomhoz, ionhoz.

Új!!: Kémia és Komplexkémia · Többet látni »

Koncentráció

A koncentráció az összetételi arány egyfajta kifejezése: négy mennyiség, amely kifejezi valamely elegy, keverék, vagy oldat egyik komponensének a térfogatra vonatkoztatott összetételét; így lehet tömegkoncentráció, anyagmennyiség-koncentráció, térfogati koncentráció, illetve részecskeszám-koncentráció.

Új!!: Kémia és Koncentráció · Többet látni »

Kovalens sugár

Kovalens és az atomsugár összehasonlító ábrájaA fizikai kémiában és az atomfizikában a kovalens sugár (r_) az atomok közti kötéstávolságot leíró fizikai-kémiai jellemző.

Új!!: Kémia és Kovalens sugár · Többet látni »

Kromatográfia

A kromatográfia, amely a görög χρώμα: khróma, szín és γραφειν: graphein írni szavak összetétele, egy keverékek elválasztására használatos laboratóriumi módszercsalád neve.

Új!!: Kémia és Kromatográfia · Többet látni »

Kvalitatív analízis

A kvalitatív analízist, vagy minőségi elemzést vegyületek, keverékek egyszerű vagy összetett alkotórészeinek meghatározása kémiai, biokémiai, fizikai-kémiai vagy fizikai módszerekkel.

Új!!: Kémia és Kvalitatív analízis · Többet látni »

Magkémia

A magkémia (nukleáris kémia) a kémiának az az ága, amely az atommagokat és a magreakciókat kémiai módszerekkel vizsgálja.

Új!!: Kémia és Magkémia · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Kémia és Matematika · Többet látni »

Max Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, Németország, 1858. április 23. – Göttingen, Németország, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Új!!: Kémia és Max Planck · Többet látni »

Misztika

Misztika (latin mysticus.

Új!!: Kémia és Misztika · Többet látni »

Modern fizika

fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.

Új!!: Kémia és Modern fizika · Többet látni »

Molekula

A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Új!!: Kémia és Molekula · Többet látni »

Molekulapálya

A molekulapálya a klasszikus definíció szerint az a térrész a molekulában, ahol a kötőelektronpár(ok) legalább 90%-os valószínűséggel megtalálhatók.

Új!!: Kémia és Molekulapálya · Többet látni »

Neutron

A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Új!!: Kémia és Neutron · Többet látni »

Niels Bohr

Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, aki az atomszerkezet és a kvantummechanika tudományterületén dolgozott.

Új!!: Kémia és Niels Bohr · Többet látni »

Okkultizmus

John Dee „szent asztala” Az okkultizmus (a ’titkos, rejtett’ jelentésű latin occultus szóból) a 19. században keletkezett megjelölés arra a világszemléletre, amely rejtett hatóerőktől szerzett titkos tudásra hivatkozik.

Új!!: Kémia és Okkultizmus · Többet látni »

Oldat

A többkomponensű, homogén, vagy inhomogén rendszereket összefoglaló néven elegyeknek nevezzük.

Új!!: Kémia és Oldat · Többet látni »

Oldhatóság

Az oldhatóság fogalma alatt a telített oldatban az oldott anyag és az oldószer tömegarányát értjük.

Új!!: Kémia és Oldhatóság · Többet látni »

Orvostudomány

Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.

Új!!: Kémia és Orvostudomány · Többet látni »

Petrolkémia

A petrolkémia a kőolajtermékek átalakítási és feldolgozási lehetőségeivel foglalkozó, a szerves kémia egyik válfaját képező tudományág.

Új!!: Kémia és Petrolkémia · Többet látni »

PH

A pH (pondus hidrogenii, latinul potentia hydrogeni, hidrogénion-kitevő) dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi.

Új!!: Kémia és PH · Többet látni »

Polarimetria

A polarimetria analitikai eljárás, ami során lineárisan polarizált fényt vezetnek át egy optikailag aktív közegen, és mérik a fény polarizációs síkjának elfordulási szögét.

Új!!: Kémia és Polarimetria · Többet látni »

Pufferoldat

A kémiai pufferoldatok, pufferrendszerek gyenge savnak/bázisnak, és annak egy erős savval vagy bázissal alkotott sójának oldata, ami állandó pH-értéket biztosít egy rendszerben.

Új!!: Kémia és Pufferoldat · Többet látni »

Radiokémia

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez elnyeli őket. A gamma-sugárzás erőssége az útja során folyamatosan csökken. A radiokémia a radioaktív sugárzások kémiai anyagokkal kiváltott reakcióit vizsgálja.

Új!!: Kémia és Radiokémia · Többet látni »

Reakciókinetika

Kémiai reakciót a hatékony ütközések eredményeznek. Nagyobb nyomáson és koncentráció esetén nagyobb a hatékony ütközések száma is A reakciókinetika a fizikai kémia egyik részterülete.

Új!!: Kémia és Reakciókinetika · Többet látni »

Refraktometria

A refraktometria a törésmutató mérésén alapuló minőségi és mennyiségi analitikai vizsgálati módszer.

Új!!: Kémia és Refraktometria · Többet látni »

Robert Millikan

Millikan 23 évesen Robert Andrews Millikan (Morrison, Illinois, 1868. március 22. – San Marino, Kalifornia, 1953. december 19.) amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért.

Új!!: Kémia és Robert Millikan · Többet látni »

Sav

Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.

Új!!: Kémia és Sav · Többet látni »

Sav-bázis elméletek

A sav-bázis elméletek a savasság és lúgosság kialakulására, hatásmechanizmusára vonatkozó magyarázatok.

Új!!: Kémia és Sav-bázis elméletek · Többet látni »

Sav-bázis reakció

Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún.

Új!!: Kémia és Sav-bázis reakció · Többet látni »

Savak és bázisok erőssége

Savak és bázisok erőssége:Milyen mértékben képes az adott sav ill.

Új!!: Kémia és Savak és bázisok erőssége · Többet látni »

SI mértékegységrendszer

Az SI alapegységei és összefüggésük A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.

Új!!: Kémia és SI mértékegységrendszer · Többet látni »

Spektroszkópia

A spektroszkópia a spektrumok készítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.

Új!!: Kémia és Spektroszkópia · Többet látni »

Számítógépes kémia

A kémiai számítástechnika az elméleti kémia és a kvantumkémia egyik ága.

Új!!: Kémia és Számítógépes kémia · Többet látni »

Szerves kémia

A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.

Új!!: Kémia és Szerves kémia · Többet látni »

Szervetlen kémia

A szervetlen kémia a kémia egyik jelentős ága, mely a szervetlen vegyületek tulajdonságaival és reakcióival foglalkozik.

Új!!: Kémia és Szervetlen kémia · Többet látni »

Sztereokémia

A sztereokémia más néven térizoméria a kémiának az az ága, amely az atomok térbeli szerkezetét vizsgálja egy molekulán belül.

Új!!: Kémia és Sztereokémia · Többet látni »

Természettudomány

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.

Új!!: Kémia és Természettudomány · Többet látni »

Termoanalízis

Termoanalízis során a minta valamely fizikai tulajdonságának változását mérjük (vizsgáljuk) a hőmérséklet függvényében.

Új!!: Kémia és Termoanalízis · Többet látni »

Termokémia

A termokémia a kémiai reakciók során lejátszódó hőmérséklet- és energiaváltozásokkal foglalkozó tudomány, a fizikai kémia egyik ága.

Új!!: Kémia és Termokémia · Többet látni »

Titrimetria

A titrimetria vagy térfogatos analízis a gravimetriával, a mikroanalízissel és a műszeres elemzéssel együtt az analitikai kémia ágaihoz tartozik, annak a kvantitatív analízis tárgykörébe.

Új!!: Kémia és Titrimetria · Többet látni »

Vegyész

Szintetikus vegyész toxinok működését akadályozó molekula előállításán dolgozik a Lawrence Livermore National Laboratoryban A vegyész a kémiával foglalkozó tudós.

Új!!: Kémia és Vegyész · Többet látni »

Vegyület

Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.

Új!!: Kémia és Vegyület · Többet látni »

Vis vitalis

A szerves kémia kialakulásának egyik fő állomása a vis vitalis elmélete volt.

Új!!: Kémia és Vis vitalis · Többet látni »

Werner Heisenberg

Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.

Új!!: Kémia és Werner Heisenberg · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Kémia és 18. század · Többet látni »

20. század

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek A 20.

Új!!: Kémia és 20. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Vegyszer, Vegytan, Vegyészet.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »