Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Úszás, Február 29., Gyurinovics Fanni, Gyurta Gergely, Kalmár Ákos (úszó), Késely Ajna, Kiskunhalas, Magyarország, Magyarország a 2017-es úszó-világbajnokságon, Női 400 méteres gyorsúszás a 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon, Novoszáth Melinda, Rasovszky Kristóf, Rohács Réka, 2000, 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál, 2015-ös magyar úszóbajnokság, 2015. évi Európa-játékok, 2016-os magyar úszóbajnokság, 2017-es magyar úszóbajnokság, 2021-es magyar úszóbajnokság.
Úszás
Gyorsúszó Az úszás a folyadékban történő mozgás összefoglaló neve.
Új!!: Juhász Janka és Úszás · Többet látni »
Február 29.
Február 29-e a szökőévek toldaléknapja.
Új!!: Juhász Janka és Február 29. · Többet látni »
Gyurinovics Fanni
Gyurinovics Fanni (Baja, 2001. október 24. –) magyar úszó.
Új!!: Juhász Janka és Gyurinovics Fanni · Többet látni »
Gyurta Gergely
Gyurta Gergely (Budapest, 1991. szeptember 12. –) világ- és Európa-bajnoki bronzérmes magyar úszó.
Új!!: Juhász Janka és Gyurta Gergely · Többet látni »
Kalmár Ákos (úszó)
Kalmár Ákos (Baja, 2000. január 11. –) magyar úszó.
Új!!: Juhász Janka és Kalmár Ákos (úszó) · Többet látni »
Késely Ajna
Késely Ajna Evelin (Budapest, 2001. szeptember 10. –) magyar válogatott úszó, Európa-bajnoki ezüstérmes, háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok, junior világ- és Európa-bajnok.
Új!!: Juhász Janka és Késely Ajna · Többet látni »
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Új!!: Juhász Janka és Kiskunhalas · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Juhász Janka és Magyarország · Többet látni »
Magyarország a 2017-es úszó-világbajnokságon
Magyarország a Budapesten megrendezésre került 2017-es úszó-világbajnokság egyik részt vevő nemzete volt.
Új!!: Juhász Janka és Magyarország a 2017-es úszó-világbajnokságon · Többet látni »
Női 400 méteres gyorsúszás a 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon
A 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az úszó versenyszámok közül a női 400 méteres gyorsúszás versenyeit július 18.-án rendezték Utrechtben.
Új!!: Juhász Janka és Női 400 méteres gyorsúszás a 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon · Többet látni »
Novoszáth Melinda
Novoszáth Melinda (Szeged, 1998. november 24. –) magyar úszó.
Új!!: Juhász Janka és Novoszáth Melinda · Többet látni »
Rasovszky Kristóf
Rasovszky Kristóf (Veszprém, 1997. március 27. –) olimpiai ezüstérmes, világbajnok, kétszeres Európa-bajnok és junior világbajnok magyar úszó.
Új!!: Juhász Janka és Rasovszky Kristóf · Többet látni »
Rohács Réka
Rohács Réka (Budapest, 2000. május 28. –) világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnoki bronzérmes magyar úszó.
Új!!: Juhász Janka és Rohács Réka · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Juhász Janka és 2000 · Többet látni »
2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál
A 2013.
Új!!: Juhász Janka és 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál · Többet látni »
2015-ös magyar úszóbajnokság
A 2015-ös magyar úszóbajnokságot – amely a 117.
Új!!: Juhász Janka és 2015-ös magyar úszóbajnokság · Többet látni »
2015. évi Európa-játékok
A 2015.
Új!!: Juhász Janka és 2015. évi Európa-játékok · Többet látni »
2016-os magyar úszóbajnokság
A 2016-os magyar úszóbajnokságot – amely a 118.
Új!!: Juhász Janka és 2016-os magyar úszóbajnokság · Többet látni »
2017-es magyar úszóbajnokság
A 2017-es magyar úszóbajnokságot, amely a 119.
Új!!: Juhász Janka és 2017-es magyar úszóbajnokság · Többet látni »
2021-es magyar úszóbajnokság
A 2021-es magyar úszóbajnokságot, amely a 123.
Új!!: Juhász Janka és 2021-es magyar úszóbajnokság · Többet látni »
