Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
69 kapcsolatok: Agyi érkatasztrófa, Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, Azovi-tenger, Bécsi Egyetem, Besenyők, Besszarábia, Bizánci Birodalom, Budapest XIV. kerülete, December 24., Dnyeper, Dnyeszter, Don, Donyec-medence, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etelköz, Etnogenezis, Földrajzi név, Fekete-tenger, Forrófalva, Gyárfás István (történész), Heves vármegye, Horvát István (történész), Horváth Mihály (történész), I. László magyar király, Izmaeliták, Jászkun kerület, Jászvásár, Jegyző, Jogász, Kaukázus (régió), Kazárok, Kárpát-medence, Közép-Ázsia, Központi Statisztikai Hivatal, Királyi Ítélőtábla, Kiskundorozsma, Kiskunfélegyháza, Krím, Kunok, Levédia, Magyar őstörténet, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Marczibányi Antal, Május 12., Moldova, Moldva (fejedelemség), Moldva (régió), ..., Moldvai csángók, Népvándorláskor, Oklevél, Oklevéltan, Orosz nyelv, Palócok, Pártusok, Péter László (irodalomtörténész), Pecsét, Pest (történelmi település), Pozsonyi Királyi Jogakadémia, Szeged, Szkíták, Taganrog, Török népek, Tbiliszi, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), 1800, 1855. Bővíteni index (19 több) »
Agyi érkatasztrófa
Szentágothai & Réthelyi 1989 Sztrók MRI felvételen CT kép az agy egyik szeletéről, amelyen a jobb agyfélteke ''ischemiás'' károsodása látható (a képen a bal oldalon) Agykamrákra is kiterjedő intracerebrális vérzés CT képe Agyi vénás szinuszok Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.
Új!!: Jerney János és Agyi érkatasztrófa · Többet látni »
Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek
A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia sorozata volt.
Új!!: Jerney János és Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek · Többet látni »
Azovi-tenger
Az Azovi-tenger (orosz Азовское море, ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble.
Új!!: Jerney János és Azovi-tenger · Többet látni »
Bécsi Egyetem
A Bécsi Egyetem az osztrák főváros, Bécs állami egyeteme.
Új!!: Jerney János és Bécsi Egyetem · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Jerney János és Besenyők · Többet látni »
Besszarábia
Besszarábia (románul Basarabia, ukránul Бессарабія, régi magyar neve: Bazarábföld) a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt terület, amely jórészt megegyezik a mai Moldovai Köztársasággal, kisebb déli része azonban 1940-ben a Szovjetunióhoz, 1991-ben pedig Ukrajnához került.
Új!!: Jerney János és Besszarábia · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Jerney János és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Budapest XIV. kerülete
240px 240px 240px Budapest XIV.
Új!!: Jerney János és Budapest XIV. kerülete · Többet látni »
December 24.
Névnapok: Ádám, Éva + Adala, Adália, Adél, Adela, Adelaida, Adélia, Adelin, Alinka, Azálea, Délibáb, Evila, Evita, Hermina, Iringó, Léda, Mínea, Noé, Noémi, Vica.
Új!!: Jerney János és December 24. · Többet látni »
Dnyeper
A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.
Új!!: Jerney János és Dnyeper · Többet látni »
Dnyeszter
A Dnyeszter (ukránul Дністер, románul Nistru) egy km hosszú folyó Ukrajna és Moldova területén.
Új!!: Jerney János és Dnyeszter · Többet látni »
Don
A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.
Új!!: Jerney János és Don · Többet látni »
Donyec-medence
A Donyec-medence mai médiadefiníciója A Donyec-medence (ukrán: Донецький басейн, átírva Doneckij baszejn; oroszul: Донецкий бассейн, Donyeckij basszejn) történelmi, kulturális és gazdasági régió, amely a rajta keresztülhaladó Donyec folyóról kapta a nevét.
Új!!: Jerney János és Donyec-medence · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Jerney János és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Etelköz
A magyarok vándorlása a honfoglalás kori régészeti leletanyag keleti párhuzamainak elterjedése alapján Etelköz történeti–földrajzi fogalom, melyet az Árpád népe által a honfoglalást megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak.
Új!!: Jerney János és Etelköz · Többet látni »
Etnogenezis
Az etnogenezis társadalomtörténeti fogalma azt a folyamatot tartalmazza, amelynek során egy embercsoport, populáció etnikai egységgé, néppé alakul.
Új!!: Jerney János és Etnogenezis · Többet látni »
Földrajzi név
Földrajzi névnek nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes és mesterséges részleteinek azonosítására kisebb-nagyobb közösségek használnak.
Új!!: Jerney János és Földrajzi név · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Jerney János és Fekete-tenger · Többet látni »
Forrófalva
Forrófalva csángó magyar település Romániában, Bákó megyében.
Új!!: Jerney János és Forrófalva · Többet látni »
Gyárfás István (történész)
Léczfalvi Gyárfás István (Dömsöd, 1822. július 17. – Kiskunhalas, 1883. július 16.) magyar jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja.
Új!!: Jerney János és Gyárfás István (történész) · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Jerney János és Heves vármegye · Többet látni »
Horvát István (történész)
Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. – Pest, 1846. június 13.) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a 19.
Új!!: Jerney János és Horvát István (történész) · Többet látni »
Horváth Mihály (történész)
Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), magyar történész, katolikus címzetes püspök Csanádon 1848-tól 1849-ig.
Új!!: Jerney János és Horváth Mihály (történész) · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: Jerney János és I. László magyar király · Többet látni »
Izmaeliták
Az izmaeliták kifejezést széles körben használták az egykori szír, görög, kopt és örmény leírások a korai arab hódítókra, Mezopotámia, Szíria és Egyiptom területén.
Új!!: Jerney János és Izmaeliták · Többet látni »
Jászkun kerület
Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.
Új!!: Jerney János és Jászkun kerület · Többet látni »
Jászvásár
Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Jerney János és Jászvásár · Többet látni »
Jegyző
A magyar közigazgatási rendszerben a jegyző a helyi önkormányzatok által kinevezett személy, aki megszervezi és vezeti a polgármesteri hivatal munkáját, a helyi önkormányzat közigazgatási és szakmai elöljárója.
Új!!: Jerney János és Jegyző · Többet látni »
Jogász
Procurator és kliense egy középkori metszeten. A procurator olyan személy volt, aki valakinek az ügyét megbízás alapján intézte és képviselte Jogászoknak összefoglaló néven a jogi foglalkozást folytató személyeket nevezzük.
Új!!: Jerney János és Jogász · Többet látni »
Kaukázus (régió)
A régió térképe A Kaukázus ((K'avk'asia),, (Ghafghaz)) geopolitikai régió Európa és Ázsia határán.
Új!!: Jerney János és Kaukázus (régió) · Többet látni »
Kazárok
A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.
Új!!: Jerney János és Kazárok · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Jerney János és Kárpát-medence · Többet látni »
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Új!!: Jerney János és Közép-Ázsia · Többet látni »
Központi Statisztikai Hivatal
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a statisztikai szolgálat centruma.
Új!!: Jerney János és Központi Statisztikai Hivatal · Többet látni »
Királyi Ítélőtábla
A Királyi Ítélőtábla (1868-ig a Pesti Királyi Ítélőtábla, majd Budapesti Királyi Ítélőtábla) a Magyar Királyi Kúriának része volt, elnöke a királyi személynök (Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenens), akit régi szokás szerint a köznemesek sorából neveztek ki.
Új!!: Jerney János és Királyi Ítélőtábla · Többet látni »
Kiskundorozsma
Kiskundorozsma egykor önálló község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Új!!: Jerney János és Kiskundorozsma · Többet látni »
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Új!!: Jerney János és Kiskunfélegyháza · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: Jerney János és Krím · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Jerney János és Kunok · Többet látni »
Levédia
A magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalai Levédia (görögül Λεβεδία) a magyar törzsek szállásterülete volt a kelet-európai pusztán a 9.
Új!!: Jerney János és Levédia · Többet látni »
Magyar őstörténet
A magyarok őstörténete,„Szokták a magyarság korai történetét »őstörténetnek« is nevezni, és sok esetben magunk is ezt tesszük.
Új!!: Jerney János és Magyar őstörténet · Többet látni »
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Új!!: Jerney János és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Jerney János és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Jerney János és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Jerney János és Magyarok · Többet látni »
Marczibányi Antal
Puhói és csókai Marczibányi Antal (Puhó, 1793. május 28. – Pest, 1872. január 13.) politikus, főispán, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja.
Új!!: Jerney János és Marczibányi Antal · Többet látni »
Május 12.
Névnapok: Pongrác + Achilles, Achillesz, Adon, Adonisz, Ahillész, Böngér, Dalma, Domicella, Domitilla, Gemma, Germán, Gyöngy, Gyöngyvirág, Ivána, Ivica, Johanna, Kora, Korália, Korall, Násfa, Nerella, Nerina, Pongor, Viktor.
Új!!: Jerney János és Május 12. · Többet látni »
Moldova
Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.
Új!!: Jerney János és Moldova · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Jerney János és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
Új!!: Jerney János és Moldva (régió) · Többet látni »
Moldvai csángók
A moldvai csángók a magyar szóhasználat szerint a Romániában, Moldva régióban élő magyar nyelvű népcsoport tagjai, akik vallási szempontból a moldvai katolikus lakosság részét alkotják.
Új!!: Jerney János és Moldvai csángók · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: Jerney János és Népvándorláskor · Többet látni »
Oklevél
A pannonhalmi alapító oklevél Az oklevél meghatározott külső és belső formáknak megfelelően szerkesztett, önmagában álló, befejezett, lezárt irat, amely valamilyen jogi tényt nyilvánít ki és annak bizonyítására szolgál.
Új!!: Jerney János és Oklevél · Többet látni »
Oklevéltan
Jean Mabillon 1683-as ''De re diplomaticá''ja A diplomatika szó jelentése középkori oklevéltan, irattan.
Új!!: Jerney János és Oklevéltan · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Jerney János és Orosz nyelv · Többet látni »
Palócok
A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.
Új!!: Jerney János és Palócok · Többet látni »
Pártusok
Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.
Új!!: Jerney János és Pártusok · Többet látni »
Péter László (irodalomtörténész)
Péter László (Jánoshalma, 1926. január 21. – 2019. július 28.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész és folklorista.
Új!!: Jerney János és Péter László (irodalomtörténész) · Többet látni »
Pecsét
A pecsét (latinul signum, sigillum) kemény nyomóra alkalmazott ábrázolásnak képlékeny anyagra átvitt lenyomata.
Új!!: Jerney János és Pecsét · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Jerney János és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pozsonyi Királyi Jogakadémia
A Pozsonyi Királyi Jogakadémia felsőfokú oktatási intézmény volt Magyarországon 1783–1922 között.
Új!!: Jerney János és Pozsonyi Királyi Jogakadémia · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Jerney János és Szeged · Többet látni »
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Új!!: Jerney János és Szkíták · Többet látni »
Taganrog
Taganrog (cirill betűkkel Таганрог) város és kikötő Oroszországban, a Rosztovi területen, az Azovi-tenger partján.
Új!!: Jerney János és Taganrog · Többet látni »
Török népek
A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.
Új!!: Jerney János és Török népek · Többet látni »
Tbiliszi
Tbiliszi Grúzia fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország kulturális, gazdasági és közlekedési központja.
Új!!: Jerney János és Tbiliszi · Többet látni »
Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.
Új!!: Jerney János és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »
1800
1800 a 18. század utolsó éve.
Új!!: Jerney János és 1800 · Többet látni »
1855
Nincs leírás.
Új!!: Jerney János és 1855 · Többet látni »
