Tartalomjegyzék
31 kapcsolatok: A XX-ak, Becsületrend (Franciaország), Champs-Élysées, Festőművészet, Folies Bergère, Francia Riviéra, Franciaország, Franciák, Gyógyszer, Henri de Toulouse-Lautrec, Ipar, Jean-Antoine Watteau, Jean-Honoré Fragonard, Kabaré (színházi produkció), Litográfia, London, Május 31., Montmartre (Párizs), Moulin Rouge (Párizs), Nő, Nizza, Opéra Garnier, Párizs, Plakát, Posztumusz, Prostitúció, Rokokó, Salon d’Automne, Századforduló, Szeptember 23., Vasút.
A XX-ak
A XX-ak csoportja, (Les XX), vagy Les Vingt belga alkotóművészeti csoport húsz belga képzőművész – festő, tervező, szobrász – alkotóközössége volt a 19.
Megnézni Jules Chéret és A XX-ak
Becsületrend (Franciaország)
A franciaországi Becsületrend (Ordre national de la Légion d’honneur) a legmagasabb francia állami kitüntetés, amelyet Napoléon Bonaparte, Franciaország első konzulja alapított 1802-ben.
Megnézni Jules Chéret és Becsületrend (Franciaország)
Champs-Élysées
A Champs-Élysées, teljes nevén Avenue des Champs-Élysées (kiejtése: Sa(n)zelizé) a francia főváros, Párizs legismertebb és legelőkelőbb sugárútja.
Megnézni Jules Chéret és Champs-Élysées
Festőművészet
Frederic Leighton: ''A festő mézeshetei'' (1864) A festőművészet a képzőművészet egy ága, amely síkbeli színekből, vonalakból állít elő művészi kompozíciót.
Megnézni Jules Chéret és Festőművészet
Folies Bergère
Kosztüm, 1900 körül A Folies Bergère egy párizsi varieté, amely igen nagy népszerűségnek, és hírnévnek örvendett az 1890-es évektől.
Megnézni Jules Chéret és Folies Bergère
Francia Riviéra
A francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d’Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-től Mentonig terjedő szakasza, melynek hosszúsága kb.
Megnézni Jules Chéret és Francia Riviéra
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Jules Chéret és Franciaország
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Megnézni Jules Chéret és Franciák
Gyógyszer
Tabletták Vicoprofen fájdalomcsillapító corydoni csatában Reopro T infúzió; vérlemezkék kicsapódását gátolja az érfalban Kúpkészítés kézi, kúpöntő formában (12 és 100 db -os) Az Autoscript III automatizált recept alapján működő gyógyszerkiszedő robot felveszi és rekeszes tárolóba gyűjti az orvosságot a National Naval Medical Centerben, a marylandi Bethesdában Navy Acyclovir infúziós palackok és Aqua destillata pro injectione oldószer az intravénás keverékinfúziós állványon Shaw's Gyógyszertár, Seattle, Washington (1907) Lester automata gyógyszerészeti számláló és ellenőrző rendszer A gyógyszer (óegyiptomi: pẖrt – pekheret, phar-maki; görög: pharmakon;The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script.
Megnézni Jules Chéret és Gyógyszer
Henri de Toulouse-Lautrec
Henri de Toulouse-Lautrec (teljes nevén Henri Marie Raymond de Toulouse-Lautrec Monfa) (Albi, 1864. november 24. – Saint-André-du-Bois, Malromé kastély, 1901. szeptember 9.) francia festőművész, grafikus, a posztimpresszionizmus mestere.
Megnézni Jules Chéret és Henri de Toulouse-Lautrec
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Megnézni Jules Chéret és Ipar
Jean-Antoine Watteau
Indulás Cythera szigetéről (1717) Antoine Watteau (Valenciennes, 1684. október 10. – Nogent-sur-Marne, 1721. július 18.) francia festő.
Megnézni Jules Chéret és Jean-Antoine Watteau
Jean-Honoré Fragonard
Jean-Honoré Fragonard (Grasse, 1732. április 5. – Párizs, 1806. augusztus 22.): francia festő, a rokokó korának elismert művésze.
Megnézni Jules Chéret és Jean-Honoré Fragonard
Kabaré (színházi produkció)
Théophile-Alexandre Steinlen plakátja 1896-ból Lautrec: Moulin Rouge; 1892 thumb A kabaré – sajátos szórakoztató színház, Franciaországból ered.
Megnézni Jules Chéret és Kabaré (színházi produkció)
Litográfia
Színes kőnyomat szivarosdobozon 1917-es kőnyomatos plakát A litográfia, magyarul: kőnyomtatás, (görög λίθος – lithosz: 'kő' + γράφω – graphó: 'karcolni, írni, rajzolni) síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, egykor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása.
Megnézni Jules Chéret és Litográfia
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Megnézni Jules Chéret és London
Május 31.
Névnapok: Angéla, Petronella + Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra.
Megnézni Jules Chéret és Május 31.
Montmartre (Párizs)
A Montmartre egy 130 méter magas domb Párizs egyik külsőbb (18.) kerületében, a belvárostól kb.
Megnézni Jules Chéret és Montmartre (Párizs)
Moulin Rouge (Párizs)
A Moulin Rouge 1900-ban egy képes levelezőlapon Mistinguett a Moulin Rouge-ban Lautrec a Moulin Rouge-ban A Moulin Rouge (jelentése: Vörös Malom) Párizs legismertebb, legendás szórakozóhelye.
Megnézni Jules Chéret és Moulin Rouge (Párizs)
Nő
Szoptató anya a kislányával ''Lilith'' (1892), John Collier festménye Arcát sminkelő nő A nő anatómiai alaphelyzetben A nő a biológiai értelemben vett nőnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a hímnemű felnőtt emberrel, a férfival.
Megnézni Jules Chéret és Nő
Nizza
Nizza (franciául: Nice,, olaszul Nizza, görögül Nikaia) Franciaország ötödik legnagyobb városa.
Megnézni Jules Chéret és Nizza
Opéra Garnier
A két párizsi operaház közül a korábbi az Opéra Garnier (más néven Palais Garnier).
Megnézni Jules Chéret és Opéra Garnier
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Megnézni Jules Chéret és Párizs
Plakát
A 2008-as Calanchi nemzetközi színházfesztivál plakátja A plakát nagyméretű, nyomdailag sokszorosított kültéri hirdetmény, amely grafikai és tipográfiai elemek felhasználásával készül.
Megnézni Jules Chéret és Plakát
Posztumusz
A posztumusz (a latin postumus szóból, gyakran előfordul a hibás poszthumusz alakban is) melléknévi jelzőt általában valakinek a halála után megvalósult jogosultságra, publikációra, elismerésre alkalmazzuk.
Megnézni Jules Chéret és Posztumusz
Prostitúció
Kocsmai mulatozás prostituáltak társaságában, miközben egyikük kizsebel egy ittas vendéget, francia illusztráció, 1869 Női prostituált a placcon, Tijuana, Mexikó A prostitúció általánosan a személyi szabadság kiszolgáltatása fizetségért vagy befolyásért.
Megnézni Jules Chéret és Prostitúció
Rokokó
Carszkoje Szelóban Mária Antóniáról A 18. század elején Franciaországban létrejött egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta.
Megnézni Jules Chéret és Rokokó
Salon d’Automne
Salon d’Automne 1903 a katalógus borítólapja A Salon d’Automne (magyarosan kb. „szalon dotonn”) magyarul Őszi Szalon, egy 1903 óta minden ősszel a Société du Salon d’Automne (Őszi Szalon Társaság) által Párizsban megrendezett, külföldi művészeket is fogadó, nagyszabású, multidiszciplináris művészeti kiállítás, mely a hivatalos művészet konzervativizmusa elleni reakcióként jött létre, és fennállása óta számos új művészeti irányzat születésének színtere volt.
Megnézni Jules Chéret és Salon d’Automne
Századforduló
Századforduló megnevezéssel többnyire a 19–20.
Megnézni Jules Chéret és Századforduló
Szeptember 23.
Névnapok: Tekla + Ila, Ildikó, Ilona, Ilonka, Ilus, Krizosztom, Lina, Linett, Linetta, Líviusz, Őszike, Telma Ez a nap az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Megnézni Jules Chéret és Szeptember 23.
Vasút
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.
Megnézni Jules Chéret és Vasút