Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Jávor Pál (labdarúgó)

Index Jávor Pál (labdarúgó)

Jávor Pál, született Jakubek (Újpest, 1907. február 5. – Budapest, 1989. február 5.) válogatott labdarúgó, csatár, bajnoki gólkirály, majd edző.

30 kapcsolatok: Újpest (történelmi település), Újpest FC, Újpesti MTE, ŠK Slovan Bratislava, Bp. Spartacus, Budapest, Csatár (labdarúgás), Csepel SC, Diósgyőri VTK, Dunaújváros FC, Február 5., Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyarország, Mesteredző, Somogy FC, Soroksár FC, Szombathelyi Haladás, Vasas SC (labdarúgás), 1907, 1932–1933-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1933–1934-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1934–1935-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1941–1942-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1942–1943-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1945-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1945–1946-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1946–1947-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1958–1959-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1989.

Újpest (történelmi település)

Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Újpest (történelmi település) · Többet látni »

Újpest FC

Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Újpest FC · Többet látni »

Újpesti MTE

Az Újpesti Munkásképző Torna Egyesület egy megszűnt labdarúgócsapat, melynek székhelye Budapest IV. kerületében volt.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Újpesti MTE · Többet látni »

ŠK Slovan Bratislava

Az ŠK Slovan Bratislava (a Slovan név magyarul szlávot jelent) a legismertebb és legeredményesebb szlovák labdarúgócsapat, székhelye Pozsonyban található.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és ŠK Slovan Bratislava · Többet látni »

Bp. Spartacus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Budapesti Spartacus.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Bp. Spartacus · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Budapest · Többet látni »

Csatár (labdarúgás)

kapus megpróbál kivédeni A csatár, azaz támadó egy játékos a labdarúgócsapatban, aki a legközelebb helyezkedik el az ellenfél gólvonalához, és aki elsősorban a gólszerzésért felelős.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Csatár (labdarúgás) · Többet látni »

Csepel SC

A Csepel SC Magyarország azon klubjainak egyike amelyik a rendszerváltás előtt többször is bajnokságot nyert, majd utána pénzügyi problémák miatt egyre lejjebb csúszott, jelenleg a Megye I-ben szerepel.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Csepel SC · Többet látni »

Diósgyőri VTK

A Diósgyőri VTK (alapításkori név: Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre, később Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre, ma DVTK, avagy Diósgyőri VTK) egy több sportág bajnokságában csapatot, versenyzőket indító sportklub Miskolcon.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Diósgyőri VTK · Többet látni »

Dunaújváros FC

A Dunaújváros FC egykori magyar bajnok labdarúgócsapat Dunaújvárosban.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Dunaújváros FC · Többet látni »

Február 5.

Névnapok: Ágota, Ingrid + Abiáta, Adelaida, Adelheid, Agáta, Agrippína, Akilina, Alett, Alida, Elke, Eta, Etelka, Heidi, Izrael, Jáfet, Kájusz, Kolos, Kolozs, Léda, Modeszta, Modesztusz.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Február 5. · Többet látni »

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Magyar labdarúgó-válogatott

A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Magyarország · Többet látni »

Mesteredző

A mesteredzői cím egy 1952-ben alapított, a legjobb magyar edzők elismerését szolgáló díj.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Mesteredző · Többet látni »

Somogy FC

A Somogy FC egy megszűnt labdarúgócsapat, melynek székhelye Kaposváron volt.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Somogy FC · Többet látni »

Soroksár FC

#ÁTIRÁNYÍTÁS Soroksári AC.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Soroksár FC · Többet látni »

Szombathelyi Haladás

A Szombathelyi Haladás 1919-ben alakult szombathelyi labdarúgóklub.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Szombathelyi Haladás · Többet látni »

Vasas SC (labdarúgás)

A Vasas FC vagy röviden Vasas nagy múltú magyar egykori élvonalbeli labdarúgócsapat, jelenleg másodosztályú Budapest XIII. kerületéből.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és Vasas SC (labdarúgás) · Többet látni »

1907

Nincs leírás.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1907 · Többet látni »

1932–1933-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1932-33-ban 12 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1932–1933-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1933–1934-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Profi Bajnokság I osztályában 1933-34-ben 12 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1933–1934-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1934–1935-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1934-35-ben 12 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1934–1935-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1941–1942-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1941-42-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért, melyet története során először a Csepeli WMFC szerzett meg.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1941–1942-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1942–1943-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1942–43-ban 16 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1942–1943-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1945-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Az 1944-45 ös Nemzeti Bajnokságban 16 csapat indult, a második világháború miatt azonban csak három fordulót tudtak lebonyolítani.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1945-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1945–1946-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1945-46-ban az erőviszonyok tisztázása véget összevonták az első és a másodosztály 28 csapatát.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1945–1946-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1946–1947-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Az 1946–1947-es magyar labdarúgó-bajnokság a magyar labdarúgó-bajnokság 44.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1946–1947-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1958–1959-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Az 1958–1959-es labdarúgó bajnokságot a Csepel nyerte az MTK és a Honvéd előtt.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1958–1959-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Jávor Pál (labdarúgó) és 1989 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »