Tartalomjegyzék
28 kapcsolatok: Arszenyjev, Berepülés, DHC–1 Chipmunk, Esztergom, Függőleges vezérsík, Ivcsenko AI–14, Jak–11, Jakovlev, Kína, Közlekedési Múzeum, Légcsavar, Lengyelország, Licenc, LWD Junak, Magyar Repüléstörténeti Múzeum, Magyarország, Május 6., MiG–15, NATO-kód, Po–2, Rubik Ernő (gépészmérnök), Sebesség, Svecov M–11, Szmolenszki Repülőgépgyár, Szovjetunió, Teljesítmény, UT–2, Zlín Z–26 Trenér.
- Jakovlev repülőgépek
- Műrepülőgépek
Arszenyjev
Arszenyjev (1952-ig Szemjonovka) város és városkörzet a Tengermelléki határterületen.
Megnézni Jak–18 és Arszenyjev
Berepülés
A berepülés általában kísérleti légi járművel vagy nagyjavítás után végrehajtott olyan repülés, melynek során a légi jármű üzemképességi fokának, műszaki paramétereinek meghatározását végzik.
Megnézni Jak–18 és Berepülés
DHC–1 Chipmunk
A DHC–1 Chipmunk egy egymotoros, alsószárnyas, műrepülésre is alkalmas sport- és iskolarepülőgép.
Megnézni Jak–18 és DHC–1 Chipmunk
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Megnézni Jak–18 és Esztergom
Függőleges vezérsík
E–2C Hawkeye géppár a Fudzsi hegy előtt. A repülőgépeknek négyrészesre osztott függőleges vezérsíkjuk van. YF–23 különleges, V alakú vezérsíkjai A függőleges vezérsík a repülőeszközök (repülőgépek, léghajók, helikopterek) farokrészén található aerodinamikai felület, melynek feladata a repülőgép függőleges tengely körüli (oldalirányú) stabilitásának megteremtése.
Megnézni Jak–18 és Függőleges vezérsík
Ivcsenko AI–14
Az AI–14R lengyel gyártású változata PZL–104 Wilga repülőgépbe építve Az Avia M462RFZ csehszlovák licencváltozat Az Ivcsenko AI–14 (oroszul: АИ–14) a Szovjetunióban kifejlesztett kilenchengeres, egykoszorús, léghűtéses csillagmotor.
Megnézni Jak–18 és Ivcsenko AI–14
Jak–11
A Jak–11 (a Magyar Néphadseregben Ölyv néven) rendkívül sikeres oktatógép volt, amelyet a Szovjetunió és szövetségesei széles körben használtak.
Megnézni Jak–18 és Jak–11
Jakovlev
A Jakovlev tervezőiroda Oroszországban működő repülőgéptervező és -gyártó vállalat.
Megnézni Jak–18 és Jakovlev
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Megnézni Jak–18 és Kína
Közlekedési Múzeum
A Közlekedési Múzeum Magyarország egyik legrégibb alapítású, műszaki jellegű múzeuma volt, mely országos gyűjtőkörrel, állami fenntartásban működő létesítmény volt, Budapest XIV. kerületében, a Városligetben.
Megnézni Jak–18 és Közlekedési Múzeum
Légcsavar
EP–3 Orion felderítő repülőgép légcsavarja(a technikus nem a motort indítja be a légcsavar megforgatásával, hanem a felszállás előtti ellenőrzést végzi a propeller megmozgatásával) A légcsavar, idegen szóval propeller a repülőgépek körében általánosan használt erőátviteli megoldás, amely a motor teljesítményét közvetíti a hordozó közegre, a levegőre.
Megnézni Jak–18 és Légcsavar
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Megnézni Jak–18 és Lengyelország
Licenc
A licenc szót „engedély” értelemben használjuk.
Megnézni Jak–18 és Licenc
LWD Junak
A Junak Lengyelországban tervezett és gyártott motoros kiképző és gyakorló repülőgép.
Megnézni Jak–18 és LWD Junak
Magyar Repüléstörténeti Múzeum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szolnoki Repüléstörténeti Kiállítóhely.
Megnézni Jak–18 és Magyar Repüléstörténeti Múzeum
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Jak–18 és Magyarország
Május 6.
Névnapok: Frida, Ivett + Ditta, Eliz, Evetke, Federika, Friderika, Ida, Iduna, Ivetta, János, Judit, Jutka, Ovídiusz, Szavéta, Tamara, Tankréd, Zsóka.
Megnézni Jak–18 és Május 6.
MiG–15
A MiG–15 (NATO-kódja: Fagot) a Mikojan–Gurjevics-tervezőirodában (OKB–155) kifejlesztett szovjet első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép.
Megnézni Jak–18 és MiG–15
NATO-kód
A NATO-kód vagy NATO-kódnév a szovjet és kínai haditechnikai eszközökre – elsősorban repülőgépekre és rakétákra – használt megnevezés, amely minden esetben egy-egy angol főnév.
Megnézni Jak–18 és NATO-kód
Po–2
Az U–2, 1944 után Po–2 szovjet többcélú kétfedelű repülőgép.
Megnézni Jak–18 és Po–2
Rubik Ernő (gépészmérnök)
Rubik Ernő (Pöstyén, 1910. november 27. – Budapest, 1997. február 13.) magyar gépészmérnök, pilóta, feltaláló, repülőmérnök, cserkésztiszt.
Megnézni Jak–18 és Rubik Ernő (gépészmérnök)
Sebesség
A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.
Megnézni Jak–18 és Sebesség
Svecov M–11
A Svecov M–11 egy öthengeres, egykoszorús léghűtéses csillagmotor, amelyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki az 1920-as években.
Megnézni Jak–18 és Svecov M–11
Szmolenszki Repülőgépgyár
A Szmolenszki Repülőgépgyár, rövidítve SzmAZ (oroszul: СмАЗ – Смоленский авиационный завод) az oroszországi Szmolenszkben részvénytársasági formában működő repülőgépgyártó vállalat.
Megnézni Jak–18 és Szmolenszki Repülőgépgyár
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Jak–18 és Szovjetunió
Teljesítmény
A fizikai teljesítmény (jelölése P) a munkavégzés vagy energiaátvitel sebessége, más szóval az egységnyi idő alatt végzett munka.
Megnézni Jak–18 és Teljesítmény
UT–2
Az UT–2 (ucsebno-trenyirovocsnij, NATO-kódja: Mink), a szovjet Jakovlev-tervezőirodában (OKB–115) kifejlesztett egyenes szárnyú, egymotoros kiképző repülőgép.
Megnézni Jak–18 és UT–2
Zlín Z–26 Trenér
A Zlín Z–26 Trenér csehszlovák, műrepülésre is alkalmas egymotoros könnyű iskola- és gyakorló repülőgép, melyet a Moravan repülőgépgyár gyártott 1953–1977 között 17 féle változatban.
Megnézni Jak–18 és Zlín Z–26 Trenér
Lásd még
Jakovlev repülőgépek
- AIR–1
- AIR–6
- Jak–1
- Jak–100
- Jak–11
- Jak–12
- Jak–130
- Jak–14
- Jak–141
- Jak–15
- Jak–152
- Jak–17
- Jak–18
- Jak–19
- Jak–200
- Jak–23
- Jak–24
- Jak–25
- Jak–28
- Jak–3
- Jak–30 (1960)
- Jak–36
- Jak–38
- Jak–40
- Jak–42
- Jak–50 (1949)
- Jak–52
- Jak–54
- Jak–9
- Pcsela–1T
- UT–2
Műrepülőgépek
- Be–252 Beta-Scolar
- DHC–1 Chipmunk
- Jak–11
- Jak–18
- Jak–50 (1972)
- Jak–52
- MAI Kvant
- Szu–26
- Szu–29
- Zlín Z–26 Trenér
- Zlín Z–42
- Zlín Z–50