Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
56 kapcsolatok: Apszis, Arab-félsziget, Arabok, Újkőkorszak, Aszkézis, Őskeresztények, Ókori Egyiptom, Ókori görög művészet, Balká kormányzóság, Bazilika, Bizánci művészet, Bordeaux, Dionüszosz, Erósz, Fönícia, Freskó, Holt-tenger, I. al-Valíd omajjád kalifa, I. e. 30. század, I. e. 6. század, II. al-Valíd omajjád kalifa, II. János Pál pápa, Iszlám, Jézus, Jordán (folyó), Jordánia, Keresztes háborúk, Kuszr Amra, Libanon, Mészkő (kőzet), Mezőgazdaság, Mozaik, Nabateusok, Omajjádok, Oszmán Birodalom, Palesztina, Püspök, Petra (romváros), Piacenza, Régészet, Római Birodalom, Remete (vallás), Rum vádi, Sivatag, Szíria, Sztilita, Szurdok (felszínforma), Zarándoklat, 12. század, 19. század, ..., 3. század, 4. század, 5. század, 7. század, 8. század, 9. század. Bővíteni index (6 több) »
Apszis
Bazilika apszisa pisai dóm apszisa Az apszis (görög-latin: kiöblösödés, boltozat) eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Apszis · Többet látni »
Arab-félsziget
Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Arab-félsziget · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Arabok · Többet látni »
Újkőkorszak
Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Újkőkorszak · Többet látni »
Aszkézis
Az aszkézis (görög ἄσκησις.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Aszkézis · Többet látni »
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Őskeresztények · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Ókori görög művészet
Szkíta harcos ábrázolása egy görög ivóedényen (Kylix) i. e. 530-520, Louvre A klasszikus görög civilizáció művészeti fejlődésének kezdete a mükénéi kultúra bukásával és a görög sötét korral esik egyidőbe, később pedig Babilónia, Fönícia és Perzsia művészetének virágzásával.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Ókori görög művészet · Többet látni »
Balká kormányzóság
Balká kormányzóság elhelyezkedése Jordánián belül A tartomány körzetei El-Balká kormányzóság (arabul محافظة البلقاء) Jordánia tizenkét kormányzóságának egyike.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Balká kormányzóság · Többet látni »
Bazilika
A vatikáni Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről A speyeri dóm Argentínában Az esztergomi bazilika a Duna felől Szent István-bazilika, Budapest Szent István-bazilika, Székesfehérvár pécsi bazilika egri bazilika Nagyboldogasszony-bazilika (képes krónika) A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Bazilika · Többet látni »
Bizánci művészet
Hagia Szophiában mozaik A bizánci művészet elsősorban a Bizánci Birodalom művészete, amely erős hatást gyakorolt a szomszédos térségekre is, Kelet-Európa ortodox államaira, a Balkánra, a Kaukázus régiójára, a Kaszpi-tenger környéki államokra, Oroszországra, a Földközi-tenger keleti partvidékére.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Bizánci művészet · Többet látni »
Bordeaux
Bordeaux (magyar kiejtése:, francia:, okcitán nyelven: Bordèu) délnyugat-franciaországi település Gironde megyében, Új-Aquitania régióban, a Bordeaux-i borvidék központja.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Bordeaux · Többet látni »
Dionüszosz
Dionüszosz görög isten (görögül: Διόνυσος vagy Βάκχος), a római mitológiában Bacchus vagy Liber (etruszkoknál Fufluns), a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Dionüszosz · Többet látni »
Erósz
''Fiatal lány védi magát Erósztól'' - William-Adolphe Bouguereau festménye Erósz a szerelem istene a görög mitológiában.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Erósz · Többet látni »
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Fönícia · Többet látni »
Freskó
Giotto di Bondone A freskó (olasz a fresco, affresco) a murális művészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Freskó · Többet látni »
Holt-tenger
A Holt-tenger (héberül ים המלח, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Holt-tenger · Többet látni »
I. al-Valíd omajjád kalifa
Al-Valíd ibn Abd al-Malik (arab betűkkel الوليد بن عبد الملك – al-Walīd ibn ʿAbd al-Malik; 668 – Damaszkusz, 715. február 23.) volt a szunnita iszlám tizedik kalifája (uralkodott 705-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és I. al-Valíd omajjád kalifa · Többet látni »
I. e. 30. század
Nincs leírás.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és I. e. 30. század · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és I. e. 6. század · Többet látni »
II. al-Valíd omajjád kalifa
Al-Valíd ibn Jazíd, azaz II.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és II. al-Valíd omajjád kalifa · Többet látni »
II. János Pál pápa
Szent II.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és II. János Pál pápa · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Iszlám · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Jézus · Többet látni »
Jordán (folyó)
A Jordán (héberül נהר הירדן, arabul نهر الأردن) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Jordán (folyó) · Többet látni »
Jordánia
Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Jordánia · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Keresztes háborúk · Többet látni »
Kuszr Amra
Kuszr Amra (arabul: قصر عمرة, angolos átírásban: Qasr Amra, Quseir Amra vagy Qusayr Amra) a legismertebb sivatagi kastély.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Kuszr Amra · Többet látni »
Libanon
Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Libanon · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Mezőgazdaság · Többet látni »
Mozaik
Krisztus, San Apollinare Nuovo-templom, Ravenna Theodóra császárné arcmása San Vitale-székesegyház, Ravenna KT)'' A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot (néha más anyagokat is használnak).
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Mozaik · Többet látni »
Nabateusok
A nabateusok (latin írásmóddal nabataeusok, görögben nabateai) az ókori Arábiában élt nép.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Nabateusok · Többet látni »
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Omajjádok · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Palesztina · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Püspök · Többet látni »
Petra (romváros)
A város fekvése Petra megpillantása A nabateusok vándorlásának útvonalai Felszíni vízvezeték A sziklasírok városa Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) romváros Jordániában.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Petra (romváros) · Többet látni »
Piacenza
A piacenzai katedrális homlokzata Piacenza (latinul Placentia, a helyi emilia-romagnai nyelvjárásban Piasëinsa) város Olaszország északi részében, Emilia-Romagna régióban.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Piacenza · Többet látni »
Régészet
zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Régészet · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Római Birodalom · Többet látni »
Remete (vallás)
Diego Velázquez: Remete Szent Antal és Remete Szent Pál Remete magányosan, a világtól elvonultan élő személy.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Remete (vallás) · Többet látni »
Rum vádi
A Rum vádi (arabul: وادي رم, angolul: Wadi Rum) Jordánia délnyugati részén található természetvédelmi terület, az ország legnagyobb vádija.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Rum vádi · Többet látni »
Sivatag
Szahara, a legnagyobb földi sivatag az űrből Homokvihar az iraki Al Aszadban 2005. április 27-én Atacama-sivatag A sivatag olyan terület, amelynek vízháztartása állandóan veszteséges.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Sivatag · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Szíria · Többet látni »
Sztilita
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sztiliták.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Sztilita · Többet látni »
Szurdok (felszínforma)
A Ribeira dos Socorridos szurdokvölgye Câmara de Lobos fölött (Madeira) A szurdok mélyen bevágódó, meredek oldalú, keskeny, felső szakasz jellegű völgy.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Szurdok (felszínforma) · Többet látni »
Zarándoklat
Lucas van Leyden: ''Pihenő zarándokok'' A zarándoklat vagy zarándokút (lat. peregrinatio religiosa) egy hívő vagy zarándok által tett vallási vagy spirituális jelentőségű utazás egy szentnek tartott bizonyos helyre.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és Zarándoklat · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és 12. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és 19. század · Többet látni »
3. század
A 3.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és 3. század · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és 4. század · Többet látni »
5. század
Az 5.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és 5. század · Többet látni »
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és 7. század · Többet látni »
8. század
Az 8.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és 8. század · Többet látni »
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Új!!: Jordánia világörökségi helyszínei és 9. század · Többet látni »
