Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
44 kapcsolatok: Anatólia történelme, Antiochia, Askelón, Şanlıurfa (település), Balkán (térség), Bejrút, Betlehem, Bouillon Gottfried, Clermont-i zsinat, Damaszkusz, Dorylaeumi csata (1097), Első keresztes hadjárat, Fátimida Kalifátus, Fátimidák, I. Alexiosz bizánci császár, I. Bohemund antiochiai fejedelem, I. Kilidzs Arszlán, II. Balduin hainaut-i gróf, II. Orbán pápa, II. Róbert flamand gróf, IV. Rajmund toulouse-i gróf, Izrael, Jaffa, Július 15., Június 7, Jeruzsálem, Jeruzsálemi Királyság, Kálmán magyar király, Kereszténység, Keresztes háborúk, Konstantinápoly a keresztes hadjáratokban, Magyarország, Nicea ostroma (1097), Normannok, Síita, Szíria, Szeldzsuk törökök, Szentföld, Szunnita iszlám, Tankréd galileai fejedelem, 1095, 1097, 1098, 1099.
Anatólia történelme
Anatólia: a Boszporusztól Örményország határáig, a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között. Anatólia történelme egészen az őskőkorszakig visszavezethető, a legkorábbi kultúrák maradványai a középső és keleti részén találhatóak, közülük az i. e. 7. évezredi Çatal Hüyük, illetve az i. e. 4. évezredtől lakott Alaca Hüyük.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Anatólia történelme · Többet látni »
Antiochia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Antiokheia.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Antiochia · Többet látni »
Askelón
Askelón (Aszkalán) bibliai város Izraelben, az öt filiszteus város egyike.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Askelón · Többet látni »
Şanlıurfa (település)
Şanlıurfa (vagy Urfa, korábban Edessza) város Kelet-Törökországban, Şanlıurfa tartomány székhelye, mintegy 80 kilométernyire keletre az Eufrátesz folyótól.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Şanlıurfa (település) · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Balkán (térség) · Többet látni »
Bejrút
Bejrút a Libanoni Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Bejrút · Többet látni »
Betlehem
Betlehem (Betlechem) város Palesztinában, Ciszjordániában, Jeruzsálemtől kb.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Betlehem · Többet látni »
Bouillon Gottfried
Bouillon Gottfried bronz szobra az innsbrucki Hofkirche templomban. Bouillon Gottfried (franciául: Godefroy de Bouillon; Boulogne-sur-Mer, 1060. szeptember 18. – Jeruzsálem, 1100. július 18.) középkori flamand lovag és katona volt, aki az első keresztes hadjárat vezetőjeként vonult be a történelembe.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Bouillon Gottfried · Többet látni »
Clermont-i zsinat
A clermont-i zsinat 1095.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Clermont-i zsinat · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Damaszkusz · Többet látni »
Dorylaeumi csata (1097)
A dorylaeumi csata az első keresztes hadjárat egyik első összecsapása volt a keresztes csapatok és az Ikóniumi Szeldzsuk Szultánság csapatai között.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Dorylaeumi csata (1097) · Többet látni »
Első keresztes hadjárat
Az első keresztes hadjárat (1095–1099) az első volt azon háborúk sorában, amelyekkel a katolikus európai államok megkísérelték visszafoglalni Jeruzsálemet és a Szentföldet a muszlim hódítóktól.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Első keresztes hadjárat · Többet látni »
Fátimida Kalifátus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fátimidák.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Fátimida Kalifátus · Többet látni »
Fátimidák
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Fátimidák · Többet látni »
I. Alexiosz bizánci császár
I.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és I. Alexiosz bizánci császár · Többet látni »
I. Bohemund antiochiai fejedelem
I.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és I. Bohemund antiochiai fejedelem · Többet látni »
I. Kilidzs Arszlán
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Kilidzs Arszlán rúmi szultán.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és I. Kilidzs Arszlán · Többet látni »
II. Balduin hainaut-i gróf
Balduin (1056 – Nikaia, 1098. június 10. után) 1071 és 1098 között Hainaut grófja II.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és II. Balduin hainaut-i gróf · Többet látni »
II. Orbán pápa
Boldog II.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és II. Orbán pápa · Többet látni »
II. Róbert flamand gróf
II.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és II. Róbert flamand gróf · Többet látni »
IV. Rajmund toulouse-i gróf
IV.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és IV. Rajmund toulouse-i gróf · Többet látni »
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Izrael · Többet látni »
Jaffa
Jaffa ókori kikötőváros a Földközi-tenger keleti partján, úgy tartják, egyike a legrégebbieknek a világon.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Jaffa · Többet látni »
Július 15.
Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Július 15. · Többet látni »
Június 7
#ÁTIRÁNYÍTÁS Június 7.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Június 7 · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Jeruzsálem · Többet látni »
Jeruzsálemi Királyság
A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Jeruzsálemi Királyság · Többet látni »
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Kálmán magyar király · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Kereszténység · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Keresztes háborúk · Többet látni »
Konstantinápoly a keresztes hadjáratokban
A bolgárok, normannok és arabok elleni csatározásokban meggyengült Bizánci Birodalom fővárosa, Konstantinápoly mellett kétszer állomásozott keresztes hadsereg, azonban mindkétszer békés szándékkal, átvonulóban.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Konstantinápoly a keresztes hadjáratokban · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Magyarország · Többet látni »
Nicea ostroma (1097)
Nicea ostroma az első keresztes hadjárat első összecsapása volt 1097.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Nicea ostroma (1097) · Többet látni »
Normannok
A normannok által elfoglalt területek, 11. század A normann skandináv eredetű nép, amely jelentős szerepet játszott Európa 9–13. századi történelmének alakulásában.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Normannok · Többet látni »
Síita
#ÁTIRÁNYÍTÁS Síita iszlám.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Síita · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Szíria · Többet látni »
Szeldzsuk törökök
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Szeldzsuk törökök · Többet látni »
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Szentföld · Többet látni »
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Szunnita iszlám · Többet látni »
Tankréd galileai fejedelem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tankréd galileai herceg.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és Tankréd galileai fejedelem · Többet látni »
1095
Nincs leírás.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és 1095 · Többet látni »
1097
Nincs leírás.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és 1097 · Többet látni »
1098
Nincs leírás.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és 1098 · Többet látni »
1099
Nincs leírás.
Új!!: Jeruzsálem ostroma (1099) és 1099 · Többet látni »
