Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Magyarország · Többet látni »

Mischendorf

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pinkamiske.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Mischendorf · Többet látni »

Mursits Roland

Mursits Roland (Szombathely, 1991. március 14. –) magyar labdarúgó, a Szombathelyi Haladás kapusa.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Mursits Roland · Többet látni »

NB I

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály).

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és NB I · Többet látni »

NB I 2008–09

#ÁTIRÁNYÍTÁS 2008–2009-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály).

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és NB I 2008–09 · Többet látni »

Neuberg

Neuberg település Németországban, Hessen tartományban.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Neuberg · Többet látni »

Olimpia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Olimpia (egyértelműsítő lap).

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Olimpia · Többet látni »

Pörgölény

Pörgölény nagyközség Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Pörgölény · Többet látni »

Pogacsics Krisztián

Pogacsics Krisztián (Zalaegerszeg, 1985. október 17. –) magyar labdarúgókapus.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Pogacsics Krisztián · Többet látni »

Rózsa Dániel

Rózsa Dániel (Szombathely, 1984. november 24. –) magyar labdarúgó, kapus.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Rózsa Dániel · Többet látni »

Stegersbach

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szentelek.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Stegersbach · Többet látni »

Szarka Zoltán (labdarúgó)

Szarka Zoltán (Csorna, 1942. augusztus 12. – Szombathely, 2016. április 18.) olimpiai bajnok labdarúgó, kapus, edző.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Szarka Zoltán (labdarúgó) · Többet látni »

Szeptember 3.

Névnapok: Hilda + Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Szeptember 3. · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Szombathely · Többet látni »

Szombathelyi Haladás

A Szombathelyi Haladás 1919-ben alakult szombathelyi labdarúgóklub.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Szombathelyi Haladás · Többet látni »

Vlaszák Géza

Vlaszák Géza (Zalaegerszeg, 1973. szeptember 3. –) magyar labdarúgókapus, jelenleg a ZTE kapusedzője.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Vlaszák Géza · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és Zalaegerszeg · Többet látni »

ZTE FC

#ÁTIRÁNYÍTÁS Zalaegerszegi TE FC.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és ZTE FC · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Jakab Csaba (labdarúgó) és 1972 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek