Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
16 kapcsolatok: Amanohasidate, Amateraszu Ómikami, Ava, Cukujomi, Dószodzsin, Honsú, Izanagi, Izanami, Japán mitológia, Japán-szigetek, Kamiumi, Kjúsú, Kodzsiki, Nihonsoki, Sikoku, Szuszanoo.
Amanohasidate
jobbra Hirosige metszetén Az Amanohasidate (天橋立), 'a menny hídja' Honsú Japán-tenger felőli oldalán, a Mijazu-öblön átnyúló, 3,5 kilométer hosszú, 40–110 méter széles homokpad, amelyen végestelen-végig a japán szemnek szép, mert aszimmetrikus, girbegurba fenyők nőnek (hála az arrafelé dúló jeges téli viharoknak); 'Japán három leghíresebb látképének' (Nihon szankei) egyike.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Amanohasidate · Többet látni »
Amateraszu Ómikami
jobbra Amateraszu Ómikami (天照大神／天照大御神／天照皇大神), Amateraszu (天照), vagy Óhirume no Mucsi no Kami (大日孁貴神) a japán mondakör része és egyben a sintó vallás főistene.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Amateraszu Ómikami · Többet látni »
Ava
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ava (egyértelműsítő lap).
Új!!: Japán teremtéstörténet és Ava · Többet látni »
Cukujomi
Cukujomi no mikoto (Tsukuyomi no mikoto) vagy más néven Cukijomi no mikoto (Tsukiyomi no mikoto) a sintó és a japán mitológia holdistene.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Cukujomi · Többet látni »
Dószodzsin
300px Dószodzsin (道祖神, Hepburn-átírással: Dōsojin) az utak és faluhatárok, de újabban a házasság és a szülés védőistene is a japán sintó mitológiában, a „néphit isteneinek” egyike.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Dószodzsin · Többet látni »
Honsú
Honsú (Hepburn-átírással Honshū vagy Honshu, jelentése a Fő Állam) egy sziget Japánban, az ország legnagyobb szigete.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Honsú · Többet látni »
Izanagi
Izanagi (Hívogató Isten) és Izanami (Hívogató Istennő) a japán mitológia két istensége fivér és nővér, a mítosz szerint Japán és a japán hitvilág panteonjának teremtői.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Izanagi · Többet látni »
Izanami
Izanami (伊弉冉尊 vagy 伊邪那美命, Hívogató Istennő) a teremtés és a halál istennője egy személyben, valamint hajdani felesége Izanagi istennek.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Izanami · Többet látni »
Japán mitológia
A japán mitológia magába foglalja a sintó és a buddhista tradíciókat, valamint a mezőgazdaságon alapuló népi vallást.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Japán mitológia · Többet látni »
Japán-szigetek
Japán topográfiai térképe A japán szigetvilág (japánul 日本列島, nihon rettó), amelyen Japán, a „felkelő nap országa” fekszik, az eurázsiai kontinens keleti partja mentén fekszik, észak–déli irányban, a Csendes-óceán nyugati felén.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Japán-szigetek · Többet látni »
Kamiumi
"Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban szerepelnek." A japán mitológiában az istenek teremtéstörténete (神産み Kamiumi) Japán teremtése (Kuniumi) után következik valamint Izanagi és Izanami kami leszármazottainak születésére utal.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Kamiumi · Többet látni »
Kjúsú
Kjúsú (Kyūshū) Japán harmadik legnagyobb szigete, és a négy fősziget közül a délnyugati fekvésű.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Kjúsú · Többet látni »
Kodzsiki
A Kodzsiki (古事記, Régi idők feljegyzései) a máig fennmaradt legrégebbi japán krónika (711-712), amely mítoszokat, legendákat, történelmi és leszármazási adatokat, valamint dalbetéteket is tartalmaz.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Kodzsiki · Többet látni »
Nihonsoki
Részlet a ''Nihonsoki'' egyik Heian-kori példányából. A Nihonsoki (japánul: 日本書紀, Hepburn-átírással: Nihonshoki, magyarul: Japán krónikája) vagy Nihongi (japánul: 日本紀, magyarul: Japán krónika) japán történelemkönyv, a Kodzsikivel együtt a japán történelem két klasszikus krónikájának egyike.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Nihonsoki · Többet látni »
Sikoku
Sikoku (Hepburn-átírással Shikoku, a.m. négy ország) Japán négy főbb szigete közül a legkisebb.
Új!!: Japán teremtéstörténet és Sikoku · Többet látni »
Szuszanoo
Takehaja Szuszanoo-no-Mikoto (建速須佐之男命, Takehaya Susanoo no mikoto) vagy Szuszanoo (須佐之男, スサノオ, Susanoo) a vihar és a tenger istene a sintó mitológiában.
