27 kapcsolatok: Gróf, Harmincéves háború, Heinrich Matthias von Thurn, Helytartótanács, Hradzsin, II. Ferdinánd magyar király, II. Mátyás magyar király, Január 6., Martinic-palota, Május 23., Metszet, Német nyelv, November 21., Prága, Prágai defenesztráció (1618), Rudolf magyar király, Vikomt, Vilém Slavata, 1582, 1609, 1617, 1618, 1621, 1624, 1638, 1649, 1789.
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Gróf · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Harmincéves háború · Többet látni »
Heinrich Matthias von Thurn
Heinrich Matthias von Thurn arcképe Heinrich Matthias von Thurn, magyarosan Thurn Mátyás Henrik vagy egyszerűen Thurn Mátyás, csehül Jindřich Matyáš Thurn (1567. február 24. – 1640. január 28.) a harmincéves háborúban fontos szerepet játszó cseh gróf.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Heinrich Matthias von Thurn · Többet látni »
Helytartótanács
A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Helytartótanács · Többet látni »
Hradzsin
A prágai vár Kolozsvári Márton és György, 1373) A Hradzsin Prága egyik történelmi negyede.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Hradzsin · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és II. Mátyás magyar király · Többet látni »
Január 6.
Névnapok: Boldizsár + Anasztáz, Baltazár, Epifánia, Gáspár, Gazsó, Melchior, Melhior, Menyhért.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Január 6. · Többet látni »
Martinic-palota
Prágában, a Hradzsin téren álló Martinic-palotát (csehül Martinický palác) korábbi épületekből 1618-ban az a Jaroslav Bořita Martinic építtette át, akit ugyanabban az évben a protestáns főurak a második defenesztráción helytartótársával, Vilém Slavatával és titkárukkal, Philipp Fabriciusszal együtt kihajítottak a királyi palota egyik keleti ablakán.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Martinic-palota · Többet látni »
Május 23.
Névnapok: Dezső + Dés, Dézi, Dezsér, Dezsider, Norma, Röné, Viliam, Vilmos.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Május 23. · Többet látni »
Metszet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Metszet (egyértelműsítő lap).
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Metszet · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Német nyelv · Többet látni »
November 21.
Névnapok: Olivér + Amál, Amália, Iliász, Kolumbán, Mária, Ria, Rúfusz.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és November 21. · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Prága · Többet látni »
Prágai defenesztráció (1618)
Matthäus Merian képe a második prágai defenesztrációról A második prágai defenesztráció (a latin de („-ból, -ből; ki valahonnan”) és fenestra („ablak”) szóösszetételből) azt a prágai eseményt jelöli, amikor 1618-ban a császár követeit kidobták a Hradzsin ablakán.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Rudolf magyar király · Többet látni »
Vikomt
A vikomt („algróf” latinul: vicecomes, franciául vicomte, angolul viscount, olaszul visconte, németül Vizegraf, hollandul Burggraaf „várgróf”, spanyolul vizconde) a gróf és a báró közötti főnemesi cím.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Vikomt · Többet látni »
Vilém Slavata
Vilém Slavata gróf (Čestín (Kutná Hora közelében);1572. december 1. – Jindřichův Hradec, 1652. január 19.) cseh államférfi, történész.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és Vilém Slavata · Többet látni »
1582
Nincs leírás.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és 1582 · Többet látni »
1609
Nincs leírás.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és 1609 · Többet látni »
1617
Nincs leírás.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és 1617 · Többet látni »
1618
Nincs leírás.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és 1618 · Többet látni »
1621
Nincs leírás.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és 1621 · Többet látni »
1624
Nincs leírás.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és 1624 · Többet látni »
1638
Nincs leírás.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és 1638 · Többet látni »
1649
Nincs leírás.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és 1649 · Többet látni »
1789
Nincs leírás.
Új!!: Jaroslav Bořita z Martinic és 1789 · Többet látni »