Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
141 kapcsolatok: Agathürszök, Alánia, Alánok, Alföld, Ammianus Marcellinus, Amu-darja, Angelino Dulcert, Animizmus, Aorszok, Arabok, Avarok, Az adózás története, Azovi-tenger, Ászik, Baktria, Besenyők, Bizánci Birodalom, Dákok, Déli-Urál, Dnyeper, Don, Duna–Tisza köze, Esztergom, Földművelés, Földrajztudomány, Fekete Nagy Antal, Felvidék, Ferences rend, Feudalizmus, Grúzia, Havasalföld, Heves és Külső-Szolnok vármegye, Hsziungnuk, Hunok, I. Bogdán moldvai fejedelem, I. Károly magyar király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, II. Constantius római császár, Illírek, Indoiráni nyelvek, Invalidus-ház, Iszlám, IV. Béla magyar király, Jazigok, Jászapáti, Jászberény, Jászkisér, Jászkun kerület, Jászság, ..., Jászvásár, Jobbágy, Kangarok, Kangcsü, Kaukázus (hegység), Kavarok, Kazár Birodalom, Kazárok, Káptalan, Közigazgatás, Kelták, Kereszténység, Kiegyezés, Kiskunság, Kolostor, Kunok, Kunország, Kusánok, Kvádok, Lehel kürtje, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyarország, Markomannok, Masszagéták, Május 6., Mária Terézia magyar királynő, Moldva (régió), Mongolok, Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni, Nagykunság, Nádor, Német Lovagrend, Népvándorláskor, Nyelvcsere, Országgyűlés, Oszét nyelv, Oszétia, Oszétok, Oszmán Birodalom, Otrokocsi Fóris Ferenc, Pálffy János (nádor), Pilisjászfalu, Pogányság, Rajnai forint, Régi Nagy Bulgária, Redemptio, Roxolánok, Ruszok, Szabirok, Szakák, Szarmaták, Szék (terület), Szepesy Gyula, Szir-darja, Szirákok, Szkíta nyelv, Szkíta szokások, Szkíták, Szokásjog, Szolnok, Sztrabón, Tatárjárás, Törökök, Törvényhatóság, Türkök, Tulajdonjog, Urál (folyó), Vandálok, Vármegye, Zalánkemén, Zsigmond magyar király, 1116, 1283, 13. század, 1330-as évek, 1342, 14. század, 1422, 1474, 15. század, 1696, 1702, 1715, 1731, 1741, 1745, 18. század, 1848, 1876, 1876-os megyerendezés, 870-es évek. Bővíteni index (91 több) »
Agathürszök
Dák férfiú szobra Az agathürszök – a görögök szerint agathürszoi, agathürszioi (αγαθυρσοι, αγαθυρσιοι) – Hérodotosz szerint a királyi szkíták rokonai voltak.
Új!!: Jászok és Agathürszök · Többet látni »
Alánia
Alánia az ászi nép középkori királysága volt a Kaukázus északi előterében.
Új!!: Jászok és Alánia · Többet látni »
Alánok
Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Új!!: Jászok és Alánok · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Jászok és Alföld · Többet látni »
Ammianus Marcellinus
Ammianus Marcellinus (330 körül – 395/400 körül) a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója.
Új!!: Jászok és Ammianus Marcellinus · Többet látni »
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Új!!: Jászok és Amu-darja · Többet látni »
Angelino Dulcert
Angelino Dulcert térképe (1339) Angelino Dulcert, Angelino de Dulceti, vagy Angelino de Dalorto (született 1320-1339 körül) - olasz, mallorcai térképész.
Új!!: Jászok és Angelino Dulcert · Többet látni »
Animizmus
Az animizmus az a hit, hogy minden tárgy, dolog és természeti jelenség lélekkel, spirituális lényeggel bír és ez alapján azok tisztelete vagy a velük szemben tanúsított magatartásban e hit következetes érvényesítése.
Új!!: Jászok és Animizmus · Többet látni »
Aorszok
Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.
Új!!: Jászok és Aorszok · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Jászok és Arabok · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Jászok és Avarok · Többet látni »
Az adózás története
Az adó egy adott közösség tagjai által kötelezően fizetendő hozzájárulás a közös célok megvalósításához.
Új!!: Jászok és Az adózás története · Többet látni »
Azovi-tenger
Az Azovi-tenger (orosz Азовское море, ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble.
Új!!: Jászok és Azovi-tenger · Többet látni »
Ászik
Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Jászok és Ászik · Többet látni »
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Új!!: Jászok és Baktria · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Jászok és Besenyők · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Jászok és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Új!!: Jászok és Dákok · Többet látni »
Déli-Urál
A Déli-Urál az oroszországi Urál hegylánc része.
Új!!: Jászok és Déli-Urál · Többet látni »
Dnyeper
A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.
Új!!: Jászok és Dnyeper · Többet látni »
Don
A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.
Új!!: Jászok és Don · Többet látni »
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Új!!: Jászok és Duna–Tisza köze · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Jászok és Esztergom · Többet látni »
Földművelés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Növénytermesztés.
Új!!: Jászok és Földművelés · Többet látni »
Földrajztudomány
A Föld domborzati térképe A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete.
Új!!: Jászok és Földrajztudomány · Többet látni »
Fekete Nagy Antal
Fekete Nagy Antal (Szentes, 1900. május 8. – Budapest, 1969. július 16.) történész, levéltáros.
Új!!: Jászok és Fekete Nagy Antal · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Jászok és Felvidék · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Jászok és Ferences rend · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Jászok és Feudalizmus · Többet látni »
Grúzia
Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.
Új!!: Jászok és Grúzia · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Jászok és Havasalföld · Többet látni »
Heves és Külső-Szolnok vármegye
Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Új!!: Jászok és Heves és Külső-Szolnok vármegye · Többet látni »
Hsziungnuk
A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.
Új!!: Jászok és Hsziungnuk · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Jászok és Hunok · Többet látni »
I. Bogdán moldvai fejedelem
I.
Új!!: Jászok és I. Bogdán moldvai fejedelem · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Jászok és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Jászok és I. Lipót magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Jászok és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Constantius római császár
Flavius Magnus Magnentius érméje, ő volt, aki meggyilkolta Constantius öccsét Constans császárt II.
Új!!: Jászok és II. Constantius római császár · Többet látni »
Illírek
Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Új!!: Jászok és Illírek · Többet látni »
Indoiráni nyelvek
Indoiráni nyelvek Az indoiráni nyelvek a szláv nyelvek, valamint az örmény nyelv mellett az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágainak egyikét alkotják.
Új!!: Jászok és Indoiráni nyelvek · Többet látni »
Invalidus-ház
Az Invalidus-ház, más néven Károly-kaszárnya Budapest V. kerületének egyik monumentális barokk polgári épülete, ma a Fővárosi Önkormányzat székháza.
Új!!: Jászok és Invalidus-ház · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Jászok és Iszlám · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Jászok és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Jazigok
Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.
Új!!: Jászok és Jazigok · Többet látni »
Jászapáti
Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járás székhelye.
Új!!: Jászok és Jászapáti · Többet látni »
Jászberény
Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.
Új!!: Jászok és Jászberény · Többet látni »
Jászkisér
Jászkisér város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Új!!: Jászok és Jászkisér · Többet látni »
Jászkun kerület
Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.
Új!!: Jászok és Jászkun kerület · Többet látni »
Jászság
első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.
Új!!: Jászok és Jászság · Többet látni »
Jászvásár
Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Jászok és Jászvásár · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Jászok és Jobbágy · Többet látni »
Kangarok
A Szir-darja és vízgyűjtő területe Kankar fejedelem pénzérméje''Előlap: a nagyúr arcmása; hátlap: nemzetségjegye'' A kangarok – helyesebben kankarok – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsiában laktak.
Új!!: Jászok és Kangarok · Többet látni »
Kangcsü
A Csang Csien által meglátogatott és leírt országok (előbbieket kék szín jelöli) Kang (康), Kangcsü (康居) vagy Kangkuo (康國) a legkorábbi kínai jelentésekben a Szir-darja középső szakaszát, valamint a Talasz és a Csu folyó lapályát magában foglaló területet, vagyis a kangarok országát jelentette.
Új!!: Jászok és Kangcsü · Többet látni »
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Új!!: Jászok és Kaukázus (hegység) · Többet látni »
Kavarok
alsószentmihályfalvai kazáriai rovásírással készült felirat A kavarok (középgörög καβαροι, hibás olvasata kabarok) a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak.
Új!!: Jászok és Kavarok · Többet látni »
Kazár Birodalom
A világ térképe 820-ban, benne kék színnel jelölve a Kazár Birodalom. A Kazár Birodalom a kelet-európai sztyepp legszervezettebb állama volt, melyet a kazárok uraltak.
Új!!: Jászok és Kazár Birodalom · Többet látni »
Kazárok
A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.
Új!!: Jászok és Kazárok · Többet látni »
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.
Új!!: Jászok és Káptalan · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Jászok és Közigazgatás · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Jászok és Kelták · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Jászok és Kereszténység · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Jászok és Kiegyezés · Többet látni »
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Új!!: Jászok és Kiskunság · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Jászok és Kolostor · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Jászok és Kunok · Többet látni »
Kunország
Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kipcsak sisak (13. század) Kunország vagy Kumánia (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.
Új!!: Jászok és Kunország · Többet látni »
Kusánok
A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.
Új!!: Jászok és Kusánok · Többet látni »
Kvádok
Az i.sz. 1. században a kvádok és a markomannok a Római Birodalommal szomszédos területek lakói voltak A kvádok a szvéb csoportba tartozó kisebb germán törzs, amely i. e. 8-ban elhagyta a Majna folyó vidékét, és a mai Morvaország területére költözött.
Új!!: Jászok és Kvádok · Többet látni »
Lehel kürtje
Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje.
Új!!: Jászok és Lehel kürtje · Többet látni »
Magyar Nemzeti Levéltár
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) 2012-es megalakítása óta Magyarország központi, általános levéltára, amely kisebb, területi illetőségű szervezeti egységekkel, tagintézményekkel rendelkezik.
Új!!: Jászok és Magyar Nemzeti Levéltár · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Jászok és Magyarország · Többet látni »
Markomannok
A markomannok a nyugati germánok (szvébek) egyik ókori törzse; nevük határvidékieket jelent.
Új!!: Jászok és Markomannok · Többet látni »
Masszagéták
Tomürisz (Τομυρις), az ászik királynője (i. e. kb. 530.), a ''Promptuarium Iconum Insigniorum'' szerint A masszagéták (mazkut) királysága a Keleti-Kaukázusban (i. sz. 290 körül) Masszaget (helytelenül Masszagéta), többes számban Masszagéták – görög nyelvű forrásokban Masszagetai: Μασσαγεται – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Új!!: Jászok és Masszagéták · Többet látni »
Május 6.
Névnapok: Frida, Ivett + Ditta, Eliz, Evetke, Federika, Friderika, Ida, Iduna, Ivetta, János, Judit, Jutka, Ovídiusz, Szavéta, Tamara, Tankréd, Zsóka.
Új!!: Jászok és Május 6. · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Jászok és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
Új!!: Jászok és Moldva (régió) · Többet látni »
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Új!!: Jászok és Mongolok · Többet látni »
Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni
Al-Dzsajháni, teljes nevén: Abu áh (Abu Naszr Szaíd) Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni (tudományos átírásban: Abū ’āh Muḥammad ibn Aḥmad al-Ğayhānī, perzsa nyelven: ابو عبدالله محمد بن احمد جیهانی; Dzsajhán?, IX. század – Buhara, 922 után) vélhetően perzsa anyanyelvű, arabul író buharai tudós és államférfi.
Új!!: Jászok és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni · Többet látni »
Nagykunság
az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részén terül el.
Új!!: Jászok és Nagykunság · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Jászok és Nádor · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Jászok és Német Lovagrend · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: Jászok és Népvándorláskor · Többet látni »
Nyelvcsere
A nyelvcsere az a nyelvészeti, nyelvekben végbemenő folyamat, amelynek során két, hosszú ideig egymással érintkező, vagy egymás szomszédságában élő közösség közül az egyik, saját nyelvét fokozatosan feladva átveszi a másik közösség nyelvét.
Új!!: Jászok és Nyelvcsere · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Jászok és Országgyűlés · Többet látni »
Oszét nyelv
Az oszét nyelv (Oszétul ирон æвзаг, iron ævzhag vagy иронау, ironau, perzsául: آسی) az iráni nyelvek közé tartozó nyelv, amelyet főképp az Oroszország és Grúzia nemzetközileg elismert határán elterülő kettéosztott Oszétiában beszélnek.
Új!!: Jászok és Oszét nyelv · Többet látni »
Oszétia
A Kaukázus nyelvi–etnikai térképe. Az oszétok által lakott területek a térkép közepén találhatók. Oszétia (oszétül Ирыстон, oroszul Осетия, grúzul ოსეთი) etnonyelvi régió a Nagy-Kaukázus két oldalán, amelyet zömmel oszétok, az oszét nyelvet beszélő iráni nép népesít be.
Új!!: Jászok és Oszétia · Többet látni »
Oszétok
Észak-kaukázusi oszét viselet (18. század) Az oszétek – oszét nyelven irættæ – az iráni nyelvű népek csoportjához tartozó nép.
Új!!: Jászok és Oszétok · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Jászok és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Otrokocsi Fóris Ferenc
Otrokocsi Fóris Ferenc 1691. november 20-án Franekerbe érkezett, ahol megírta feltűnést keltő Origines Hungaricae című kétkötetes munkáját, amely összehasonlító nyelvészetünkben hosszú ideig kiváló iskolát nyitott meg. Otrokocsi Fóris Ferenc (Rimaszécs vagy Otrokocs, 1648. október – Nagyszombat, 1718. október 1.) bölcseleti, teológiai és jogi doktor, akadémiai jogtanár, a barokk gályarab-irodalom képviselője.
Új!!: Jászok és Otrokocsi Fóris Ferenc · Többet látni »
Pálffy János (nádor)
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.
Új!!: Jászok és Pálffy János (nádor) · Többet látni »
Pilisjászfalu
Bánya Pilisjászfalu község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Jászok és Pilisjászfalu · Többet látni »
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Új!!: Jászok és Pogányság · Többet látni »
Rajnai forint
A rajnai forint eredetileg azon Rajna menti választófejedelmek által veretett aranypénz volt, akik IV. Károly aranybullájában pénzverési jogot kaptak.
Új!!: Jászok és Rajnai forint · Többet látni »
Régi Nagy Bulgária
Nagy Bulgária 650-ben (barnával) Az onogur-bolgár birodalom az onogurok Kuvrat által létrehozott állama volt a Donyec és a Déli-Bug közötti területen, amelyet Nagy-Bulgária, Óbulgária, Magna Bulgaria néven is illett a történeti irodalom.
Új!!: Jászok és Régi Nagy Bulgária · Többet látni »
Redemptio
A latin redemptio (magyaros átírásban redempció) vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat.
Új!!: Jászok és Redemptio · Többet látni »
Roxolánok
A roxolánok a szarmaták törzsszövetségébe tartozó törzs voltak, az i. e. 3. században a Don vidékén éltek.
Új!!: Jászok és Roxolánok · Többet látni »
Ruszok
A ruszok (szláv Русь, görög Ῥῶς) kora középkori népcsoport volt, amelyről Oroszország, Ruténia és Belarusz a nevét kapta.
Új!!: Jászok és Ruszok · Többet látni »
Szabirok
A szabirok, szavirok stb.
Új!!: Jászok és Szabirok · Többet látni »
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Új!!: Jászok és Szakák · Többet látni »
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Új!!: Jászok és Szarmaták · Többet látni »
Szék (terület)
A Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjai a 13. században A szék a magyar közigazgatás egyik alapvető területi egysége volt az 1876-os megyerendezésig a Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjainál: a székelyeknél, szászoknál, kunoknál, jászoknál, a szepesi gömörőröknél és az egyházi nemeseknél.
Új!!: Jászok és Szék (terület) · Többet látni »
Szepesy Gyula
Szepesy Gyula (Dömsöd, 1913 – Budapest, 2001. január) magyar leíró nyelvész. Az ún. „tötö” nyelv vagy tötözés kifejezés egyik megalkotója.
Új!!: Jászok és Szepesy Gyula · Többet látni »
Szir-darja
A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.
Új!!: Jászok és Szir-darja · Többet látni »
Szirákok
A szirákok szállásterülete az i. e. 1. században, az ászik vándorlása idején A szirákok – görögösen szirakoi (σιρακοι), latinosan siraci – a szkíta népek közé tartoztak.
Új!!: Jászok és Szirákok · Többet látni »
Szkíta nyelv
A szkíta nyelvet, pontosabban a szkíta népek nyelvét – közmegegyezés szerint – az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az iráni nyelvek keleti csoportjába osztják be.
Új!!: Jászok és Szkíta nyelv · Többet látni »
Szkíta szokások
Szkíta ifjú szobra (i. e. 2. század) Táncoló szkíták (Pesavar, Buner-domborművek), i. e. kb. 1. század A szkíták szokásait elsősorban régészeti hagyatékuk, másodsorban egykorú vagy közel egykorú források tanúságtétele nyomán ismerjük.
Új!!: Jászok és Szkíta szokások · Többet látni »
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Új!!: Jászok és Szkíták · Többet látni »
Szokásjog
A szokásjog egy adott társadalmi környezetben objektíven ellenőrizhető, kialakult magatartásmintát jelent.
Új!!: Jászok és Szokásjog · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Jászok és Szolnok · Többet látni »
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Új!!: Jászok és Sztrabón · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Jászok és Tatárjárás · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Jászok és Törökök · Többet látni »
Törvényhatóság
A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig.
Új!!: Jászok és Törvényhatóság · Többet látni »
Türkök
Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.
Új!!: Jászok és Türkök · Többet látni »
Tulajdonjog
A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a "legfőbb hatalom" a dolog fölött.
Új!!: Jászok és Tulajdonjog · Többet látni »
Urál (folyó)
Az Urál folyó Oroszországban és Kazahsztánban.
Új!!: Jászok és Urál (folyó) · Többet látni »
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Új!!: Jászok és Vandálok · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Jászok és Vármegye · Többet látni »
Zalánkemén
Zalánkemén (korábban Szalánkemén, szerbül Стари Сланкамен / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, India községben.
Új!!: Jászok és Zalánkemén · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Jászok és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1116
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1116 · Többet látni »
1283
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1283 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Jászok és 13. század · Többet látni »
1330-as évek
----.
Új!!: Jászok és 1330-as évek · Többet látni »
1342
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1342 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Jászok és 14. század · Többet látni »
1422
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1422 · Többet látni »
1474
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1474 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Jászok és 15. század · Többet látni »
1696
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1696 · Többet látni »
1702
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1702 · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1715 · Többet látni »
1731
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1731 · Többet látni »
1741
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1741 · Többet látni »
1745
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1745 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Jászok és 18. század · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1848 · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Jászok és 1876 · Többet látni »
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Új!!: Jászok és 1876-os megyerendezés · Többet látni »
870-es évek
Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 820-as évek – 830-as évek – 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek Évek: 870 871 872 873 874 875 876 877 878 879.
Új!!: Jászok és 870-es évek · Többet látni »
Átirányítja itt:
Jász.
