Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
92 kapcsolatok: Al-Aksza-mecset, Arab nyelv, Ábrahám (Terah fia), Örmény nyelv, Babilon, Bazár, Bástya (várépítészet), Biblia, Damaszkusz, Dávid városa, Dávid zsidó király, El-Aksza-mecset, Első nikaiai zsinat, Evangélikus kereszténység, Evangélium, Ezékiás júdai király, Ferences rend, Ferences-rend, Görög ortodox egyház, Golgota, Gyehenna, Hadrianus római császár, Héber nyelv, Hektár, I. e. 8. század, I. Ferenc József magyar király, I. Iusztinianosz bizánci császár, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Kurus perzsa király, II. Nabú-kudurri-uszur, II. Szulejmán oszmán szultán, Iszlám, Izrael világörökségi helyszínei, Izsák (Ábrahám fia), Jaffa, Jézus, Jeruzsálem, Jeruzsálemi latin patriarkátus, Jeruzsálemi templom, Josephus Flavius, Kánaániták (Biblia), Keresztény szerzetesség, Keresztény zarándokhelyek listája, Kereszténység, Keresztes háborúk, Kolostor, Kopt ortodox egyház, Kr. e. 2. század, Kr. e. 5. század, Kr. e. 538, ..., Kr. e. 586, Kr. e. 587, Mamlúk Birodalom, Mecset, Melkita bizánci katolikus egyház, Minaret, Mohamed próféta, Nagy Heródes, Nagy Konstantin, Náblusz, Nehémiás (Biblia), Olajfák hegye, Ortodox kereszténység, Római–zsidó háború, Salamon temploma, Salamon zsidó király, Siratófal, Szaladin, Szín-ahhé-eríba, Szűz Mária, Szent hagyomány, Szent István (vértanú), Szent Sír-templom, Sziklamecset, Templom, Templom-hegy, UNESCO, Via dolorosa, Via Dolorosa, Világörökség, Virágvasárnap, Zsidó vallás, Zsinagóga, 1187, 16. század, 19. század, 2. század, 4. század, 6. század, 7. század, 70, 8. század. Bővíteni index (42 több) »
Al-Aksza-mecset
Az al-Aksza-mecset (arabul: المسجد الاقصى, el-maszdzsid el-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának délkeleti részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Al-Aksza-mecset · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Arab nyelv · Többet látni »
Ábrahám (Terah fia)
Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Ábrahám (Terah fia) · Többet látni »
Örmény nyelv
Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Örmény nyelv · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Babilon · Többet látni »
Bazár
Az iszfaháni nagybazár rézművesei a 19. században A bazár (perzsa ’piac’) elsődleges jelentésében a közel-keleti és észak-afrikai, főként iszlám kultúrájú városokra jellemző, üzletekkel és kézművesműhelyekkel teli utca, városrész, szabadtéri piachely, esetenként kifejezetten e célra létrehozott boltíves árucsarnok (arab szóval szúk).
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Bazár · Többet látni »
Bástya (várépítészet)
Rondella (Franciaország, Langres) Füles bástya és ágyúinak lővonalai (vázlat a Dobó István Vármúzeum kiállításán) A bástya kialakulása a várépítészetben a tüzérség megjelenésével függ össze.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Bástya (várépítészet) · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Biblia · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Damaszkusz · Többet látni »
Dávid városa
Dávid városa (héber: עיר דוד, Ir David; arab: مدينة داوود, Madina Dawud) Jeruzsálem legrégibb lakott része és a város legfontosabb régészeti lelőhelye.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Dávid városa · Többet látni »
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Dávid zsidó király · Többet látni »
El-Aksza-mecset
#ÁTIRÁNYÍTÁS Al-Aksza-mecset.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és El-Aksza-mecset · Többet látni »
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Első nikaiai zsinat · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Evangélium · Többet látni »
Ezékiás júdai király
Ezékiás, más írásmóddal Hiszkija,Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 277.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Ezékiás júdai király · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Ferences rend · Többet látni »
Ferences-rend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ferences rend.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Ferences-rend · Többet látni »
Görög ortodox egyház
A görög ortodox egyház (görög: Ἑλληνορθόδοξη Ἑκκλησία, Ellinorthódoxi Ekklisia), vagy a görög ortodoxia kifejezés egy nagyobb közösséget jelöl az ortodox kereszténységen belül, melyek liturgikus nyelve a bibliai ógörög (koiné), azaz a Septuaginta és az Újszövetség eredeti nyelve.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Görög ortodox egyház · Többet látni »
Golgota
Szent Sír Bazilika kupoláján Jeruzsálemben, a feltételezett Golgota helyén Munkácsy Mihály: ''Golgota'' (1884) A golgota héber eredetű szó.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Golgota · Többet látni »
Gyehenna
''Ge-ben-Hinnon'' Hinnóm völgye az ókori Jeruzsálem szeméttelepe. Itt volt Moloch istenség oltára, amit leromboltak és szeméttelep lett a helyén ''Ge-ben-Hinnon'' Hinnóm völgye a mai Jeruzsálemben A gyehenna vagy gehenna arámi kifejezés eredeti jelentése tűztó; az ógörög nyelvű Újszövetség továbbfordításakor a Hádes kifejezés mellett ezt a szót is Pokolnak vették – valószínűleg tévesen.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Gyehenna · Többet látni »
Hadrianus római császár
Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Hadrianus római császár · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Héber nyelv · Többet látni »
Hektár
m².
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Hektár · Többet látni »
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és I. e. 8. század · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
I. Iusztinianosz bizánci császár
A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és I. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és II. Kurus perzsa király · Többet látni »
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és II. Nabú-kudurri-uszur · Többet látni »
II. Szulejmán oszmán szultán
II.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és II. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Iszlám · Többet látni »
Izrael világörökségi helyszínei
Izrael területéről eddig 9+1 helyszín került fel a világörökségi listára, (Jeruzsálem óvárosa Jordánia javaslatára).
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Izrael világörökségi helyszínei · Többet látni »
Izsák (Ábrahám fia)
Izsák (héberül: Yitzchak; jiddisül: Jickhok, Standard héber modern kiejtés, tibériai kiejtéssel; arabul: إسحٰق vagy إسحاق; "nevetni fog") A héber Biblia leírása szerint Ábrahám és Sára egyetlen gyermeke, Ézsau és Jákob apja.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Izsák (Ábrahám fia) · Többet látni »
Jaffa
Jaffa ókori kikötőváros a Földközi-tenger keleti partján, úgy tartják, egyike a legrégebbieknek a világon.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Jaffa · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Jézus · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálem · Többet látni »
Jeruzsálemi latin patriarkátus
A Jeruzsálemi latin patriarchátus a latin rítusú katolikus egyház jeruzsálemi székhelyű főegyházmegyéje.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálemi latin patriarkátus · Többet látni »
Jeruzsálemi templom
A jeruzsálemi templom az az épületegyüttes, mely az ókori Izrael vallási központját jelentette Jeruzsálemben.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálemi templom · Többet látni »
Josephus Flavius
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iosephus Flavius.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Josephus Flavius · Többet látni »
Kánaániták (Biblia)
A kánaániták Palesztina régiójában, az izraeliták bevándorlása előtti, főleg szemita eredetű őslakosság gyakran összefoglaló megnevezése.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Kánaániták (Biblia) · Többet látni »
Keresztény szerzetesség
A keresztény szerzetesség a katolikus és az ortodox egyházak azon intézménye, amely elsősorban az egyén tökéletesedését van hivatva szolgálni, az átlagosnál magasabb életeszményt állítva tagjai elé.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Keresztény szerzetesség · Többet látni »
Keresztény zarándokhelyek listája
A főbb keresztény zarándokhelyek listája, régiók és országok szerint rendezve.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Keresztény zarándokhelyek listája · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Kereszténység · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Keresztes háborúk · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Kolostor · Többet látni »
Kopt ortodox egyház
A kopt ortodox egyház (koptul: Ϯⲉⲕ̀ⲕⲗⲏⲥⲓⲁ ̀ⲛⲣⲉⲙ̀ⲛⲭⲏⲙⲓ ̀ⲛⲟⲣⲑⲟⲇⲟⲝⲟⲥ) vagy alexandriai kopt ortodox egyház Egyiptom legnagyobb keresztény egyháza, a kereszténység legősibb máig fennálló szervezete.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Kopt ortodox egyház · Többet látni »
Kr. e. 2. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 2. század.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Kr. e. 2. század · Többet látni »
Kr. e. 5. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 5. század.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Kr. e. 5. század · Többet látni »
Kr. e. 538
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 538.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Kr. e. 538 · Többet látni »
Kr. e. 586
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 586.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Kr. e. 586 · Többet látni »
Kr. e. 587
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 587.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Kr. e. 587 · Többet látni »
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Mamlúk Birodalom · Többet látni »
Mecset
Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Mecset · Többet látni »
Melkita bizánci katolikus egyház
A melkita bizánci katolikus egyház egy keleti katolikus, a római katolikus egyházzal teljes egységben lévő önálló (latin szóval sui iuris, azaz „saját jogú”) részegyház.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Melkita bizánci katolikus egyház · Többet látni »
Minaret
Minaret (Sabah, Kota Kinabalu, Malajzia, Borneó) A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített, vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Minaret · Többet látni »
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Mohamed próféta · Többet látni »
Nagy Heródes
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Heródes zsidó király.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Nagy Heródes · Többet látni »
Nagy Konstantin
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Constantinus római császár.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Nagy Konstantin · Többet látni »
Náblusz
Náblusz (arabul: نابلس Nablusz, héberül: שכם Schem, görögül: Νεάπολις Νeapolisz) Ciszjordánia második legnagyobb városa és egyben az azonos nevű, Náblusz kormányzóság székhelye.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Náblusz · Többet látni »
Nehémiás (Biblia)
Nehémiás (más néven: Nehemjá) (héberül: נְחֶמְיָה) i. e. 5. században élt héber főember.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Nehémiás (Biblia) · Többet látni »
Olajfák hegye
Az Olajfák hegye (héber הר הזיתים Har haSetim; arab جبل الزيتون Jabal az-Zaitun) Jeruzsálem óvárosától keletre húzódó, észak-déli irányú dombvonulat, amelyet a Kidron- (Kedron-) völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Olajfák hegye · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Római–zsidó háború
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó-római háború.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Római–zsidó háború · Többet látni »
Salamon temploma
Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Salamon temploma · Többet látni »
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Salamon zsidó király · Többet látni »
Siratófal
A Siratófal vagy más néven Nyugati Fal (héber: הַכּוֹתֶל הַמַּעֲרָבִי, romanizált: HaKotel HaMa'aravi, gyakran röviden: Kotel vagy Kosel) az ókori templom idejéből való támfal Jeruzsálem óvárosában, egy jóval hosszabb ókori támfal viszonylag kis része.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Siratófal · Többet látni »
Szaladin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szaladin egyiptomi szultán.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Szaladin · Többet látni »
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Szűz Mária · Többet látni »
Szent hagyomány
A szent hagyomány vagy szenthagyomány, apostoli hagyomány a vallásokban használt kifejezések; a kereszténységben a római katolikus, az ortodox, az asszír és az anglikán egyházakban.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Szent hagyomány · Többet látni »
Szent István (vértanú)
Szent István (1 körül – 36/40 körül) az első keresztény vértanú, az első hét diakónus egyike.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Szent István (vértanú) · Többet látni »
Szent Sír-templom
A Szent Sír-templom (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) a kereszténység egy temploma Jeruzsálem óvárosában.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Szent Sír-templom · Többet látni »
Sziklamecset
A Sziklamecset vagy Szikla-mecset (más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héber nyelven: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Sziklamecset · Többet látni »
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Templom · Többet látni »
Templom-hegy
A Templom-hegy (héber: הַר הַבַּיִת, Har HaBáyit, arab: الحرمالشريف, al-Ḥaram aš-Šarīf) egy beépített hegy Jeruzsálem óvárosában, amelyet a judaizmus és az iszlám is szent helyként tisztel.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Templom-hegy · Többet látni »
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és UNESCO · Többet látni »
Via dolorosa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Via Dolorosa.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Via dolorosa · Többet látni »
Via Dolorosa
A Via Dolorosa (héber: ויה דולורוזה, arab: طريق الآلام) Jeruzsálem óvárosában az az út, amelyről úgy gondolják, hogy Jézus ott vitte a keresztet a Golgota felé.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Via Dolorosa · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Világörökség · Többet látni »
Virágvasárnap
Jézus Krisztus hívei között virágvasárnapon (a zirci plébániatemplom freskója) Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Virágvasárnap · Többet látni »
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Zsidó vallás · Többet látni »
Zsinagóga
Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és Zsinagóga · Többet látni »
1187
Nincs leírás.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és 1187 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és 16. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és 19. század · Többet látni »
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és 2. század · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és 4. század · Többet látni »
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és 6. század · Többet látni »
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és 7. század · Többet látni »
70
Nincs leírás.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és 70 · Többet látni »
8. század
Az 8.
Új!!: Jeruzsálem óvárosa és 8. század · Többet látni »
