Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Ahimsza, Aparigraha, Asztéja, Ászana, Ísvara, Brahmacsarja, Buddhizmus, Csakra, Dhárana, Dhjána (hinduizmus), Gautama Sziddhártha, Guna, Guru, Isvara, Jama, Jóga, Jógi, Kaivalja, Klésák (hinduizmus), Krisztus, Nijama, Patandzsali, Prakriti, Pratjahara, Prána, Pránájáma, Purusa, Saucsa, Szamádhi, Szanszkrit nyelv, Szantósa, Szatja, Szútra, Sziddhi, Szvádhjája, Szvámi Vivékánanda, Tapasz (hinduizmus), Vairágja, 400.
Ahimsza
Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'.
Új!!: Jóga-szútrák és Ahimsza · Többet látni »
Aparigraha
Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".
Új!!: Jóga-szútrák és Aparigraha · Többet látni »
Asztéja
Az asztéja szanszkrit szó (अस्तेय), jelentése: nem-lopni.
Új!!: Jóga-szútrák és Asztéja · Többet látni »
Ászana
Az ászana szanszkrit szó (आसन), jelentése: elhelyezkedés, kitartás, testtartás, illetve stabil, kényelmes póz, ülésmód.
Új!!: Jóga-szútrák és Ászana · Többet látni »
Ísvara
Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág a hinduizmuson belül.
Új!!: Jóga-szútrák és Ísvara · Többet látni »
Brahmacsarja
A brahmacsarja (szanszkrit: ब्रह्मचर्य, brahmacsarjā, angol: brahmacharya) a hinduizmusban és a dzsainizmusban használt kifejezés, amely önmegtartóztatást, önfegyelmet jelent.
Új!!: Jóga-szútrák és Brahmacsarja · Többet látni »
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Új!!: Jóga-szútrák és Buddhizmus · Többet látni »
Csakra
A csakra (szanszkrit: चक्रम्) az ind filozófia ezoterikus hagyományai szerint az emberi testben elhelyezkedő pszichikai energia központi magja, amely úgy a hindu tantrizmus, mint a tantrikus buddhizmus alapvető fogalma.
Új!!: Jóga-szútrák és Csakra · Többet látni »
Dhárana
A dhárana (szanszkrit: धारणा, kiejtve: dháraná) a jógában használt fogalom, jelentése: koncentráció.
Új!!: Jóga-szútrák és Dhárana · Többet látni »
Dhjána (hinduizmus)
A dhjána (szanszkrit: ध्यान) szó jelentése szemlélődés, mély meditáció.
Új!!: Jóga-szútrák és Dhjána (hinduizmus) · Többet látni »
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Új!!: Jóga-szútrák és Gautama Sziddhártha · Többet látni »
Guna
A guna szanszkrit szó (गुण, guṇá) melynek több jelentése van.
Új!!: Jóga-szútrák és Guna · Többet látni »
Guru
A guru (dévanágari: गुरु), a tanító szanszkrit elnevezése, eredetileg a világi tudásanyag, de később a vallási, spirituális tudás közvetítője elsősorban az indiai vallásokban, a hinduizmusban és a szikhizmusban, dzsainizmusban, buddhizmusban.
Új!!: Jóga-szútrák és Guru · Többet látni »
Isvara
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ísvara.
Új!!: Jóga-szútrák és Isvara · Többet látni »
Jama
A jama (néha jáma, szanszkrit: यम, yama, jelentése: szabályozni vagy harmonizálniGodfrey Devereux: A jóga alapjai, 2002) etikai szabályokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Új!!: Jóga-szútrák és Jama · Többet látni »
Jóga
A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
Új!!: Jóga-szútrák és Jóga · Többet látni »
Jógi
ászanában A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga azon gyakorlója, aki már elért egy bizonyos mesteri szintet, beleértve az indiai vallások szannjásza és meditáció gyakorlóját is.
Új!!: Jóga-szútrák és Jógi · Többet látni »
Kaivalja
A kaivalja (szanszkrit: कैवल्य, nyugati átírás: kaivalya) a megszabadultság állapota.
Új!!: Jóga-szútrák és Kaivalja · Többet látni »
Klésák (hinduizmus)
A klésa (szanszkrit: क्लेश) az ind filozófiában és a jóga bölcseletében használt fogalom, jelentése: méreg.
Új!!: Jóga-szútrák és Klésák (hinduizmus) · Többet látni »
Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Új!!: Jóga-szútrák és Krisztus · Többet látni »
Nijama
A nijama (néha nijáma, szanszkrit: नियम, nijamá) betartandó előírásokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Új!!: Jóga-szútrák és Nijama · Többet látni »
Patandzsali
Patandzsali vagy másképp Patanydzsali (szanszkrit: पतञ्जलि, tamil: பதஞ்சலி, angol átírás: Patanjali) egy indiai név.
Új!!: Jóga-szútrák és Patandzsali · Többet látni »
Prakriti
A prakriti vagy prakrti szanszkrit szó (प्रकृति, IAST: prakṛti), jelentése: természet, eredet.
Új!!: Jóga-szútrák és Prakriti · Többet látni »
Pratjahara
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pratjáhára.
Új!!: Jóga-szútrák és Pratjahara · Többet látni »
Prána
A prána (szanszkrit: प्राण, átírva prāṇa, jelentése: szél, az élet lehelete) a hinduizmusban életerőt vagy életenergiát jelent.
Új!!: Jóga-szútrák és Prána · Többet látni »
Pránájáma
A pránájáma szanszkrit szó (प्राणायाम), jelentése a prána irányítása, kiterjesztése.
Új!!: Jóga-szútrák és Pránájáma · Többet látni »
Purusa
#ÁTIRÁNYÍTÁS átman.
Új!!: Jóga-szútrák és Purusa · Többet látni »
Saucsa
A saucsa (szanszkrit: शौच) tisztaságot jelent.
Új!!: Jóga-szútrák és Saucsa · Többet látni »
Szamádhi
A szamádhi (szanszkrit: समाधि) vagy szamápatti egy tudat feletti spirituális tapasztalat, tudatállapot, elragadtatás vagy a bölcsesség legfelsőbb szintje a hindu, buddhista, dzsaina, szikh és jóga iskolákban, a mély meditáció (dhjána) gyakorlatán keresztül.
Új!!: Jóga-szútrák és Szamádhi · Többet látni »
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Új!!: Jóga-szútrák és Szanszkrit nyelv · Többet látni »
Szantósa
A szantósa vagy szamtósa szanszkrit szó (संतोष), jelentése megelégedettség, elégedettnek lenni.
Új!!: Jóga-szútrák és Szantósa · Többet látni »
Szatja
A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.
Új!!: Jóga-szútrák és Szatja · Többet látni »
Szútra
A szútra (szanszkrit: सूत्र, páli: szutta, magadhi prakrit: szúja) a hinduizmusban és a buddhizmusban manuálé vagy egyéb szöveges formátumú aforizma vagy aforizma-gyűjtemény.
Új!!: Jóga-szútrák és Szútra · Többet látni »
Sziddhi
A sziddhi (szanszkrit सिद्धि) többjelentésű szó; utalhat a paranormális, természetfeletti vagy más mágikus képességekre, a mélyreható beteljesülésre, de önfelfedezést vagy Isten-megvalósítást is jelenthet.
Új!!: Jóga-szútrák és Sziddhi · Többet látni »
Szvádhjája
A szvádhjája szanszkrit kifejezés (स्वाध्याय); szó szerinti jelentése: öntanulmányozás.
Új!!: Jóga-szútrák és Szvádhjája · Többet látni »
Szvámi Vivékánanda
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vivékánanda.
Új!!: Jóga-szútrák és Szvámi Vivékánanda · Többet látni »
Tapasz (hinduizmus)
A tapasz, néha tapah (szanszkrit: तपस) többjelentésű szó, itt önfegyelmezést, aszkézist, önmegtagadást jelent.
Új!!: Jóga-szútrák és Tapasz (hinduizmus) · Többet látni »
Vairágja
A vairágja (szanszkrit: वैराग्य, nyugati átírással: vairagya) az ind filozófiákban használt kifejezés, amely szenvedélytelenséget, vágynélküliséget, kötődésmentességet jelent, uralmat a vágyak felett.
Új!!: Jóga-szútrák és Vairágja · Többet látni »
400
Nincs leírás.
Új!!: Jóga-szútrák és 400 · Többet látni »
