49 kapcsolatok: Alexander von Humboldt, Ammónia, August Wilhelm von Hofmann, Biológia, Bonni Egyetem, Carl Schmidt (kémikus), Charles Adolphe Wurtz, Cianát, Darmstadt, Európa, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Friedrich Wöhler, Gießen, Halogének, Hesseni Nagyhercegség, Hidrogén, Izoméria, Joseph Louis Gay-Lussac, Kémia, Kémiai reakció, Lajos–Miksa Egyetem, Lucius Junius Moderatus Columella, Magyar Tudományos Akadémia, Május 12., Műtrágyázás, München, Németország, Növények, Nitrogén, Párizs, Sav, Szén, Szén-dioxid, Szövet (biológia), Szerves kémia, Szervetlen kémia, Talaj, Vegyület, 1803, 1822, 1824, 1826, 1832, 1838, 1840, 1845, 1852, 1873.
Alexander von Humboldt
Báró Alexander von Humboldt, teljes nevén Friedrich Wilhelm Heinrich Alexander Freiherr von Humboldt (Berlin, 1769. szeptember 14. – Berlin, 1859. május 6.) német természettudós és utazó, Wilhelm von Humboldt öccse.
Új!!: Justus von Liebig és Alexander von Humboldt · Többet látni »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Justus von Liebig és Ammónia · Többet látni »
August Wilhelm von Hofmann
August Wilhelm von Hofmann (Gießen, 1818. április 8. – Berlin, 1892. május 5.) német kémikus; a 19.
Új!!: Justus von Liebig és August Wilhelm von Hofmann · Többet látni »
Biológia
Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Új!!: Justus von Liebig és Biológia · Többet látni »
Bonni Egyetem
A Bonni Egyetem Bonn nyilvános oktatási intézménye, amelyet 1818-ban III. Frigyes Vilmos porosz király alapított, ma Németország egyik legnagyobb egyeteme.
Új!!: Justus von Liebig és Bonni Egyetem · Többet látni »
Carl Schmidt (kémikus)
Carl Ernst Heinrich Schmidt (Mitau, Kurzeme, 1822. június 13. – Dorpat, 1894. március 11.) balti német orvos és kémikus.
Új!!: Justus von Liebig és Carl Schmidt (kémikus) · Többet látni »
Charles Adolphe Wurtz
Charles Adolphe Wurtz (Strasbourg, 1817. november 26. – Párizs, 1884. május 12.) francia kémikus.
Új!!: Justus von Liebig és Charles Adolphe Wurtz · Többet látni »
Cianát
A cianát anion kalottamodellje. A cianát anion olyan ion, amely egy oxigén-, egy szén- és egy nitrogénatomból áll, melyek ebben a sorrendben kapcsolódnak egymáshoz (−).
Új!!: Justus von Liebig és Cianát · Többet látni »
Darmstadt
Darmstadt város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén.
Új!!: Justus von Liebig és Darmstadt · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Justus von Liebig és Európa · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Justus von Liebig és Földközi-tenger · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Justus von Liebig és Fekete-tenger · Többet látni »
Friedrich Wöhler
Friedrich Wöhler (Eschersheim, ma Frankfurt am Main része, 1800. július 31. – Göttingen, 1882. szeptember 23.) német kémikus.
Új!!: Justus von Liebig és Friedrich Wöhler · Többet látni »
Gießen
Gießen, más írásmóddal Giessen egyetemváros Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Justus von Liebig és Gießen · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Justus von Liebig és Halogének · Többet látni »
Hesseni Nagyhercegség
A Hesseni Nagyhercegség (németül: Großherzogtum Hessen, vagy Großherzogtum Hessen und bei Rhein) vagy Hessen-Darmstadt egy történelmi állam a mai Németország területén.
Új!!: Justus von Liebig és Hesseni Nagyhercegség · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Justus von Liebig és Hidrogén · Többet látni »
Izoméria
Az izoméria típusai Izomériának (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezik az azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű molekulák között fennálló viszonyt.
Új!!: Justus von Liebig és Izoméria · Többet látni »
Joseph Louis Gay-Lussac
260px 260px Joseph Louis Gay-Lussac (Saint-Léonard-de-Noblat, 1778. december 6. – Párizs, 1850. május 9.) francia fizikus, vegyész.
Új!!: Justus von Liebig és Joseph Louis Gay-Lussac · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Justus von Liebig és Kémia · Többet látni »
Kémiai reakció
A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.
Új!!: Justus von Liebig és Kémiai reakció · Többet látni »
Lajos–Miksa Egyetem
A Lajos–Miksa Egyetem (németül Ludwig-Maximilians-Universität, LMU) a bajor főváros, München legnagyobb és Németország második legnagyobb egyeteme több mint 44 ezer hallgatóval.
Új!!: Justus von Liebig és Lajos–Miksa Egyetem · Többet látni »
Lucius Junius Moderatus Columella
Columella (1. század) római mezőgazdász, író.
Új!!: Justus von Liebig és Lucius Junius Moderatus Columella · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Justus von Liebig és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Május 12.
Névnapok: Pongrác + Achilles, Achillesz, Adon, Adonisz, Ahillész, Böngér, Dalma, Domicella, Domitilla, Gemma, Germán, Gyöngy, Gyöngyvirág, Ivána, Ivica, Johanna, Kora, Korália, Korall, Násfa, Nerella, Nerina, Pongor, Viktor.
Új!!: Justus von Liebig és Május 12. · Többet látni »
Műtrágyázás
Vicon Rotaflow műtrágyaszóró Műtrágya zsákokban A környezetünkben a kultúrnövények betakarításának következtében a termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el.
Új!!: Justus von Liebig és Műtrágyázás · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: Justus von Liebig és München · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Justus von Liebig és Németország · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Justus von Liebig és Növények · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Justus von Liebig és Nitrogén · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Justus von Liebig és Párizs · Többet látni »
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Új!!: Justus von Liebig és Sav · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Justus von Liebig és Szén · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Justus von Liebig és Szén-dioxid · Többet látni »
Szövet (biológia)
A szövet (lat. textus) egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű, tehát ugyanabból a csíralemezből kialakuló), hasonló alakú és azonos feladatot betöltő sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközi állomány (substantia intercellularis) együttese.
Új!!: Justus von Liebig és Szövet (biológia) · Többet látni »
Szerves kémia
A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.
Új!!: Justus von Liebig és Szerves kémia · Többet látni »
Szervetlen kémia
A szervetlen kémia a kémia egyik jelentős ága, mely a szervetlen vegyületek tulajdonságaival és reakcióival foglalkozik.
Új!!: Justus von Liebig és Szervetlen kémia · Többet látni »
Talaj
Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege.
Új!!: Justus von Liebig és Talaj · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Justus von Liebig és Vegyület · Többet látni »
1803
Nincs leírás.
Új!!: Justus von Liebig és 1803 · Többet látni »
1822
Nincs leírás.
Új!!: Justus von Liebig és 1822 · Többet látni »
1824
Nincs leírás.
Új!!: Justus von Liebig és 1824 · Többet látni »
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Új!!: Justus von Liebig és 1826 · Többet látni »
1832
Nincs leírás.
Új!!: Justus von Liebig és 1832 · Többet látni »
1838
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.
Új!!: Justus von Liebig és 1838 · Többet látni »
1840
Nincs leírás.
Új!!: Justus von Liebig és 1840 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Justus von Liebig és 1845 · Többet látni »
1852
Nincs leírás.
Új!!: Justus von Liebig és 1852 · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Justus von Liebig és 1873 · Többet látni »