Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
14 kapcsolatok: Agy, Fej, Genf, Genfi Természettudományi Múzeum, Ianus, Kettős torzok, Mór teknős, Ragadozók, Római mitológia, Szeptember 3., Teknősök, Tojás (biológia), UV-fény, 1997.
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.
Új!!: Janus (teknős) és Agy · Többet látni »
Fej
Az emberi fej Leonardo da Vinci rajzán Egy ember és egy hangya feje Az anatómiában egy állat feje (caput) a test rosztrális részén található, általában az agyat és a szemeket, a füleket, orrot és szájat (más funkcióik mellett a látás, hallás, szaglás és ízlelés érzékszerveit) tartalmazó testrész.
Új!!: Janus (teknős) és Fej · Többet látni »
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Új!!: Janus (teknős) és Genf · Többet látni »
Genfi Természettudományi Múzeum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Természettudományi Múzeum (Genf).
Új!!: Janus (teknős) és Genfi Természettudományi Múzeum · Többet látni »
Ianus
Római mellszobor ''Janus''ról a legrégibb, legszentebb és legjelentőségesebb római istenről. (Vatikán Múzeum) A kétarcú isten kultuszát Rómában a hagyomány szerint az időszámítás előtti 7. század fordulóján uralkodott Numa Pompilius vezette be. Ianus (erasmida átírásban Janus) a római mitológiában az átjárások (iani) és kapuk (ianuae), így a be- és kijárás, a kezdet és vég védőszelleme.
Új!!: Janus (teknős) és Ianus · Többet látni »
Kettős torzok
Csang és Eng Bunker, a jelenség „névadó” ikrei A kettős torzok (latinul monstra duplicia) kialakulása egyfajta fejlődési rendellenesség, amely szét nem vált (köznyelvben „összenőtt”) egypetéjű ikrek létrejöttét eredményezi.
Új!!: Janus (teknős) és Kettős torzok · Többet látni »
Mór teknős
A mór teknős (Testudo graeca) a hüllők (Reptilia) osztályának teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Janus (teknős) és Mór teknős · Többet látni »
Ragadozók
Farkas ''(Canis lupus)'' Borjúfóka ''(Phoca vitulina)'' Szibériai tigris ''(Panthera tigris altaica)'' A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Janus (teknős) és Ragadozók · Többet látni »
Római mitológia
A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.
Új!!: Janus (teknős) és Római mitológia · Többet látni »
Szeptember 3.
Névnapok: Hilda + Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely.
Új!!: Janus (teknős) és Szeptember 3. · Többet látni »
Teknősök
A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.
Új!!: Janus (teknős) és Teknősök · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.
Új!!: Janus (teknős) és Tojás (biológia) · Többet látni »
UV-fény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ibolyántúli sugárzás.
Új!!: Janus (teknős) és UV-fény · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Janus (teknős) és 1997 · Többet látni »
