Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Arad vármegye, Örmények, Bánság, Bécs, Bihar vármegye, Csanád vármegye, Erdély, I. Apafi Mihály, III. Károly magyar király, Jakabffy Elemér, Jakabffy Zoltán, Kálló, Kolozs vármegye, Krassó-Szörény vármegye, Lugos, Magyarok, Magyarország, Mária Terézia magyar királynő, Nemeshetés, Pakod, Szabolcs vármegye, Szamosújvár, Székelyek, Torda vármegye, Torontál vármegye, Vas vármegye, Zala vármegye, 1400-as évek, 1500-as évek, 1600-as évek.
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Jakabffy család és Arad vármegye · Többet látni »
Örmények
Az örmények kaukázusi és kelet-anatóliai eredetű népcsoport.
Új!!: Jakabffy család és Örmények · Többet látni »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Jakabffy család és Bánság · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Jakabffy család és Bécs · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Jakabffy család és Bihar vármegye · Többet látni »
Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Jakabffy család és Csanád vármegye · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Jakabffy család és Erdély · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Jakabffy család és I. Apafi Mihály · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Jakabffy család és III. Károly magyar király · Többet látni »
Jakabffy Elemér
Jakabffy Elemér (Lugos, 1881. május 17. – Szatmárnémeti, 1963. május 19.) magyarországi, majd 1920 után romániai magyar politikus, jogász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1938).
Új!!: Jakabffy család és Jakabffy Elemér · Többet látni »
Jakabffy Zoltán
Régi kórház (Zalaegerszeg) Jakabffy Zoltán (Budapest, 1877. december 31. – Budapest, 1947. március 7.) magyar építész.
Új!!: Jakabffy család és Jakabffy Zoltán · Többet látni »
Kálló
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálló (település).
Új!!: Jakabffy család és Kálló · Többet látni »
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Jakabffy család és Kolozs vármegye · Többet látni »
Krassó-Szörény vármegye
Krassó-Szörény vármegye (latinul Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében.
Új!!: Jakabffy család és Krassó-Szörény vármegye · Többet látni »
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Új!!: Jakabffy család és Lugos · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Jakabffy család és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Jakabffy család és Magyarország · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Jakabffy család és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Nemeshetés
Nemeshetés község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Jakabffy család és Nemeshetés · Többet látni »
Pakod
Pakod község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.
Új!!: Jakabffy család és Pakod · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: Jakabffy család és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Jakabffy család és Szamosújvár · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Jakabffy család és Székelyek · Többet látni »
Torda vármegye
Mátyás király halálakor Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.
Új!!: Jakabffy család és Torda vármegye · Többet látni »
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Jakabffy család és Torontál vármegye · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Jakabffy család és Vas vármegye · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Jakabffy család és Zala vármegye · Többet látni »
1400-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Jakabffy család és 1400-as évek · Többet látni »
1500-as évek
----.
Új!!: Jakabffy család és 1500-as évek · Többet látni »
1600-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Jakabffy család és 1600-as évek · Többet látni »
