Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
93 kapcsolatok: Andrus Ansip, ANO 2011, Új Demokrácia, Ausztria, Az Európai Bizottság elnöke, Írország, Észt Reformpárt, Észtország, Belgium, Bulgária, Ciprusi Köztársaság, Corina Crețu, Csehország, Dánia, December 1., December 31., Demokrata Párt (Olaszország), Demokrata Tömörülés, Egyesült Királyság, Egység (párt), Európai Bizottság, Európai Néppárt, Európai Szocialisták Pártja, Európai Unió, Federica Mogherini, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Fine Gael, Finnország, Franciaország, Frans Timmermans, Görögország, Günther Oettinger, GERB, Hollandia, Horvát Szociáldemokrata Párt, Horvátország, Irány – Szociáldemokrácia, Július 1., Július 15., Július 7., Jean-Claude Juncker, Johannes Hahn, Jonathan Hill, Jyrki Katainen, Kereszténydemokrata és Flamand, Kereszténydemokrata Unió, Keresztényszociális Néppárt (Luxemburg), Konzervatív Párt (Egyesült Királyság), Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában, Kristalina Georgieva, ..., Lengyelország, Lettország, Liberálisok (Svédország), Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt, Litván Szociáldemokrata Párt, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Margrethe Vestager, Maroš Šefčovič, Málta, Második Barroso-bizottság, Modern Közép Párt, Munkáspárt (Hollandia), Munkáspárt (Málta), Navracsics Tibor (politikus), Németország, Néppárt (Spanyolország), Nemzeti Koalíció, Neven Mimica, November 1., November 30., Olaszország, Osztrák Néppárt, Polgári Platform (Lengyelország), Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szeptember 19., Szlovákia, Szlovénia, Szocialista Párt (Franciaország), Szociáldemokrata Párt (Portugália), Szociáldemokrata Párt (Románia), Valdis Dombrovskis, Věra Jourová, Violeta Bulc, Von der Leyen-bizottság, 2014, 2016, 2017, 2019. Bővíteni index (43 több) »
Andrus Ansip
Andrus Ansip (Tartu, 1956. október 1. –) észt politikus, az Észt Reformpárt korábbi vezetője, 2005.
Új!!: Juncker-bizottság és Andrus Ansip · Többet látni »
ANO 2011
ANO 2011 (csehül: Akce nespokojených občanů, ANO; magyarul: Elégedetlen Polgárok Akciója, más értelemben az ANO Igen-t jelent) egy csehországi, centrista, populista párt, amit Andrej Babiš Csehország második leggazdagabb embere, a MAFRA médiacég és az Agrofert-konszern tulajdonosa alapított.
Új!!: Juncker-bizottság és ANO 2011 · Többet látni »
Új Demokrácia
Új Demokrácia (görögül: Νέα Δημοκρατία, Néa Dimokratía) egy görögországi liberális-konzervatív, jobbközép politikai párt.
Új!!: Juncker-bizottság és Új Demokrácia · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Juncker-bizottság és Ausztria · Többet látni »
Az Európai Bizottság elnöke
Az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió legmagasabb rangú nem közvetlenül választott tisztségviselője.
Új!!: Juncker-bizottság és Az Európai Bizottság elnöke · Többet látni »
Írország
Írország (angolul: Ireland, írül: Éire) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009. 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb. Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.
Új!!: Juncker-bizottság és Írország · Többet látni »
Észt Reformpárt
Az Észt Reformpárt (észtül: Eesti Reformierakond) liberális-jobbközép politikai párt Észtországban.
Új!!: Juncker-bizottság és Észt Reformpárt · Többet látni »
Észtország
Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.
Új!!: Juncker-bizottság és Észtország · Többet látni »
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Új!!: Juncker-bizottság és Belgium · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Juncker-bizottság és Bulgária · Többet látni »
Ciprusi Köztársaság
Ciprus állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság szigetország a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre, amely Ciprus szigetén terül el.
Új!!: Juncker-bizottság és Ciprusi Köztársaság · Többet látni »
Corina Crețu
Corina Crețu román politikus, a PRO Romania párt tagja, 2014 és 2019 között az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa.
Új!!: Juncker-bizottság és Corina Crețu · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Juncker-bizottság és Csehország · Többet látni »
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Juncker-bizottság és Dánia · Többet látni »
December 1.
Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.
Új!!: Juncker-bizottság és December 1. · Többet látni »
December 31.
Az év utolsó napja.
Új!!: Juncker-bizottság és December 31. · Többet látni »
Demokrata Párt (Olaszország)
A Demokrata Párt (Partito Democratico, PD) Olaszország legnagyobb balközép pártja 2007.
Új!!: Juncker-bizottság és Demokrata Párt (Olaszország) · Többet látni »
Demokrata Tömörülés
A Demokrata Tömörülés (görögül: Δημοκρατικός Συναγερμός (ΔΗΣΥ), röviden DISZI vagy nemzetközileg elterjedt rövidítésével DISY) kereszténydemokrata, konzervatív politikai párt a Ciprusi Köztársaságban.
Új!!: Juncker-bizottság és Demokrata Tömörülés · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Juncker-bizottság és Egyesült Királyság · Többet látni »
Egység (párt)
Az Egység (lettül Vienotība) egy liberális-konzervatív politikai párt Lettországban, amelyet 2010-ben hozott létre három politikai párt, mint választási szövetség.
Új!!: Juncker-bizottság és Egység (párt) · Többet látni »
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság (EB, magyarul gyakran csak Bizottság, angolul European Commission, EC, franciául Commission européenne, németül Europäische Kommission) az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve.
Új!!: Juncker-bizottság és Európai Bizottság · Többet látni »
Európai Néppárt
Az Európai Néppárt (angolul European People's Party, a továbbiakban EPP) európai szintű jobbközép politikai párt.
Új!!: Juncker-bizottság és Európai Néppárt · Többet látni »
Európai Szocialisták Pártja
Az Európai Szocialisták Pártja (angolul Party of European Socialists, PES) európai szintű szociáldemokrata párt.
Új!!: Juncker-bizottság és Európai Szocialisták Pártja · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Juncker-bizottság és Európai Unió · Többet látni »
Federica Mogherini
Federica Mogherini (Róma, 1973. június 16. –) olasz politikus, 2014.
Új!!: Juncker-bizottság és Federica Mogherini · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Juncker-bizottság és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Fine Gael
A Fine Gael (IPA:; jelentése: "Ír család (vagy törzs)") egy liberális-konzervatív és kereszténydemokrata párt Írországban.
Új!!: Juncker-bizottság és Fine Gael · Többet látni »
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Új!!: Juncker-bizottság és Finnország · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Juncker-bizottság és Franciaország · Többet látni »
Frans Timmermans
Frans Timmermans, teljes neve: Franciscus Cornelis Gerardus Maria Timmermans (Maastricht, 1961. május 6. –) holland politikus, diplomata, az Európai Bizottság jelenlegi alelnöke, bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa.
Új!!: Juncker-bizottság és Frans Timmermans · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Juncker-bizottság és Görögország · Többet látni »
Günther Oettinger
Günther Hermann Oettinger (Stuttgart, 1953. október 15. –) német politikus, 2010.
Új!!: Juncker-bizottság és Günther Oettinger · Többet látni »
GERB
A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (bolgárul: Граждани за европейско развитие на България), rövidítve GERB (bolgárul: ГЕРБ) egy bolgár jobbközép párt, amelyet 2006.
Új!!: Juncker-bizottság és GERB · Többet látni »
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Új!!: Juncker-bizottság és Hollandia · Többet látni »
Horvát Szociáldemokrata Párt
A Szociáldemokrata Párt (horvátul Socijaldemokratska partija Hrvatske, rövidítve SDP) Horvátország legnagyobb középbal pártja.
Új!!: Juncker-bizottság és Horvát Szociáldemokrata Párt · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Juncker-bizottság és Horvátország · Többet látni »
Irány – Szociáldemokrácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Irány – Szlovák Szociáldemokrácia.
Új!!: Juncker-bizottság és Irány – Szociáldemokrácia · Többet látni »
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
Új!!: Juncker-bizottság és Július 1. · Többet látni »
Július 15.
Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.
Új!!: Juncker-bizottság és Július 15. · Többet látni »
Július 7.
Névnapok: Apollónia + Apol, Apolka, Bandó, Bódog, Brendon, Cirill, Cirilla, Donald, Donát, Donáta, Donátó, Évald, Félix, Kasztor, Kíra, Kirill, Metód, Odiló, Odó, Olinda, Vilibald.
Új!!: Juncker-bizottság és Július 7. · Többet látni »
Jean-Claude Juncker
Jean-Claude Juncker (Redange, 1954. december 9. –) luxemburgi politikus, 1995 és 2013 között hazája miniszterelnöke, 2014 és 2019 között az Európai Bizottság elnöke.
Új!!: Juncker-bizottság és Jean-Claude Juncker · Többet látni »
Johannes Hahn
Johannes Hahn (Bécs, 1957. december 2. –) osztrák politikus, 2010-től az Európai Bizottság tagja (költségvetési biztos).
Új!!: Juncker-bizottság és Johannes Hahn · Többet látni »
Jonathan Hill
Jonathan Hill (London, 1960. július 24. –) brit konzervatív párti politikus.
Új!!: Juncker-bizottság és Jonathan Hill · Többet látni »
Jyrki Katainen
Jyrki Katainen (Siilinjärvi, 1971. október 14.) finn politikus.
Új!!: Juncker-bizottság és Jyrki Katainen · Többet látni »
Kereszténydemokrata és Flamand
A Kereszténydemokrata és Flamand (hollandul: Christen-Democratisch en Vlaams, rövidítve: CD&V) párt a belgiumi flamand közösség egyik politikai pártja, korábbi nevén Keresztény Néppárt (Christelijke Volkspartij, CVP).
Új!!: Juncker-bizottság és Kereszténydemokrata és Flamand · Többet látni »
Kereszténydemokrata Unió
A Kereszténydemokrata Unió (németül Christlich Demokratische Union Deutschlands, röviden CDU) Németország (1990-ig Nyugat-Németország) egyik nagy konzervatív néppártja, az Európai Néppárt tagja.
Új!!: Juncker-bizottság és Kereszténydemokrata Unió · Többet látni »
Keresztényszociális Néppárt (Luxemburg)
A Keresztényszociális Néppárt (luxemburgi nyelven Chrëschtlech-Sozial Vollekspartei, CSV) egy politikai párt Luxemburgban.
Új!!: Juncker-bizottság és Keresztényszociális Néppárt (Luxemburg) · Többet látni »
Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)
A Konzervatív és Unionista Párt (angolul Conservative and Unionist Party), rövid nevükön Konzervatív Párt, rövidebben: konzervatívok vagy Toryk) jobbközép politikai párt az Egyesült Királyságban, amely a konzervativizmus és a brit unionizmus elveit vallja. A legnagyobb párt az Egyesült Királyságban és jelenleg a legnagyobb a brit parlament alsóházában is, 360 képviselői hellyel. Jelenleg a Konzervatív Párt kormányozza az Egyesült Királyságot. Vezetője: Rishi Sunak, a miniszterelnök. A Konzervatív Pártot 1834-ben hozták létre a korábbi Tory Pártból, amelyet 1678-ban alapítottak. A Konzervatív Pártot ezért ma is gyakran nevezik úgy, hogy Tory Párt, vagy Toryk. A 19. században a konzervatívok és a Liberális Párt voltak az ország domináns pártjai. Mai nevét akkor kapta a párt, amikor 1912-ben egyesült a Liberális Unionista Párttal, de a hosszú nevet csak ritkán használják és leggyakrabban a Konzervatív Párt néven emlegetik a pártot. A 20. század elején emelkedett fel és lett a konzervatívok fő vetélytársává a Munkáspárt (Labour Party). A század inkább a Toryké volt: 57 éven igazgatták az országot konzervatív miniszterelnökök, köztük Winston Churchill (1940–1945, 1951–1955) és Margaret Thatcher (1979–1990). Thatcher kormányzása jelentős gazdasági liberalizációt hozott és ez a politika tette a Torykat az ország három fő pártalakulata közül a szabadpiac és az és euroszkepticizmus legjellemzőbb támogatójává. Hosszú munkáspárti uralom után a pártvezető elődeinél liberálisabban gondolkodó David Cameron vezette vissza a konzervatívokat a kormányzásba. A skót és a walesi parlamentben a Konzervatív Párt ellenzéki pártként van jelen. Észak-Írországban az Ulsteri Unionista Párt szövetségesei, amely alkotója a többpárti északír kormánynak. A londoni helyi önkormányzatokban, a Londoni Közgyűlésben a Konzervatív Párt helyi szervezete, a Londoni Konzervatívok képviselteti magát.
Új!!: Juncker-bizottság és Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) · Többet látni »
Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában
#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja.
Új!!: Juncker-bizottság és Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában · Többet látni »
Kristalina Georgieva
Kristalina Ivanova Georgieva-Kinova (Szófia, 1953. augusztus 13. –) bolgár közgazdász és politikus.
Új!!: Juncker-bizottság és Kristalina Georgieva · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Juncker-bizottság és Lengyelország · Többet látni »
Lettország
Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában.
Új!!: Juncker-bizottság és Lettország · Többet látni »
Liberálisok (Svédország)
Liberálisok (svédül: Liberalerna, rövidítése: L) egy svédországi liberális, szociálliberális szellemiségű politikai párt.
Új!!: Juncker-bizottság és Liberálisok (Svédország) · Többet látni »
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (angolul Alliance of Liberals and Democrats for Europe Party, rövidítve ALDE Párt) egy európai szintű liberális pártcsoportosulás, amely magában foglalja az ALDE-t és az Európai Demokrata Pártot.
Új!!: Juncker-bizottság és Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt · Többet látni »
Litván Szociáldemokrata Párt
A Litván Szociáldemokrata Párt (litvánul Lietuvos socialdemokratų partija, LSDP) egy politikai párt Litvániában, melyet már a 19. században létrehoztak, majd Litvánia 1918-as függetlenedésekor az ország vezető pártjainak egyike lett.
Új!!: Juncker-bizottság és Litván Szociáldemokrata Párt · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Juncker-bizottság és Litvánia · Többet látni »
Luxemburg
Luxemburg, hivatalosan Luxemburgi Nagyhercegség egy minden oldaláról szárazföld által határolt kis ország Északnyugat-Európában.
Új!!: Juncker-bizottság és Luxemburg · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Juncker-bizottság és Magyarország · Többet látni »
Margrethe Vestager
Margrethe Vestager dán politikus, 2014-től az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosa, 2019.
Új!!: Juncker-bizottság és Margrethe Vestager · Többet látni »
Maroš Šefčovič
Maroš Šefčovič szlovák diplomata és politikus.
Új!!: Juncker-bizottság és Maroš Šefčovič · Többet látni »
Málta
Málta (angolul: Malta), hivatalos nevén Máltai Köztársaság (angolul: Republic of Malta) szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengeren.
Új!!: Juncker-bizottság és Málta · Többet látni »
Második Barroso-bizottság
A második Barroso-bizottság 2010.
Új!!: Juncker-bizottság és Második Barroso-bizottság · Többet látni »
Modern Közép Párt
Modern Közép Párt (szlovénul: Stranka modernega centra, rövidítése: SMC) egy szlovéniai baloldali politikai párt volt, aminek vezetője Miro Cerar volt.
Új!!: Juncker-bizottság és Modern Közép Párt · Többet látni »
Munkáspárt (Hollandia)
A Munkáspárt (hollandul Partij van de Arbeid, rövidítve PvdA) 1946-ban alapított szociáldemokrata párt Hollandiában.
Új!!: Juncker-bizottság és Munkáspárt (Hollandia) · Többet látni »
Munkáspárt (Málta)
A Munkáspárt, máltai nevén Partit Laburista (angolul Labour Party) Málta két nagy pártjának egyike.
Új!!: Juncker-bizottság és Munkáspárt (Málta) · Többet látni »
Navracsics Tibor (politikus)
Navracsics Tibor (Veszprém, 1966. június 13. –) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus.
Új!!: Juncker-bizottság és Navracsics Tibor (politikus) · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Juncker-bizottság és Németország · Többet látni »
Néppárt (Spanyolország)
A Néppárt jelentős jobboldali politikai párt Spanyolországban, amely a 2011-es parlamenti választások óta kormányzási pozíciót töltött be.
Új!!: Juncker-bizottság és Néppárt (Spanyolország) · Többet látni »
Nemzeti Koalíció
A Nemzeti Koalíció (Kansallinen Kokoomus – KOK) (1951-ig Nemzeti Koalíciós Párt) egy finnországi párt.
Új!!: Juncker-bizottság és Nemzeti Koalíció · Többet látni »
Neven Mimica
Neven Mimica (Split, 1953. október 12.) horvát politikus és diplomata, aki 2014.
Új!!: Juncker-bizottság és Neven Mimica · Többet látni »
November 1.
Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.
Új!!: Juncker-bizottság és November 1. · Többet látni »
November 30.
Névnapok: András, Andor + Amál, Amália, André, Bandó, Dormán, Endre, Tarján, Trajánusz, Tullió, Levin.
Új!!: Juncker-bizottság és November 30. · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Juncker-bizottság és Olaszország · Többet látni »
Osztrák Néppárt
Az Osztrák Néppárt (németül Österreichische Volkspartei, ÖVP) osztrák kereszténydemokrata, konzervatív párt.
Új!!: Juncker-bizottság és Osztrák Néppárt · Többet látni »
Polgári Platform (Lengyelország)
Polgári Platform (lengyelül Platforma Obywatelska, PO) lengyelországi, korábban liberál-konzervatív, jelenleg, 2021.
Új!!: Juncker-bizottság és Polgári Platform (Lengyelország) · Többet látni »
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
Új!!: Juncker-bizottság és Portugália · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Juncker-bizottság és Románia · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Juncker-bizottság és Spanyolország · Többet látni »
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Juncker-bizottság és Svédország · Többet látni »
Szeptember 19.
Névnapok: Vilhelmina + Dorián, Emili, Január, Jónás, Konstancia, Konstantina, Mária, Sebő, Szabolcs, Szilárda, Tivadar, Tódor, Vilhelma, Vilma.
Új!!: Juncker-bizottság és Szeptember 19. · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Juncker-bizottság és Szlovákia · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Juncker-bizottság és Szlovénia · Többet látni »
Szocialista Párt (Franciaország)
A Szocialista Párt (franciául: Parti socialiste, PS) egy franciaországi szociáldemokrata párt, mely a balközép vezető ereje.
Új!!: Juncker-bizottság és Szocialista Párt (Franciaország) · Többet látni »
Szociáldemokrata Párt (Portugália)
A Szociáldemokrata Párt (portugálul: Partido Social Democrata, rövidítése: PSD) egy portugáliai politikai párt, mely nevével ellentétben liberális-konzervatív, jobbközép irányzatú.
Új!!: Juncker-bizottság és Szociáldemokrata Párt (Portugália) · Többet látni »
Szociáldemokrata Párt (Románia)
A Szociáldemokrata Párt (románul Partidul Social Democrat, PSD) Románia egyik legnagyobb pártja.
Új!!: Juncker-bizottság és Szociáldemokrata Párt (Románia) · Többet látni »
Valdis Dombrovskis
Valdis Dombrovskis (1971. augusztus 5.) lett politikus, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, 2009–2014 között Lettország miniszterelnöke volt.
Új!!: Juncker-bizottság és Valdis Dombrovskis · Többet látni »
Věra Jourová
Věra Jourová (Třebíč, 1964. augusztus 18. –) cseh politikus.
Új!!: Juncker-bizottság és Věra Jourová · Többet látni »
Violeta Bulc
Violeta Bulc (Ljubljana, 1964. január 24.) szlovén vállalkozó és politikus, 2014.
Új!!: Juncker-bizottság és Violeta Bulc · Többet látni »
Von der Leyen-bizottság
A von der Leyen-bizottság az Európai Unió 2019.
Új!!: Juncker-bizottság és Von der Leyen-bizottság · Többet látni »
2014
---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Juncker-bizottság és 2014 · Többet látni »
2016
----.
Új!!: Juncker-bizottság és 2016 · Többet látni »
2017
----.
Új!!: Juncker-bizottság és 2017 · Többet látni »
2019
----.
Új!!: Juncker-bizottság és 2019 · Többet látni »
