Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
55 kapcsolatok: A Pallas nagy lexikona, Agnoszticizmus, Augusztus 14., Ausztria, Bern, Burgdorf (Svájc), Csehország, Erkölcs, Etika (filozófia), Filozófia, Fináczy Ernő, Göttingen, Gottfried Wilhelm Leibniz, Gustav Hartenstein, Immanuel Kant, Jéna, Jog, Johann Gottlieb Fichte, Johann Heinrich Pestalozzi, Kalinyingrád, Karl Volkmar Stoy, Kassa, Kármán Mór, Lipcse (Németország), Magyarország, Május 4., Metafizika, Nagyszombat (település), Németek, Németország, Nevelés, Neveléstudomány, Oldenburg, Otto Willmann, Patricius, Pedagógia, Platón, Prohászka Lajos, Pszichológia, Tudományos fokozat, Tuiskon Ziller, Wilhelm Rein, 1776, 1808, 1833, 1841, 1850, 1852, 1876, 1882, ..., 1883, 1893, 1894, 19. század, 20. század. Bővíteni index (5 több) »
A Pallas nagy lexikona
A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és A Pallas nagy lexikona · Többet látni »
Agnoszticizmus
Az agnoszticizmus (a görög agnosztosz 'megismerhetetlen' szóból) egy olyan filozófiai ismeretelméleti nézet, amely szerint a valóság végső dolgai, Isten vagy istenségek (felsőbb hatalmak) létezését nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy léteznek-e vagy nem, és enélkül a tudás nélkül kell élnünk a világban.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Agnoszticizmus · Többet látni »
Augusztus 14.
Névnapok: Marcell + Atanáz, Atanázia, Bere, Celesztina, Marsall, Menta, Menyhért, Mikeás, Misa, Montika, Özséb, Tanázia.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Augusztus 14. · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Ausztria · Többet látni »
Bern
Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Bern · Többet látni »
Burgdorf (Svájc)
Burgdorf település Svájcban, Bern kantonban.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Burgdorf (Svájc) · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Csehország · Többet látni »
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Erkölcs · Többet látni »
Etika (filozófia)
12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Etika (filozófia) · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Filozófia · Többet látni »
Fináczy Ernő
Felsővisói Fináczy Ernő (Buda, 1860. május 10. – Budapest, 1935. február 26.) pedagógus, egyetemi tanár, a magyarországi neveléstörténeti kutatások jelentős személyisége, az MTA tagja.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Fináczy Ernő · Többet látni »
Göttingen
Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Göttingen · Többet látni »
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »
Gustav Hartenstein
Gustav Hartenstein (Plauen, Szászország, 1808. március 18. – Jéna, 1890. február 2.) német filozófiai író, főkönyvtáros, Johann Friedrich Herbart követője.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Gustav Hartenstein · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Immanuel Kant · Többet látni »
Jéna
Jéna (németül: Jena) város Németországban, Türingia tartományban.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Jéna · Többet látni »
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Jog · Többet látni »
Johann Gottlieb Fichte
Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Johann Gottlieb Fichte · Többet látni »
Johann Heinrich Pestalozzi
Johann Heinrich Pestalozzi (Zürich, 1746. január 12. – Brugg, 1827. február 17.) svájci pedagógus, a neveléstörténet egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Johann Heinrich Pestalozzi · Többet látni »
Kalinyingrád
Kalinyingrád, 1946 előtt Königsberg balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek (oroszul Калинингра́дская о́бласть, Kalinyingrádszkaja oblaszty) a székhelye.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Kalinyingrád · Többet látni »
Karl Volkmar Stoy
Karl Volkmar Stoy (Pegau, 1815. január 22. – Jéna, 1885. január 23.) – német, a herbartiánus pedagógia képviselője, egyetemi tanár.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Karl Volkmar Stoy · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Kassa · Többet látni »
Kármán Mór
Szőllős-kislaki Kármán Mór, születési és 1874-ig használt nevén Kleinmann Mór, (Szeged, 1843. december 25. – Budapest, 1915. október 14.) zsidó származású magyar pedagógus, kiemelkedő neveléstudós, egyetemi tanár, közoktatás-politikai szakember.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Kármán Mór · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Lipcse (Németország) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Magyarország · Többet látni »
Május 4.
Névnapok: Flórián, Mónika + Amál, Amália, Amélia, Amilla, Antónia, Bulcsú, Elma, Florianna, Florin, Florina, Flóris, Fóris, Gotárd, Gothárd, Kocsárd, László, Pelágiusz, Szilvánusz.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Május 4. · Többet látni »
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Metafizika · Többet látni »
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Nagyszombat (település) · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Németek · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Németország · Többet látni »
Nevelés
A nevelés eredeti értelmében az a céltudatos és tervszerű, családban, iskolában, ifjúsági szervezetekben folyó tevékenység, amely arra irányul, hogy a felnövekvő nemzedéket a társadalom hasznos, építő tagjává formálja.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Nevelés · Többet látni »
Neveléstudomány
Az ember céltudatos alakításának, a személyiség tervszerű fejlesztésének tevékenységét tanulmányozó, az alakítás-fejlesztés alapvető összefüggéseit, törvényszerűségeit feltáró s a nevelési eljárások számára normákat megállapító diszciplína.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Neveléstudomány · Többet látni »
Oldenburg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Oldenburg (egyértelműsítő lap).
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Oldenburg · Többet látni »
Otto Willmann
Gustav Philipp Otto Willmann (Lissa, 1839. április 24. – Litoměřice, 1920. július 1.) osztrák filozófus és pedagógus, egyetemi tanár.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Otto Willmann · Többet látni »
Patricius
A patriciusok az ókori Róma nemesi uralkodó osztályának tagjai.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Patricius · Többet látni »
Pedagógia
A pedagógia egy kettős arculatú tudomány.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Pedagógia · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Platón · Többet látni »
Prohászka Lajos
Prohászka Lajos György (Prochaska, Ludwig Georg) (Brassó, 1897. március 2. – Budapest, 1963. június 16.) pedagógus, kultúrfilozófus, a 20.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Prohászka Lajos · Többet látni »
Pszichológia
Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Pszichológia · Többet látni »
Tudományos fokozat
A tudományos fokozat az egyetemeken megszerezhető ismeretanyag elsajátításának és az ehhez kapcsolódó, tudomány területén végzett kutatás elvégzésének az igazolására szolgáló titulus.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Tudományos fokozat · Többet látni »
Tuiskon Ziller
Tuiskon Ziller (Wasungen, Türingia, 1817. december 22. – Lipcse, 1882. április 20.) – német pedagógus, egyetemi tanár, a herbartiánus pedagógia legismertebb és legkövetkezetesebb képviselője.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Tuiskon Ziller · Többet látni »
Wilhelm Rein
Georg Wilhelm Rein (Eisenach, 1847. augusztus 10. – Jéna, 1929. február 19.) német pedagógus, egyetemi tanár, a herbartiánus pedagógia neves képviselője.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és Wilhelm Rein · Többet látni »
1776
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1776 · Többet látni »
1808
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1808 · Többet látni »
1833
Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1833 · Többet látni »
1841
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1841 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1850 · Többet látni »
1852
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1852 · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1876 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1882 · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1883 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1893 · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 1894 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 19. század · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Johann Friedrich Herbart és 20. század · Többet látni »
Átirányítja itt:
Herbart Frigyes János, Herbart, Johann Friedrich.
