28 kapcsolatok: Alsó-Ausztria, Azincourt-i csata, Čáslav, Franciaország, Grünwaldi csata, Husz János, Husziták, II. Ferdinánd magyar király, IV. Vencel cseh király, Január 8., Kroměříž, Magyar Királyság, Morvaország, November 1., Október 11., Oszmán Birodalom, Přibyslav (Havlíčkův Brod-i járás), Prága, Rabí, Vyšehrad, Zsigmond magyar király, 1360, 1410, 1420, 1421, 1422, 1424, 1874.
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Új!!: Jan Žižka és Alsó-Ausztria · Többet látni »
Azincourt-i csata
Az azincourt-i csata (angolul: Battle of Agincourt, franciául: Bataille d'Azincourt) a százéves háború egyik legfontosabb ütközete, a hadtörténet egyik nevezetes csatája volt 1415.
Új!!: Jan Žižka és Azincourt-i csata · Többet látni »
Čáslav
Čáslav, (németül: Tschaslau) település Csehországban, Kutná Hora-i járásban.
Új!!: Jan Žižka és Čáslav · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Jan Žižka és Franciaország · Többet látni »
Grünwaldi csata
A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt.
Új!!: Jan Žižka és Grünwaldi csata · Többet látni »
Husz János
Husz János (csehül Jan Hus), (Husinec, Csehország, 1369 – Konstanz, 1415. július 6.) cseh pap, egyetemi tanár, előreformátor, vértanú.
Új!!: Jan Žižka és Husz János · Többet látni »
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Új!!: Jan Žižka és Husziták · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Jan Žižka és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
IV. Vencel cseh király
IV.
Új!!: Jan Žižka és IV. Vencel cseh király · Többet látni »
Január 8.
Névnapok: Gyöngyvér + Anasztáz, Apollinár, Apollinária, Erhard, Ince, Jukundusz, Jutas, Jutocsa, Kövecs, Polina, Polla, Szevér, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Tácia, Tas, Virág, Zerénd, Zerind.
Új!!: Jan Žižka és Január 8. · Többet látni »
Kroměříž
Kroměříž (fonetikusan,, németül: Kremsier; más néven Hanácké Athény, vagyis a Hana vidék Athénje), Zlín térségének megyei jogú városa.
Új!!: Jan Žižka és Kroměříž · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Jan Žižka és Magyar Királyság · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Jan Žižka és Morvaország · Többet látni »
November 1.
Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.
Új!!: Jan Žižka és November 1. · Többet látni »
Október 11.
Névnapok: Brigitta + Birgit, Brúnó, Celina, Cettina, Csák, Galina, Germán, Gitta, Hont, Lajos, Mária, Pintyőke, Placida, Platina, Sándor, Szelina, Szendike, Tasziló, Tódor, Zelina, Zina, Zinaida, Zinajda.
Új!!: Jan Žižka és Október 11. · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Jan Žižka és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Přibyslav (Havlíčkův Brod-i járás)
Přibyslav település Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban.
Új!!: Jan Žižka és Přibyslav (Havlíčkův Brod-i járás) · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Jan Žižka és Prága · Többet látni »
Rabí
Rabí település Csehországban, a Klatovyi járásban.
Új!!: Jan Žižka és Rabí · Többet látni »
Vyšehrad
a Vyšehradi temető árkádja Vyšehrad Prága egyik történelmi városrésze az Újvárostól délre a róla elnevezett kerületben a Moldva jobb partján.
Új!!: Jan Žižka és Vyšehrad · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Jan Žižka és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1360
Nincs leírás.
Új!!: Jan Žižka és 1360 · Többet látni »
1410
Nincs leírás.
Új!!: Jan Žižka és 1410 · Többet látni »
1420
Nincs leírás.
Új!!: Jan Žižka és 1420 · Többet látni »
1421
Nincs leírás.
Új!!: Jan Žižka és 1421 · Többet látni »
1422
Nincs leírás.
Új!!: Jan Žižka és 1422 · Többet látni »
1424
Nincs leírás.
Új!!: Jan Žižka és 1424 · Többet látni »
1874
Nincs leírás.
Új!!: Jan Žižka és 1874 · Többet látni »