Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Arszenyjev, Berepülés, DHC–1 Chipmunk, Esztergom, Függőleges vezérsík, Ivcsenko AI–14, Jak–11, Jakovlev, Kína, Közlekedési Múzeum, Légcsavar, Lengyelország, Licenc, LWD Junak, Magyar Repüléstörténeti Múzeum, Magyarország, Május 6., MiG–15, NATO-kód, Po–2, Rubik Ernő (gépészmérnök), Sebesség, Svecov M–11, Szmolenszki Repülőgépgyár, Szovjetunió, Teljesítmény, UT–2, Zlín Z–26 Trenér, 1946, 1948.
Arszenyjev
Arszenyjev (1952-ig Szemjonovka) város és városkörzet a Tengermelléki határterületen.
Új!!: Jak–18 és Arszenyjev · Többet látni »
Berepülés
A berepülés általában kísérleti légi járművel vagy nagyjavítás után végrehajtott olyan repülés, melynek során a légi jármű üzemképességi fokának, műszaki paramétereinek meghatározását végzik.
Új!!: Jak–18 és Berepülés · Többet látni »
DHC–1 Chipmunk
A DHC–1 Chipmunk egy egymotoros, alsószárnyas, műrepülésre is alkalmas sport- és iskolarepülőgép.
Új!!: Jak–18 és DHC–1 Chipmunk · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Jak–18 és Esztergom · Többet látni »
Függőleges vezérsík
E–2C Hawkeye géppár a Fudzsi hegy előtt. A repülőgépeknek négyrészesre osztott függőleges vezérsíkjuk van. YF–23 különleges, V alakú vezérsíkjai A függőleges vezérsík a repülőeszközök (repülőgépek, léghajók, helikopterek) farokrészén található aerodinamikai felület, melynek feladata a repülőgép függőleges tengely körüli (oldalirányú) stabilitásának megteremtése.
Új!!: Jak–18 és Függőleges vezérsík · Többet látni »
Ivcsenko AI–14
Az AI–14R lengyel gyártású változata PZL–104 Wilga repülőgépbe építve Az Avia M462RFZ csehszlovák licencváltozat Az Ivcsenko AI–14 (oroszul: АИ–14) a Szovjetunióban kifejlesztett kilenchengeres, egykoszorús, léghűtéses csillagmotor.
Új!!: Jak–18 és Ivcsenko AI–14 · Többet látni »
Jak–11
A Jak–11 (a Magyar Néphadseregben Ölyv néven) rendkívül sikeres oktatógép volt, amelyet a Szovjetunió és szövetségesei széles körben használtak.
Új!!: Jak–18 és Jak–11 · Többet látni »
Jakovlev
A Jakovlev tervezőiroda Oroszországban működő repülőgéptervező és -gyártó vállalat.
Új!!: Jak–18 és Jakovlev · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Jak–18 és Kína · Többet látni »
Közlekedési Múzeum
A Közlekedési Múzeum Magyarország egyik legrégibb alapítású, műszaki jellegű múzeuma volt, mely országos gyűjtőkörrel, állami fenntartásban működő létesítmény volt, Budapest XIV. kerületében, a Városligetben.
Új!!: Jak–18 és Közlekedési Múzeum · Többet látni »
Légcsavar
EP–3 Orion felderítő repülőgép légcsavarja(a technikus nem a motort indítja be a légcsavar megforgatásával, hanem a felszállás előtti ellenőrzést végzi a propeller megmozgatásával) A légcsavar, idegen szóval propeller a repülőgépek körében általánosan használt erőátviteli megoldás, amely a motor teljesítményét közvetíti a hordozó közegre, a levegőre.
Új!!: Jak–18 és Légcsavar · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Jak–18 és Lengyelország · Többet látni »
Licenc
A licenc szót „engedély” értelemben használjuk.
Új!!: Jak–18 és Licenc · Többet látni »
LWD Junak
A Junak Lengyelországban tervezett és gyártott motoros kiképző és gyakorló repülőgép.
Új!!: Jak–18 és LWD Junak · Többet látni »
Magyar Repüléstörténeti Múzeum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szolnoki Repüléstörténeti Kiállítóhely.
Új!!: Jak–18 és Magyar Repüléstörténeti Múzeum · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Jak–18 és Magyarország · Többet látni »
Május 6.
Névnapok: Frida, Ivett + Ditta, Eliz, Evetke, Federika, Friderika, Ida, Iduna, Ivetta, János, Judit, Jutka, Ovídiusz, Szavéta, Tamara, Tankréd, Zsóka.
Új!!: Jak–18 és Május 6. · Többet látni »
MiG–15
A MiG–15 (NATO-kódja: Fagot) a Mikojan–Gurjevics-tervezőirodában (OKB–155) kifejlesztett szovjet első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép.
Új!!: Jak–18 és MiG–15 · Többet látni »
NATO-kód
A NATO-kód vagy NATO-kódnév a szovjet és kínai haditechnikai eszközökre – elsősorban repülőgépekre és rakétákra – használt megnevezés, amely minden esetben egy-egy angol főnév.
Új!!: Jak–18 és NATO-kód · Többet látni »
Po–2
Az U–2, 1944 után Po–2 szovjet többcélú kétfedelű repülőgép.
Új!!: Jak–18 és Po–2 · Többet látni »
Rubik Ernő (gépészmérnök)
Rubik Ernő (Pöstyén, 1910. november 27. – Budapest, 1997. február 13.) magyar gépészmérnök, pilóta, feltaláló, repülőmérnök, cserkésztiszt.
Új!!: Jak–18 és Rubik Ernő (gépészmérnök) · Többet látni »
Sebesség
A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.
Új!!: Jak–18 és Sebesség · Többet látni »
Svecov M–11
A Svecov M–11 egy öthengeres, egykoszorús léghűtéses csillagmotor, amelyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki az 1920-as években.
Új!!: Jak–18 és Svecov M–11 · Többet látni »
Szmolenszki Repülőgépgyár
A Szmolenszki Repülőgépgyár, rövidítve SzmAZ (oroszul: СмАЗ – Смоленский авиационный завод) az oroszországi Szmolenszkben részvénytársasági formában működő repülőgépgyártó vállalat.
Új!!: Jak–18 és Szmolenszki Repülőgépgyár · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Jak–18 és Szovjetunió · Többet látni »
Teljesítmény
A fizikai teljesítmény (jelölése P) a munkavégzés vagy energiaátvitel sebessége, más szóval az egységnyi idő alatt végzett munka.
Új!!: Jak–18 és Teljesítmény · Többet látni »
UT–2
Az UT–2 (ucsebno-trenyirovocsnij, NATO-kódja: Mink), a szovjet Jakovlev-tervezőirodában (OKB–115) kifejlesztett egyenes szárnyú, egymotoros kiképző repülőgép.
Új!!: Jak–18 és UT–2 · Többet látni »
Zlín Z–26 Trenér
A Zlín Z–26 Trenér csehszlovák, műrepülésre is alkalmas egymotoros könnyű iskola- és gyakorló repülőgép, melyet a Moravan repülőgépgyár gyártott 1953–1977 között 17 féle változatban.
Új!!: Jak–18 és Zlín Z–26 Trenér · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Jak–18 és 1946 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Jak–18 és 1948 · Többet látni »
